Lét és kozmosz

Fülszöveg

A II. Vatikáni zsinat óta általános a követelmény, hogy a filozófiai tájékozódást szélesebb alapokra helyezzük, ami csak úgy valósítható meg, ha figyelembe vesszük a természettudomány mai eredményeit és szembenézünk a különféle filozófiai irányok megállapításaival. Az ilyen értelemben vett "Természetbölcseletre" tehát nálunk is nagy szükség van: mind a teológiai oktatásban, mind pedig a művelt hívők eligazításában, akik lépten-nyomon találkoznak a természettudományok és a filozófiák által megrajzolt világképpel. A szerző azt a célt tűzte maga elé, hogy olyan kézikönyvet ad, amely ezeknek a követelményeknek megfelel.
Külön érdeme a könyv átfogó jellegű, nem könnyű, és az egész problémakörben világos, érthető és olvasmányos előadása. Nagyon szerencsés az az elgondolás, hogy bevezetőül metafizikai ismertetést ad a lét kérdéseiről, amellyel hozzászoktatja az olvasót a filozófiai gondolkodáshoz és ahhoz a terminológiához, mely nélkül a természetfilozófia tárgyalása sem volna érthető. Főleg azért van erre szükség, mert a mai nemkeresztény irányzatú filozófiák teljesen megelőzik a metafizikai kérdéseket. A kereszténységben viszont pl. Isten létének filozófiai igazolása kimondottan a metafizikai megismerés módszeréhez van kötve. A szerző a reális világ megismerésének lehetőségéből indul ki, kimerítően ismerteti a megismerés és a lét azon kategóriáit, amelyek a mai tudományos világban a legvitatottabbak, mint a mennyiség, minőség, tér, idő, okság, szubsztancia, járulék. Különösen ebben a részben látható, hogy a természettudomány vívmányainak felhasználása mennyire érdekessé teszi a filozófiai kérdéseket. A háttérben pedig ott van a kérdések gyökere, a titokzatos anyag, ami szinte követeli, hogy létének okát egy másik létrendben keressük. A filozófiai következtetés eljut odáig, hogy ez a világ, a benne levő törvényszerűségekkel és jelenségekkel végső fokon nem magyarázza meg önmagát, hanem a teremtettség jellegét hordozza magán.
Éppen ezzel a megállapítással kapcsolatos a függelékként közölt fordítás, amelyben Pascual Jordan azt világítja meg, hogy a mai természettudomány hogyan illeszthető bele a hívő keresztény világképébe és mik a követelmények ahhoz, hogy az a világkép a hithez legyen lépcsőfok, nem pedig a hit elutasításához. Vissza