"Leszek haláltól ronthatatlan"

Fülszöveg

A „csillagtalan komor szegényekért", a „vertfalak közt" élő „vert emberekért", majd a teljes ktfosz-tott nemzetéért megszólaló egykori állami gondozott, Jelene gyerek", a huszonegy éve halott Ratkó József azoknak a költőknek a sorába tartozik, akik tehetségük teljes erőfeszítésével léptek fel a pártállam időszakában a morális értékrombolással és a nemzeti közösség szétzilálásával szemben. Költői arculatának kialakulását nagymértékben motiválta gyermekkora: az iszákos apától, a folytonos nélkülözéstől való állandó fenyegetettség, majd az árvaházak, gyermekmenhelyek s a befogadó „gazdák" ütlegelnek világa. A benne érzékenyen tovább élő múlt eleven hatására is, versben, prózában és drámában egyaránt azt vallotta, hogy a történelem mércéje nélkül az ember nem értheti meg önmagát és korát. Egyidejűen éreztette meg saját sorsán keresztül az átfogóbb felismerést is: az egész emberiség a történelmi lét „kínnal kirakott kút-jából" érkezett, s ha nem tudatosítja magában időről időre a maga... Tovább

Fülszöveg

A „csillagtalan komor szegényekért", a „vertfalak közt" élő „vert emberekért", majd a teljes ktfosz-tott nemzetéért megszólaló egykori állami gondozott, Jelene gyerek", a huszonegy éve halott Ratkó József azoknak a költőknek a sorába tartozik, akik tehetségük teljes erőfeszítésével léptek fel a pártállam időszakában a morális értékrombolással és a nemzeti közösség szétzilálásával szemben. Költői arculatának kialakulását nagymértékben motiválta gyermekkora: az iszákos apától, a folytonos nélkülözéstől való állandó fenyegetettség, majd az árvaházak, gyermekmenhelyek s a befogadó „gazdák" ütlegelnek világa. A benne érzékenyen tovább élő múlt eleven hatására is, versben, prózában és drámában egyaránt azt vallotta, hogy a történelem mércéje nélkül az ember nem értheti meg önmagát és korát. Egyidejűen éreztette meg saját sorsán keresztül az átfogóbb felismerést is: az egész emberiség a történelmi lét „kínnal kirakott kút-jából" érkezett, s ha nem tudatosítja magában időről időre a maga pokoljárásait és sorstól kicsikart értékeit, akkor nem szerezhet perspektívákat a jövőjéhez sem. A költő és drámaíró egyre szoron-gatóbb szellemi izoláltságát - ha ennek feloldására íróbarátai folyamatos meghívásával szinte keleti irodalmi központtá is emelte Nagykállót, ahol könyvtárigazgatóként dolgozott - lélektépő személyes tragédiák is tetézték. Szemhatára a népi siratok zaklatott fájdalmát és a népballadák kemény szembenézését egyszerre idézve nyílott ki költészetében a halálra. A halál-probléma elemzésével az emberi, a nemzeti és a személyes
szenvedések sűrített történeti tanul- ¦' ságait akarta kimondani. Önmagát 1 is ezért stilizálta a történelmet faggató akarat képviselőjévé, s ezt az akaratot ültette át dramatikus síkra a kereken huszonöt éve, 1985-ben bemutatott Segítsd a királyt! című, az év legjobb drámai művének választott alkotásában is. Ez a sokrétű könyv egyszerre mutat] a fel a költő, a drámaíró, a műfordító és a hétköznapok valóságával viaskodó Ratkó József arcát - a nemzet széthúzásaival szemben a közös jövőteremtés eszméjét már a rendszerváltozás előtt az ország tudatába emelő s máig égetően időszerű - István király-drámá-jának negyedszázados ünnepén.
Jánosi Zoltán Vissza