1.035.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Analitika I-II.

Szerző
Lektor

Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 416 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyolcadik, változatlan utánnyomás. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A környezetvédelem az utóbbi években felértékelődött hazánkban, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a társadalom léte, működése alapvetően igényli a környezeti viszonyok javítását mind természeti, mind... Tovább

Előszó

A környezetvédelem az utóbbi években felértékelődött hazánkban, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a társadalom léte, működése alapvetően igényli a környezeti viszonyok javítását mind természeti, mind az épített környezetet illetően. Jelentős szerep jut ezért a környezetvédelmi szakembereknek, a környezetvédelem iránt érzékeny szakembereknek, akiknek a környezetvédelem nemcsak jelszó, vagy néhány napig tartó kampány, hanem életmód és magatartásforma is.
A környezetvédelmi analitika célja
A környezetvédelmi analitika szolgáltatja azokat az információkat, amelyek az aktuális ökológiai helyzet kiértékeléséhez, anyagáramok követéséhez, a környezetszennyezés okainak feltárásához, valamint a védelmi intézkedések bevezetéséhez és ellenőrzéséhez szükségesek.
A környezeti elemek összetételére, a szennyező anyagok koncentrációjára vonatkozó információkat fizikai, kémiai és biológiai módszerekkel szerezhetjük meg.
A meghatározásra szolgáló mintákat a vízből, a levegőből, a talajból, a különféle hulladékokból, esetenként a biomasszából vesszük. Ezek összetétele nagyon változatos, és a vizsgálandó anyagok koncentrációja tág határok között mozog 1...10^-12 g/dm^3.
Az anyagok mennyiségi meghatározására manapság a klasszikus tömeg szerinti (gravimetriás), és térfogatos elemzési eljárások mellett egyre inkább tért hódítanak a korszerű elektrokémiai, optikai, valamint a kromatográfiás mérési eljárások. Egyre szélesebb körben terjednek az automatizált elemzési módszerek is. Az utóbbiak gyorsaságukat, érzékenységüket és szelektivitásukat tekintve lényegesen felülmúlják a klasszikus módszereket.
A klasszikus elemzési eljárásokat a fentiek ellenére még ma is elterjedten alkalmazzák a vizsgálatok során.
A tankönyvben ismertetett mérések többsége gravimetriás és térfogatos elemzési módszerrel elvégezhető vizsgálatok. Egyes vizsgálatoknál már a műszeres mérésekkel is megismerkedhetünk. A tankönyv több vizsgálati módszert tartalmaz, mint amennyit a gyakorlatokon mindenki el tud végezni, például vízvizsgálatok. Csoportmunkában viszont lehetőség nyílik egy teljes analízisre.
Bízom benne, hogy a tankönyv elméleti és gyakorlati része kellő alapot biztosít a környezetvédelmi analitika alapjainak elsajátításához. Vissza

Tartalom

Az I. kötet tartalomjegyzéke:

BEVEZETÉS 7
1. A KÖRNYEZETI ELEMEK VIZSGÁLATÁNAK MÓDSZERE 9
1.1. A minta 9
1.2. Helyszíni szemle, mintavétel, a minta tartósítása 9
1.3. A helyszíni vizsgálat 12
1.4. A minta előkészítése kémiai vizsgálatokhoz 12
1.4.1. Az előkészítés leggyakoribb műveletei 12
1.5. Az elővizsgálatok és szerepük 16
2. A KÉMIAI ELEMZŐ MÓDSZEREK 17
2.1. Tömeg szerinti elemzés (gravimetria) 17
2.2. A térfogatos elemzés (titrimetria) 19
2.3. Az elektrokémiai mérések 23
2.3.1. A potenciometriás pH-mérés 23
2.3.2. A vezetőképesség-mérés (konduktometria) 24
2.4. Optikai mérések 24
2.4.1. A kolorimetria 24
2.4.2. A fotometria 26
2.5. A mérés pontossága 27
2.5.1. A mérési hibák 28
2.5.2. A mérési eredmények megadása 31
3. A KÖRNYEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA 35
3.1. Munkavédelmi és környezetvédelmi ismeretek 35
3.1.1. Vegyszerek jelrendszere 35
3.1.2. Laboratóriumi vegyszerhulladékok 36
3.2. A levegőminőség és kémiai vizsgálata 43
3.2.1. A levegő mint vizsgálati anyag 43
3.2.2. A levegő mint környezeti elem 45
3.2.3. A levegővizsgálat célja, fajtái 46
3.2.4. A levegőmintavételi eljárások és eszközei 47
3.2.5. Levegővizsgálati módszerek, szabványok 51
3.2.6. A környezeti levegő tisztasági követelményei, a levegőminőség értékelése 52
3.2.7. Gyakorlati feladatok: A levegő kémiai vizsgálata 58
3.2.7.1. A levegő lebegő és ülepedő portartalmának meghatározása tömegméréssel 59
3.2.7.2. A levegő ózon- és oxidálóanyag tartalmának meghatározása fotometriásan 63
3.2.7.3. A levegő kén-dioxid tartalmának meghatározása jodometriásan 67
3.2.7.4. A levegő savasságának meghatározása sav-bázis titrálással 70
3.2.7.5. A levegő NO„-tartalmának meghatározása fotometriásan 72
3.3. A vízminőség és kémiai vizsgálata 75
3.3.1. A víz mint vizsgálati anyag 75
3.3.2. A természetes vizek védelme 78
3.3.3. A vízvizsgálat célja és fajtái 86
3.3.4. Mintavétel, tartósítás, a minták előkészítése 87
3.3.5. Vízminőség-vizsgálati módszerek; szabványok 90
3.3.6. A vízminőséggel szembeni követelmények, vízminősítés 91
3.3.7. Gyakorlati feladatok: vízminőség-vizsgálatok 101
3.3.7.1. Mintavétel felszíni vízből, a minta tartósítása és helyszíni vizsgálatok 101
3.3.7.2. Mintavétel ivóvízből, a minta tartósítása és helyszíni vizsgálatok 105
3.3.7.3. A vízminta hőmérsékletének meghatározása 106
3.3.7.4. A vízminta pH-értékének meghatározása kolorimetriásan és pH-mérő műszerrel 107
3.3.7.5. A vízminta fajlagos elektromos vezetőképességének meghatározása
konduktorméterrel 109
3.3.7.6. A vízminta oldottoxigén-tartalmának meghatározása jodometriásan
és/vagy oldottoxigén-mérő műszerrel 110
3.3.7.7. A vízminta lúgosságának meghatározása sav-bázis titrálással
és a karbonátkeménység számítása 113
3.3.7.8. A vízminta kalcium- és magnéziumion tartalmának
meghatározása komplexometriásan 115
3.3.7.9. A vízminta kloridion-tartalmának meghatározása argentometriásan 117
3.3.7.10. A vízminta szulfátion-tartalmának meghatározása ólom(II)-nitráttal csapadékos titrálással 119
3.3.7.11. A vízminta vas(II)-ion tartalmának meghatározása kolorimetriás
titrálással és/vagy fotometriásan 121
3.3.7.12 A vízminta ammóniumion-tartalmának meghatározása fotometriásan 23
3.3.7.13. A vízminta kémiai oxigénigényének meghatározása permanganometriásan 24
3.4. A talajminőség és kémiai vizsgálata 128
3.4.1. A föld mint környezeti elem 128
3.4.2. A talaj mint vizsgálati anyag 128
3.4.3. A talajvizsgálat célja, fajtái 130
3.4.4. Mintavétel és a minták előkészítése 130
3.4.5. Talajvizsgálati módszerek, szabványok 133
3.4.6. A talajvizsgálati eredmények értékelése 133
3.4.7. Gyakorlati feladatok: Talajminőség vizsgálata 134
3.4.7.1. Talajmintavétel és a minták előkészítése vizsgálatra 134
3.4.7.2. A talaj nedvességtartalmának meghatározása 136
3.4.7.3. Talajkivonatok készítése 137
3.4.7.4. A talaj kémhatásának vizsgálata 138
3.4.7.5. A talaj hidrolitos aciditás y,-értékének meghatározása 140
3.4.7.6. A talaj kicserélődési aciditás y2-értékének meghatározása 142
3.4.7.7. Kalcium és magnéziumionok mennyiségi meghatározása vizes
talajkivonatokból komplexometriásan 143
3.4.7.8. Karbonát- és hidrogénkarbonát-ionok meghatározása vizes talajkivonatokból 145
3.4.7.9. Kloridionok mennyiségi meghatározása vizes talajkivonatból argentometriásan 146
3.5. Hulladékok és kémiai vizsgálatuk 147
3.5.1. A hulladék mint vizsgálati anyag 147
3.5.2. A hulladékok 147
3.5.3. A hulladékvizsgálatok célja, fajtái 148
3.5.4. Mintavétel, a minták előkészítése 148
3.5.5. Hulladékvizsgálati módszerek, szabványok 148
3.5.6. A mérési eredmények értékelése 148
3.5.7. Gyakorlati feladatok: Hulladékok kémiai vizsgálata 149
3.5.7.1. Mintavétel, minta-előkészítés és hulladékkivonat készítése fizikai-kémiai vizsgálatokhoz 149
3.5.7.2. A hulladék nedvesség- és hamutartalmának meghatározása 151
3.5.7.3. A hulladék elektromos vezetésének meghatározása 154
3.5.7.4. A hulladék vízben oldható sótartalmának meghatározása 155
3.5.7.5. A hulladék kémiai oxigénigényének meghatározása, kémiailag
oxidálható szervesanyag-tartalmának számítása 159
4. KIEGÉSZÍTŐ ANYAGOK
4.1. A meteorológiai mérések és szerepük 159
4.1.1. Alapismeretek 159
4.1.2. Gyakorlati feladatok 159
4.1.2.1. Hőmérsékletmérés 160
4.1.2.2. Relatív páratartalom mérése 163
4.1.2.3. Légnyomásmérés 164
4.1.2.4. A szélsebesség és a szélirány meghatározása 165
4.2. A levegőmintavevő berendezések megismerése és üzemeltetése 168
4.2.1. Gyakorlati feladatok 168
4.2.1.1. A levegőmennyiségmérő eszközök kalibrálása 168
4.2.1.2. A levegőmintavevőrendszer összeállítása 170
4.2.1.3. Immissziós és/vagy emissziós mintavevőkészülék üzembehelyezése 171
4.2.1.4. A hulladékégetés során keletkezett gázok minőségi vizsgálata
emissziós mintavevővel 173
4.3. A vízminőség-vizsgálatok 175
4.3.1. Gyakorlati feladatok 175
4.3.1.1. A vízminta bepárlási maradékának és az összes oldottanyagtartalmának meghatározása 175
4.3.1.2. A vízminta nitrát- és nitrition tartalmának meghatározása tájékoztató vizsgálattal 177
4.4. A légköri csapadék és kémiai vizsgálata 179
4.4.1. A légköri csapadék mint vizsgálati anyag 179
4.4.2. Mintavétel és a minta előkészítése 179
4.4.3. Gyakorlati feladatok: Csapadékminták kémiai vizsgálata 181
4.4.3.1. A csapadék mennyiségének meghatározása ombrométerrel és/vagy ombrográffal 183
4.4.3.2. A csapadékminta előkészítése kémiai vizsgálatokhoz 183
4.4.3.3. A csapadék pH-értékének meghatározása pH-papírral,
kolorimetriásan és pH-mérő műszerrel 184
4.4.3.4. A csapadék fajlagos elektromos vezetésének meghatározása konduktométerrel 186
4.4.3.5. A csapadék savasságának és/vagy lúgosságának meghatározása
sav-bázis titrálással 188
MELLÉKLETEK 191
1. melléklet 192
2. melléklet 193
3. melléklet 195
4. melléklet 196
5. melléklet 197
6. melléklet 198
7. melléklet 199
8. melléklet 200
9. melléklet 201
10. melléklet 202
11. melléklet 203
IRODALOMJEGYZÉK 205

A II. kötet tartalomjegyzéke:
BEVEZETÉS 5
1. A LABORATÓRIUMI MÉRÉSI EREDMÉNYEK ÉS FELDOLGOZÁSUK 7
1.1. A kémiai elemzés pontossága és helyessége, hibaszámítás 7
1.1.1. A mérési hibák 7
1.1.2. A mérési eredmények jellemzése statisztikai paraméterekkel és
az eredmények megadása 10
1.1.3. A statisztikai próbák 14
1.1.3.1. A szórás és az eloszlás 14
1.1.3.2. A középérték X és az elméleti érték X0 összehasonlítása
Student-próbával 16
1.1.3.3. Kiugró érték ellenőrzése (Dixon-próba) 18
1.1.4. Összefüggés-vizsgálat 20
1.1.4.1. A kétváltozós lineáris összefüggéselemzés (regresszió analízis)
kevés adatból 20
1.1.5. Gyakorisági adatok 25
2. A MŰSZERES ANALITIKAI MÉRÉSEK ALAPJAI 35
2.1. Az elválasztáson alapuló mérési módszerek 35
2.1.1. Az extrahálás 35
2.1.2. A kromatográfiás mérési módszerek 39
2.1.2.1. A kromatográfiás módszerek gyakorlati végrehajtása 39
2.1.2.2. Folyadék-szilárd adszorpciós kromatográfia (LC) 43
2.1.2.3. A papírkromatográfia (PC) 55
2.1.2.4. A vékonyréteg-kromatográfia (VRK vagy TLC) 56
2.1.2.5. Gáz-szilárd adszorpciós kromatográfia (GC) 57
2.1.2.6. Egyéb elválasztási eljárások 64
2.1.3. Gyakorlati feladatok 65
2.1.3.1. Az extraháláson alapuló vizsgálatok 66
2.1.3.2. Folyadékkromatográfiás vizsgálatok 67
2.1.3.3. Alapműveletek gyakorlása gázkromatográfon 72
2.2. A spektrofotometriás mérések 74
2.2.1. A fényabszorpciós elemzési módszerek elméleti alapjai 75
2.2.1.1. A fényelnyelés törvényei 76
2.2.1.2. A fotometriás és spektrofotometriás mérés alapjai 80
2.2.1.3. Fotométerek és spektrofotométerek 87
2.2.1.4. Koncentrációmérés fotométerrel és spektrofotométerrel folyadékok esetén 92
2.2.1.5. Az atomabszorpciós spektrofotometria (AAS) 96
2.2.2. A fényemisszión alapuló mérési módszerek és alkalmazásuk 99
2.2.2.1. A lángfotometria '00
2.2.2.2. Plazmaemissziós spektrofotometria (ICP) 103
2.2.3. Gyakorlati feladatok 104
2.2.3.1. Hullámhossz megválasztása adott komponens fotometriás,
spektrofotometriás meghatározásához 106
2.2.3.2. Kalibrációs görbe készítése fenolindex vizes fázisban történő meghatározásához... 107
2.2.3.3. Fenolindex meghatározása vizes fázisban desztillátumból 108
2.2.3.4. Fenolindex meghatározása kloroformos extrakciós módszerrel,
vizes desztillátumból 109
2.2.3.5. Ellenőrizzük a fenol törzsoldat tömegkoncentrációját 109
2.2.3.6. A levegő gázszennyezőinek vizsgálata: kén-dioxitartalmának
meghatározása spektrofotometriás módszerrel 110
2.2.3.7. Veszélyes hulladékok vizsgálata: a hulladék réziontartalmának
meghatározása fotometriásan 110
2.2.3.8. Ivóvízminta, valamint vizes talajkivonat Na+-, K+-iontartalmának
lángfotometriás meghatározása 110
2.3. Elektrokémiai mérési módszerek 111
2.3.1. A potenciometriás mérések 111
2.3.1.1. A potenciometriás mérések elméleti alapjai 111
2.3.1.2. A potenciometriás elektródok 113
2.3.1.3. A potenciometriás mérési módszerek 118
2.3.1.3.1. Direkt potenciometria 118
2.3.1.3.2. Az indirekt potenciometria vagy potenciometriás titrálás 120
2.3.1.3.3. A potenciometriás titrálási görbék és értékelésük 121
2.3.1.3.4. A potenciometriás mérési módszerek alkalmazása 123
2.3.1.3.5. A potenciometriás mérési feladatok 127
2.3.1.3.5.1. Potenciometriás elektródláncok hitelesítése 129
2.3.1.3.5.2. pH, pCI és Eh mérés különböző mintákból 131
2.3.1.3.5.3. Potenciometriás titrálások 134
2.3.2. A konduktometriás (vezetőképességi) mérések 136
2.3.2.1. A konduktometriás mérések elméleti alapjai 136
2.3.2.2. Konduktometriás mérési módszerek és alkalmazásuk 141
2.3.2.2.1. Elektrolitoldatok vezetőképességének és koncentrációjának közvetlen mérése 141
2.3.2.2.2. A konduktometriás titrálás 143
2.3.2.2.3. A direkt és indirekt konduktometriás mérések alkalmazása a laboratóriumi
gyakorlatban 145
2.3.2.3. A konduktometriás mérési feladatok 146
2.3.2.3.1. Konduktometriás mérőcella cellaállandójának meghatározása, ellenőrzése 148
2.3.2.3.2. Készítsünk kalibrációs görbét sótartalom meghatározásához 149
2.3.2.3.3. Különböző minták vezetőképességének meghatározása, fajlagos elektromos
vezetőképességük megadása 149
2.3.2.3.4. Konduktometriás sav-bázis titrálás 150
2.3.2.3.5. Konduktometriás csapadékos titrálás 151
2.3.2.3.6. Települési szilárdhulladék fajlagos vezető képességének meghatározása 152
2.3.3. A polarográfiás mérések és alkalmazásuk 153
2.3.3.1. A polarográfia voltammetriás mérés 154
2.3.3.2. Polarográfiás alapismeretek 154
2.3.3.3. A polarográfiás mérési módszerek és alkalmazásuk 159
2.3.3.4. Gyakorlati feladatok 162
2.3.3.4.1. A polarográf üzembehelyezése és a beállítások gyakorlása 164
2.3.3.4.2. Az oxigénlépcső felvétele 165
2.3.3.4.3. Ni2+-ion diffúziós áramlépcsőjének felvétele és értékelése 166
2.3.3.4.4. Ismeretlen fémiont tartalmazó oldat polarográfiás minőségi és
mennyiségi vizsgálata 167
2.3.3.4.5. Veszélyes hulladékok vizsgálata: a minta réziontartalmának
meghatározása polarográfiásan MSZ 21978-11:86 alapján 168
3. MELLÉKLETEK 169
1. melléklet Automatikus levegőminőség-vizsgáló állomás havi jelentése 170
2. melléklet Talajok és talajvizek szervesoldószer-extrakttartalmának meghatározása MSZ 21470-78:1989
3. melléklet Fenolindex meghatározása MSZ 1484-1:1992 175
4. melléklet Munkavédelmi és környezetvédelmi ismeretek 135
5. melléklet A levegő gázszennyezőinek vizsgálata MSZ 21456 alapján 193
5.1. melléklet MSZ 21456-1 1998. Általános előírások (Kivonat) 193
5.2. melléklet A kén-dioxitartalom meghatározása spektrofotometriás
módszerrel MSZ 21456-3:1989 alapján (Kivonat) 195
6. melléklet Veszélyes hulladékok vizsgálata MSZ 21978 alapján (Kivonat) 199
6.1. melléklet Minta-előkészítés MSZ 21978-4:84 alapján 199
6.2. melléklet Hulladékkivonatok készítése fizikai, kémiai vizsgálatokhoz
MSZ219789:85 alapján 201
6.3. melléklet Réz meghatározása fotometriás és polarográfiás módszerrel
MSZ 21978-11:86 alapján. (Kivonat) 203
7. melléklet Nátrium- és káliumion lángfotometriás
meghatározása MSZ 448-10:77 alapján (Kivonat) 208
IRODALOMJEGYZÉK 211

Lévai Tibor

Lévai Tibor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Lévai Tibor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv