Levegőben, homokon

Fülszöveg

Az angol beteg: aki se nem angol, se nem beteg: zsadá-nyi és törökszentmiklósi Almásy László Ede utazó, Afrika-kutató és felfedező. 1932. május l-jén tette első jelentős felfedezését, amikor megtalálta a Zarzura-oázist, felfedezőtársai Sir Róbert Clayton, Penderel repülő-alez-redes és Patrick Clayton voltak. A csapat felfedezte a Gilf Kebir fennsík északi fővölgyét, a Vádi Abd el Malikot, A csapat a homokdűnéken keresztül, Egyiptomon át közelítette meg Zarzurát, A felfedezés híre világszerte elterjedt, 1933-ban, immár az Universal pénzügyi támogatását élvezve, Almásy visszatért Egyiptomba, a Gilf Kebír térségébe. Az expedíció a Líbiai-sivatag utolsó ismeretlen helyeit térképezte fel. Ekkor fedezte fel az úszók barlangját a sivatagban, benne a barlangi festményeket. A növény- és vízábrázolásokból arra a következtetésre jutott, hogy azon a helyen, ahol egy fűszál sem maradt meg, egykor időszakos vagy állandó vizek voltak. Ain Dua sziklabarlangjaiban körülbelül nyolcszáz, fehérrel,... Tovább

Fülszöveg

Az angol beteg: aki se nem angol, se nem beteg: zsadá-nyi és törökszentmiklósi Almásy László Ede utazó, Afrika-kutató és felfedező. 1932. május l-jén tette első jelentős felfedezését, amikor megtalálta a Zarzura-oázist, felfedezőtársai Sir Róbert Clayton, Penderel repülő-alez-redes és Patrick Clayton voltak. A csapat felfedezte a Gilf Kebir fennsík északi fővölgyét, a Vádi Abd el Malikot, A csapat a homokdűnéken keresztül, Egyiptomon át közelítette meg Zarzurát, A felfedezés híre világszerte elterjedt, 1933-ban, immár az Universal pénzügyi támogatását élvezve, Almásy visszatért Egyiptomba, a Gilf Kebír térségébe. Az expedíció a Líbiai-sivatag utolsó ismeretlen helyeit térképezte fel. Ekkor fedezte fel az úszók barlangját a sivatagban, benne a barlangi festményeket. A növény- és vízábrázolásokból arra a következtetésre jutott, hogy azon a helyen, ahol egy fűszál sem maradt meg, egykor időszakos vagy állandó vizek voltak. Ain Dua sziklabarlangjaiban körülbelül nyolcszáz, fehérrel, vörössel, barnával és sárgával színezett állatalakot és feketével ábrázolt emberformát találtak. Ö tudósított először arról, hogy a Nílus egyik szigetén, Vádi-Halfa közelében egy magyar nevű berber törzs él, amelynek tagjai állítólag 11. Szolimán szultán serege által összefogdosott magyar hadifoglyok, majd katonák leszármazottai. A törzs magyarabnak nevezi magát
„Afrika térképén még a közelmúltban, ott, ahol a huszonhatodik hosszúsági fok szeli a Ráktérítőt, hatalmas fihér folt éktelenkedett. A térképrajzolók az üres helyet úgy töltötték be, hogy nagy betűkkel beleírták: Líbiai Sivatag Ha a Szaharát három részre osztjuk, a Líbiai-sivatag a nyugati harmadrész. A hosszúsági és szélességi fokok képzelt vonalán futnak végig Egyiptom, Szudán és az olasz Tripolis határai. A valóságban ott azonban csak a homok határos a sziklával, a semmi a végtelenséggel. A régi egyiptomiak valamikor még ismerték ennek a hatalmas homok- és sziklatengernek a belsejét. Később évszázadokon át senki sem járta a LIalál birodalmát, és feledésbe ment az ókori utazók ismerete. " Vissza