797.946

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

A kapitalizmus fejlődése Oroszországban

A nagyipar belső piacának kialakulása

Szerző

Kiadó: Szikra
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 708 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kihajtható mellékleteket tartalmaz. Egy fekete-fehér képpel illusztrált.

Tartalom

A kapitalizmus fejlődése Oroszországban
A nagyipar belső piacának kialakulása1
Előszó az első kiadáshoz7
Előszó a második kiadáshoz13
A narodnyik közgazdászok elméleti tévedései19
A társadalmi munkamegosztás19
Az iparágak számának növekedése19
A belső piac kialakulása a társadalmi munkamegosztás következtében20
Ennek a folyamatnak megnyilvánulása a mezőgazdaságban20
A narodnyik közgazdászok felfogása21
Az ipari lakosság növekedése a földművelő népesség rovására21
Ennek a jelenségnek szükségszerű összefüggése magának az árutermelő és tőkés gazdaságnak termesztésével22
A kistermelők tönkremenése23
A narodnyik téves felfogása23
A "Tőke" szerzőjének nézete23
Az értéktöbblet realizálásának lehetetlenségéről szóró narodnyik elmélet24
V. V. és N.-on urak elméletének lényege, ennek téves volta25
A "külső piac" helytelen bevonása a realizálás kérdésébe27
A tőkés ellentmondások felületes értékelése az említett íróknál28
A. Smith nézetei a társadalmi összes termék termeléséről és körforgásáról a tőkés társadalomban, és e nézetek marxi bírálata29
Az állandó tőke kihagyása A. Smith részéről29
Ennek a hibának befolyása a nemzeti jövedelem elméletére33
Marx realizálási elmélete33
Marx elméletének fő kiinduló tételei34
A termék realizálása az egyszerű újratermelésnél36
A marxi realizálási elméletből adódó fő következtetések38
A termelő fogyasztás jelentősége38
A termelés határtalan növelésére irányuló törekvés és a fogyasztás korlátozottsága közötti ellentmondás40
A nemzeti jövedelem elmélete40
Proudhon42
Robertus43
A mai közgazdászok45
Miért van szükség a tőkés nemzetnek külső piacra?46
A külső piac szükségességének okai46
A külső piac és a kapitalizmus haladó volta47
Következtetések az I. fejezetből49
A fent kifejtett tételek összefoglalása49
A belső piac kérdésének lényege50
A parasztság felbomlása52
Az újoroszországi zemsztvostatisztikai adatok52
A parasztság gazdasági csoportjai52
A piacra termelő földművelés és a munkaerő vétele-eladása53
A felső csoport: a föld összpontosulása54
Az élő és holt mezőgazdasági felszerelés összpontosulása55
A muka nagyobb termelékenysége56
V. V. úr elgondolása a parasztság lónélkülivé válásáról57
Béresek foglalkoztatása és V. V. úr felfogása erről a jelenségről58
A parasztság alsó csoportja, a föld bérbeadása59
A középső csoport, ennek ingatag helyzete61
V. V. és Karüsev urak a paraszti földbérletről62
A narodnyikok álláspontja Pósztnyikov úr kutatásaival kapcsolatban65
Szamára kormányzóság zemsztvostatisztikai adatai67
A parasztság különböző csoportjainak gazdaságára vonatkozó adatok a Novouzenszki kerületben68
A különböző csoportok földtulajdona és földhasználata70
Karüsev úr a földbérletről és a gabonaárakról72
A bérmunka, a belső piac kialakítása a parasztság felbomlása által72
A falusi proletariátus Szamára kormányzóságában75
Szarátov kormányzóság zemsztvostatisztikai adatai75
A különböző csoportok gazdaságára vonatkozó adatok76
Béresek alkalmazása77
Az "iparűzés" a zemsztvostatisztikában78
A földbérletek79
Karüsev, N.-on és Marész urak felfogása a földbérletről80
A Kamüsini kerület összehasonlítása más kerületekkel84
A paraszti gazdaságok csoportosítása kérdésének jelentősége85
Perm kormányzóság zemsztvostatisztikai adatai89
A különböző csoportok gazdaságára vonatkozó adatok89
Béresek és napszámosok alkalmazása és ennek jelentősége91
A föld trágyázása93
A tökéletesített mezőgazdasági munkaeszközök95
Kereskedelmi-ipari üzemek95
Orel kormányzóság zemsztvostatisztikai adatai96
A különböző csoportok gazdaságára vonatkozó adatok97
A felbomlás hiányos képe Orel kormányzóság adatai alapján97
Voronyezs kormányzóság zemsztvostatisztikai adatai100
A Voronyezsi zemsztvostatisztikai gyűjtemények csoportosítási módszerei100
A Zadonszki kerület adatai101
Az iparűzés103
Nyizsnyij-Novgorod kormányzóság zemsztvostatisztikai adatai105
Három kerület gazdasági csoportjainak adatai109
Egyéb kormányzóságok zemsztvostatisztikai adatainak áttekintése109
Novgorod kormányzóság, Djemjánszki kerület109
Csernyigov kormányzóság Kozoleci kerülete110
Jenyiszej kormányzóság111
Poltava kormányzóság három kerülete112
Kaluga kormányzóság113
Tver kormányzóság114
A parasztság felbomlására vonatkozó fent tárgyalt zemsztvostatisztikai adatok összefoglalása114
Az összesítések módszerei115
Összesített táblázat és diagramm117
A diagramm egyes oszlopainak elemzése122
A különböző vidékek összehasonlítása a felbomlás foka szerint127
A zemsztvostatisztikák és a katonai lóösszeírások összesített adatai129
A zemsztvostatisztika adatai 21 korámányzóság 112 kerületére vonatkozólag130
Európai Oroszország 49 kormányzóságára vonatkozó katonai lóösszeírások adatai131
Ezeknek az adatoknak jelentősége132
Az 1888-1891 és az 1896-1900. évi katonai lóösszeírások összehasonlítása134
Európai Oroszország 48 kormányzóságára vonatkozó adatok134
Vihljájev és Csernyenkov urak statisztikai gyakorlatai136
A paraszti költségvetésekre vonatkozó zemsztvostatisztikai adatok136
Az adatok jellege és a feldolgozás módszerei138
A költségvetések általános eredményei138
A kiadások és bevételek nagysága140
A kiadások összetétele141
A bevételek összetétele142
A költségvetés pénztételei145
Az adók jelentősége147
A paraszti földművelés jellemzése147
A gazdaságokra vonatkozó általános adatok148
Vagyon és mezőgazdasági felszerelés149
A gazdaságra fordított kiadások151
A mezőgazdaságból származó jövedelem152
A látszólagos kivételek153
Az életszínvonal jellemzése153
Az élelmezésre fordított pénbeni kiadások154
Az egyéni fogyasztásra fordított egyéb kiadások156
Az egyéni és termelő fogyasztásra fordított pénzkiadások156
N.-on úr a parasztság felső "rétegéről"157
A parasztok és a falusi munkások életszínvonalának összehasonlítása158
Scserbina úr módszerei161
Következtetések a II. fejezetből163
Az árugazdaság jelentősége164
Az obscsinán belüli tőkés ellentmondások165
A "paraszttalanítás"167
Ennek a folyamatnak jellemzése a "Tőkében"168
A paraszti burzsoázia168
A falusi proletárság. A juttatott földdel rendelkező mezőgazdasági munkás általános európai típusa171
A középparasztság172
A kapitalizmus belső piacának kialakulása172
A felbomlás növekedése, a vándorlások jelentősége174
A kereskedelmi és uzsoratőke. A kérdés felvetése az elméletben. A tőke formáinak összefügése az ipari tőkével174
A ledolgozási rendszer és ennek hatása a parasztság felbomlására176
A földesurak áttérése a roboton alapuló gazdálkodásról a tőkés gazdálkodásra181
A roboton alapuló gazdaság alapvonásai181
A jobbágygazdaság lényege és feltételei181
A roboton alapuló és a tőkés gazdasági rendszer egybekapcsolása183
A régi rendszer maradványai a reform után183
A ledolgozási és a tőkés rendszer184
Ezek viszonylagos elterjedtsége185
Áttérés a ledolgozási rendszerről a tőkés rendszerre187
A ledolgozási rendszer jellemzése188
A ledolgozások fajtái188
A természetbeni haszonbérek és jelentőségük190
A munka díjazása a ledolgozási rendszernél191
Az egyéni függés a ledolgozási rendszernél194
A ledolgozási rendszer általános értékelése195
A ledolgozási rendszer hanyatlása195
A ledolgozások két fajtája196
A parasztság felbomlásának jelentősége196
Sztyebut úr véleménye199
Az irodalomban elhangzott vélemények200
A narodnyik állásfoglalás a kérdéshez201
A ledolgozási rendszer eszményítése201
Kabulov úr érvelése202
Engelgardt gazdaságának története206
A gazdaság eredeti állapota és fokozatos megváltozásának jellege207
A gépek alkalmazása a mezőgazdaságban211
A mezőgazdasági gépgyártás fejlődésének négy időszaka211
A hivatalos statisztika hézagossága213
A különféle mezőgazdasági gépek használatának adatai215
A gépek jelentősége a mezőgazdaságban221
A gépek használatának tőkés jellege221
A gépek alkalmazásának eredményei223
A narodnyikok következetlensége228
A bérmunka a mezőgazdaságban229
"Mezőgazdasági vándoriparűzés"229
Ezek jelentősége230
Méretei231
A mezőgazdasági munkások száma egész Európai Oroszországban233
A szabad bérmunka jelentősége a mezőgazdaságban234
A mezőgazdasági munkások helyzete235
A szegődtetés sajátos formái237
A munkások helyzete a kis- és nagygazdáknál237
A társadalmi ellenőrzés csírái240
Hogyan értékelik a mezőgazdasági elvándorlást a narodnyikok241
A piacra termelő mezőgazdaság növekedése245
Általános adatok a reformutáni Oroszország mezőgazdasági termeléséről és a piacra termelő mezőgazdaság ágairól245
A gabona- és burgonyatermelés az 1864-1866-os, 1870-1879-es, 1883-1887-es és 1885-1894-es években245
A burgonya vetésterülete és ennek jelentősége247
A piacra termelő mezőgazdaság övezetei248
Kablukov úr fejtegetései249
A piacra termelő gabonagazdaság övezete250
A gabonatermelés fő központjának áthelyeződése250
A határvidékeknek mint gyarmatoknak jelentősége250
A mezőgazdaság tőkés jellege ebben az övezetben251
A piacra termelő állattenyésztés övezete. Általános adatok a tejgazdaság fejlődéséről252
Az állattenyésztés jelentősége a különböző vidékeken256
Kovalevszkij és Levitszkij urak számításai256
A sajtgyártás fejlődése256
A hivatalos adatok hézagossága257
A technikai haladás261
Folytatás. Az ismertetett övezet földesúri gazdálkodása262
A mezőgazdaság észszerűsítése263
A "Tejközpontok" és ezek jelentősége265
A belső piac kialakulása265
A mezőgazdasági munkások vándorlása az ipari kormányzóságokba266
A munka egyenletesebb megoszlása az év folyamán268
A kis földművelők függő helyzete és V. V. úr erre vonatkozó értékelése270
Folytatás. A parasztság felbomlása a tejgazdaság övezetében270
A tehenek megoszlása a parasztok között272
Részletes adatok a szentpétervári kerületről273
"Haladó áramlatok a parasztgazdaságban275
Ennek a folyamatnak hatása a szegényparasztságra276
A lentermelés övezete278
A piacra történő lentermelés gyarapodása278
A piacra termelő mezőgazdaság különböző fajtái közötti csere280
"Végletek" a lentermelés övezetében280
Technikai tökéletesítések281
A mezőgazdasági termékek technikai feldolgozása282
A mezőgazdasági üzemi vagy technikai rendszerének jelentősége283
Szeszfőzés283
A mezőgazdasági szeszfőzés elterjedtsége284
A burgonyaszeszfőzés fejlődése és jelentősége285
Cukorrépatermelés286
A cukorrépatermelés növekedése287
A tőkés mezőgazdaság előrehaladása287
Burgonyakeményítő gyártás288
Ennek növekedése290
Két folyamat ennek a termelési ágnak a fejlődésében290
A keményítőkészítő mesterség Moszkva kormányzóságában292
És Vlagyímir kormányzóságában292
Étolajtermelés294
Kettős folyamat ennek fejlődésében295
A "Kusztár"-olajütők296
Dohánytermelés297
Iparszerűen űzött konyhakertészet és kertészet, városkörnyéki gazdálkodás300
A kereskedelmi konyhakertészet gyarapodása301
A kereskedelmi gyümölcskertészet gyarapodása302
Szentpétervár, Moszkva és Jaroszlávi kormányzóságok paraszti konyhakertészei304
A melegházi kertészet304
Az iparszerűen űzött dinnyetermelés306
A városkörnyéki gazdálkodás és ennek sajátosságai307
A kapitalizmus jelentősége az orosz mezőgazdaságban: következtetések308
A mezőgazdaság vállalattá való átalakulása308
A kapitalizmus sajátosságai a mezőgazdaságban309
A kapitalizmus belső piacának kialakulása309
A kapitalizmus haladó történelmi szerepe az orosz mezőgazdaságban310
Narodnyik elméletek a mezőgazdasági kapitalizmusról. "A téli idő szabaddátétele"315
Ennek az elméletnek korlátozottsága és sablonos volta315
Hogyan hagyja figyelmen kívül a folyamat fontos vonatkozásait316
Folytatás320
Az obscsina. Marx nézetei a kisüzemi mezőgazdaságról. Engels véleménye a jelenlegi mezőgazdasági válságról320
Az obscsina kérdésének helytelen feltevése a narodnyikok által320
Nem értették meg a "Tőke" egyik helyét322
Hogyan értékeli Marx a paraszti földművelést323
Hogyan értékeli Marx a mezőgazdasági kapitalizmust325
N.-on úr balul sikerült idézete326
A kapitalizmus első fejlődési fokai az iparban328
A háziipar és a kézművesség328
A háziipar maradványai328
A kézművesség elterjedtségének foka328
Ennek alapvető jellegzetességei330
Kis árutermelők az iparban. Céhszellem a kisiparban331
A kézművességről az árugazdaságra való áttérés334
A konkurenciától való félelem335
A kisipar növekedése a reform után. Ennek a folyamatnak két formája és jelentősége335
A kisipar gyarapodásának okai336
Az iparűzők elterjedése a határvidékeken339
A kisipar elterjedése a helyi népesség közt340
A tőke áthelyeződése341
A kisiparűzés fejlődése és a parasztság felbomlása közötti összefüggés341
A kis árutermelők rétegének felbomlása. Moszkva kormányzóság kusztárgazdaságai összeírásának adatai342
A kérdés feltevése344
Az adatok feldolgozásának módja343
Összesítő táblázat és diagramm344
Következtetések: bérmunka348
A munka termelékenysége350
Jövedelmek351
A kusztáripar kispolgári szerkezete351
Egyszerű tőkés kooperáció352
Ennek jelentősége és hatása a termelésre353
Az artelek356
Kereskedelmi tőke a kisiparban357
A felvásárlókat létrehozó feltételek357
A kereskedőnők a csipkeverő iparban359
Az elhelyezés megszervezésének példái361
A narodnyikok nézetei363
A kereskedelmi tőke formái364
"Iparűzés és mezőgazdaság"366
A táblázat adatai366
A bérmunkások földművelése366
"Földmunkások"366
Az iparűzésre és földművelésre vonatkozó egyéb adatok368
A munkaidőszak tartama369
Összefoglalás373
"Az iparűzés és a mezőgazdaság egyesülése375
A narodnyikok elmélete375
Az iparűzés és a földművelés egyesülésének formái és ezek eltérő jelentősége375
Néhány megjegyzés falvaink kapitalizmuselőtti gazdaságáról377
A tőkés manufaktúra és a tőkés házimunka381
A manufaktúra kialakulása és fő jellegzetességei381
A manufaktúra fogalma381
ennek kettős keletkezése 382
és jelentősége383
A tőkés manufaktúra az orosz iparban383
Szövőipar387
A textilipar egyéb ágai. Nemezipar390
Kalap- és sapkakészítés, kenderfeldolgozás és kötélgyártás394
Famegmunkáló ipar398
Állati termékek feldolgozása. Bőr- és szűcsipar406
Az állati termékek feldolgozásánk egyéb ágai410
Ásványi termékeket feldolgozó ipar411
Fémfeldolgozás. Pavlovói iparok415
A fémfeldolgozás egyéb ágai418
Ékszer-, szamovár- és harmonikaipar423
A technika a manufaktúrában. A munkamegosztás és jelentősége423
A kézi termelés423
A tanonckodás424
A munkamegosztás, mint a gépi nagyipar előkészítő szakasza426
Ennek hatása a munkásokra427
Területi munkamegosztás és a mezőgazdaság különválása az ipartól427
Harizonménov úr véleménye427
A nem-mezőgazdasági központok429
A manufaktúra átmeneti jellege429
A népesség kulturális színvonalának emelkedése430
A manufaktúra gazdasági szerkezete431
A termelés helyzete431
Ovszjánnyikov és Harizoménov urak véleménye432
A kereskedelmi és az ipari tőke a manufaktúrában. "Felvásárló" és "gyáros"434
A nagy- és kisüzemek összefüggése434
A narodnyikok tévedése436
A tőkés házimunka, mint a manufaktúra függvénye437
Ennek elterjedtsége437
Jellegzetességei438
Elterjedésének feltételei441
Jelentősége a túlnépesedés elméletében442
Mi az a "kusztár"-ipar?444
A kusztárstatisztika néhány összesített adata445
A tőkés alapon foglalkoztatott munkások túlsúlya447
A "kusztár"-fogalom határozatlansága és a visszaélés e meghatározással449
A gépi nagyipar fejlődése449
A gyár tudományos fogalma és a "gyáripari" statisztika jelentősége451
Gyári statisztikánk451
Ennek forrásai452
A hatvanas évek kiadványai454
"A katonai-statisztikai gyűjtemény" sajátos jellege456
Orlov úr "Lajstrom"-a457
A kereskedelmi és manufaktúra ügyosztály "összesítései"458
"Oroszországra vonatkozó 1884/85. évi adatgyűjtemény", Karüsev úr tévedései458
A kormányzósági statisztikai bizottságok adatai461
A "Jegyzék"462
Növekszik-e Oroszországban a gyárak száma?463
A nagyipar fejlődésére vonatkozó történeti-statisztikai adatok elemzése464
Textilipar464
Fafeldolgozó ipar470
Vegyiipar, állati termékek feldolgozása és kerámiai ipar470
Kohászat473
Élelmiszeripar474
Illetékköteles és egyéb iparok477
Következtetések479
A bányászat fejlődése480
Az Urál és sajátosságai480
A Délvidék484
A Kaukázus486
A nagy- és kisbányák a Donyec-medencében487
A bányászat fejlődésére vonatkozó adatok jelentősége487
Növekszik-e a munkások száma a tőkés nagyüzemben?489
Az 1865. év 1890. évi adatok491
A narodnyikok téves módszere491
A gőzgépek statisztikája494
Az 1875-1878. és 1892. évi adatok502
A nagy gyárak gyarapodása504
Az 1866, 1879, 1890. és 1894/95. évekre vonatkozó adatok504
A gyáripar és a bányászat legnagyobb vállalatai508
N.-on úr tévedései511
A nagyipar területi elhelyezkedése513
A fontosabb gyáripari központokra vonatkozó, 1879. és 1890. évi adatok513
A központok három típusa514
A központok csoportosítása516
A vidéki gyári központok növekedése és ennek jelentősége518
A fakitermelés és az építőipar fejlődése520
A fakitermelés növekedése520
Szervezete521
A kapitalizmus fejlődése az építőiparban525
A gyár függvénye528
Az ipar teljes különválása a földműveléstől531
A narodnyikok tévedése531
A moszkvai egészségügyi zemsztvostatisztika adatai533
A kapitalizmus három fejlődési szakasza az orosz iparban536
E fejlődésfokok összefüggése536
A technika sajátosságai537
A tőkés viszonyok fejlődése538
Az ipar fejlődésének jellege539
Az ipar különválása a mezőgazdaságtól540
A létfeltételek különbözőségei542
A belső piac növekedése545
A belső piac kialakulása546
Az áruforgalom növekedése546
A vasutak fejlődése547
A víziszállítás548
A kereskedelem és a bankok549
A kereskedelmi és ipari népesség növekedése551
A városok növekedése551
A belső gyarmatosítás jelentősége554
A gyári, kereskedelmi és ipari jellegá helységek és falvak növekedése563
A nem-mezőgazdasági vándorfoglalkozások563
A nem-mezőgazdasági vándoriparűzés563
Méretei és növekedése566
Haladó szerepe571
Értékelése a narodnyikok írói részéről574
A bérmunka alkalmazásának növekedése576
A bérmunkások hozzávetőleges száma576
A tőkés túlnépesedés578
A narodnyikok tévedése578
A munkaerő belső piacának kialakulása581
A bérmunkások vándorlásának fő irányai a munkabérek nagyságával kapcsolatban581
A belső piac kialakulása584
N.-on úr "elmélete"585
A határvidékek jelentősége. Belső vagy külső piac?586
A kapitalizmus terjeszkedési törekvése586
A Kaukázus példája589
A piac kialakulási folyamatának két oldala589
A kapitalizmus "küldetése"591
A társadalmi munka termelékenységének növelése591
A munka társadalmasítása593
A narodnyikokkal való nézeteltérések okai594
Mellékletek
Moszkva kormányzóság paraszti kisiparára vonatkozó statisztikai adatok összesítő táblázata596
Európai Oroszország gyáriparára vonatkozó statisztikai adatok összesítése597
Európai Oroszország fontosabb gyáripari központjai599
Grafikai ábrázolások
Az A és B táblázatok diagrammja, a II. fejezet IX. pontjához128
Az V. fejezet IV. pontjához tartozó táblázat végösszegének diagrammja345
A nemezipar szervezetének grafikai ábrázolása388
Kritikátlan kritika (P. Szkvorcov úr "Árufetisizmus" című a "Naúcsnoje Obozrényije" 1899. 12. számában megjelent cikkéről)605
I.603
II.610
III.616
Idézett művek631
Jegyzetek669
Orosz mértékek és súlyok691
A magyar fordításról692

Lenin

Lenin műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Lenin könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A kapitalizmus fejlődése Oroszországban A kapitalizmus fejlődése Oroszországban A kapitalizmus fejlődése Oroszországban A kapitalizmus fejlődése Oroszországban A kapitalizmus fejlődése Oroszországban

Könyvtári könyv volt. A borító és a lapélek kissé elszíneződtek.

Állapot: Közepes
940 Ft
750 ,-Ft 20
4 pont kapható
Kosárba