| I. kötet | |
| Előszó | 5 |
| Karl Marx (Rövid életrajzi tanulmány a marxizmus ismertetésével) | 7 |
| Előszó | 9 |
| Marx tanítása | 13 |
| A filozófiai materializmus | 13 |
| A dialektika | 15 |
| A materialista történelemfelfogás | 17 |
| Az osztályharc | 18 |
| Marx közgazdasági tanítása | 20 |
| Az érték | 20 |
| Az értéktöbblet | 22 |
| A szocializmus | 29 |
| A proletáriátus osztályharcának taktikája | 31 |
| Irodalom | 35 |
| Friedrich Engels | 45 |
| A marxizmus három forrása és három alkotórésze | 52 |
| I. | 52 |
| II. | 54 |
| III. | 55 |
| Marxizmus és revizionizmus | 57 |
| Melyik örökségről mondunk le? | 64 |
| Az "örökség" egyik képviselője | 65 |
| Amivel a narodnyikság az "örökséget" kiegészítette | 75 |
| Nyert-e az "örökség" azáltal, hogy kapcsolatba került a narodnyiksággal? | 80 |
| A "felvilágosítók", a narodnyikok és a "tanítványok" | 89 |
| Mihajlovszkij úr szerint a "tanítványok" lemondanak az örökségről | 91 |
| Mozgalmunk legfontosabb feladatai | 98 |
| Mi a teendő? Mozgalmunk égető kérdései | 103 |
| Előszó | 105 |
| A dogmatizmus és a "kritika szabadsága" | 108 |
| A tömegek spontaneitása és a szociáldemokrácia tudatossága | 124 |
| A trade-unionista és a szociáldemokrata politika | 143 |
| Az ökonomisták kisipari módszerei és a forradalmárok szervezete | 176 |
| Egy országos politikai lap "terve" | 216 |
| Befejezés | 236 |
| Melléklet. Az "Iszkra" és a "Rabocseje Gyelo" egyesülési kísérlete | 239 |
| Helyreigazítás a "Mi a teendő?"-höz | 245 |
| A forradalom kezdete Oroszországban | 246 |
| A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban | 249 |
| Előszó | 251 |
| A legidőszerűbb politikai kérdés | 254 |
| Mit ad nekünk az OSZDMP III. kongresszusának az ideiglenes forradalmi kormányról szóló határozata? | 256 |
| Mit jelent "a forradalomnak a cárizmus feletti döntő győzelme"? | 262 |
| A monarchikus rendszer felszámolása és a köztársaság | 267 |
| Hogyan kell "előbbre vinni a forradalmat"? | 271 |
| Honnan fenyegeti a proletariátust az a veszély, hogy meg lesz kötve a keze a következetlen burzsoázia elleni harcban? | 274 |
| Taktika "a konzervatívoknak a kormányból való eltávolítására" | 284 |
| Az oszvobozsgyenyizmus és az újiszkrásság | 287 |
| Mit jelent szélső ellenzéki pártnak lenni forradalom idején? | 294 |
| A "forradalmi kommünök" és a proletariátus és a parasztság forradalmi-demokratikus diktatúrája | 297 |
| Az OSZDMP III. kongresszusa és a "konferencia" néhány határozatának futólagos összehasonlítása | 305 |
| Gyengül-e a demokratikus forradalom lendüllete, ha a burzsoázia eltántorodik a forradalomtól? | 308 |
| Befejezés. Merjünk-e győzni? | 317 |
| Utószó. Még egyszer az oszvobozsgyenyista irányzatról, még egyszer az újiszkrás irányzatról | 326 |
| Miért dicsérik a polgári liberális realisták a szociáldemokrata "realistákat"? | 326 |
| Martinov elvtárs újra "elmélyíti" a kérdést | 332 |
| A diktatúra vulgáris polgári ábrázolása és Marx nézete a diktatúráról | 338 |
| A párt újjászervezéséről | 346 |
| I. | 346 |
| II. | 349 |
| III. | 352 |
| A moszkvai felkelés tanulságai | 354 |
| Ki az útra | 360 |
| Herzen emlékére | 367 |
| A nemzetek önrendelkezési jogáról | 373 |
| Mi a nemzetek önrendelkezése? | 375 |
| A kérdés konkrét történelmi felvetése | 379 |
| A nemzeti kérdés konkrét sajátosságai Oroszországban és Oroszország polgári demokratikus átalakulása | 382 |
| "Prakticizmus" a nemzeti kérdésben | 385 |
| A liberális burzsoázia és a szocialista oppurtunisták álláspontja a nemzeti kérdésben | 390 |
| Norvégia különválása Svédországtól | 398 |
| Az 1896. évi londoni nemzetközi kongresszus határozata | 402 |
| Az utópista Karl Marx és a praktikus Rosa Luxemburg | 406 |
| Az 1903. évi program és likvidálói | 411 |
| Befejezés | 418 |
| A háború és az oroszországi szociáldemokrácia | 422 |
| A nagyoroszok nemzeti büszkeségéről | 428 |
| Az Európai Egyesült Államok jelszaváról | 432 |
| A "Szocial-Demokrat" szerkesztőségének megjegyzése az OSZDMP Központi Bizottságának a háborúról kiadott kiáltványához. Az Európai Egyesült Államok jelszaváról | 436 |
| Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka | 437 |
| Népszerű tanulmány | 437 |
| Előszó | 441 |
| Előszó a francia és a német kiadáshoz | 443 |
| I. | 443 |
| II. | 443 |
| III. | 444 |
| IV. | 445 |
| V. | 446 |
| Jegyzetek | 535 |
| Képmellékletek | |