| Előszó | 3 |
| Első rész | |
| A levéltárak | 5 |
| Az írásbeliség kialakulása | 5 |
| A középkori királyi levéltár | 7 |
| Az irattárak | 8 |
| Európai levéltárak | 8 |
| A Vatikáni Levéltár | 9 |
| A németországi levéltárak | 9 |
| Az osztrák levéltárak | 10 |
| A francia levéltárak | 11 |
| Az angol levéltárak | 12 |
| Az oroszországi levéltárak | 12 |
| A Szovjetunió levéltárai | 13 |
| A magyar levéltárak újabb kori története | 14 |
| Az ország levéltára | 14 |
| Az Országos Levéltár | 15 |
| A Múzeumi Levéltár | 17 |
| A levéltárügy a Tanácsköztársaság korában | 17 |
| A magyar levéltárügy a két világháború között | 18 |
| A megyei és városi levéltárak | 18 |
| Az egyházi levéltárak | 20 |
| A családi levéltárak | 20 |
| Levéltáraink a második világháborúban | 21 |
| Feudalizmus, kapitalizmus, szocializmus kori levéltár | 21 |
| A szocialista levéltári rendszer kialakulása | 22 |
| Az irattár és a levéltár fogalma | 26 |
| A levéltárak, könyvtárak és múzeumok. Nemzetközi együttműködés | 27 |
| A Levéltárak Nemzetközi Tanácsa | 28 |
| Levéltártudomány | 29 |
| Második rész | |
| A feudális magyar államszervezet | 31 |
| 1526 előtt | 31 |
| A középkori államfogalom | 31 |
| A középkori feudális magyar államszervezet | 32 |
| A késő középkori magyar állam központi szervei | 34 |
| A nemesi vármegye kialakulása | 36 |
| A középkori törvénykezési szervezet | 37 |
| A középkori Erdély | 39 |
| 1526-1848 | 40 |
| A magyar királyság államszervezete | 40 |
| A Habsburg-birodalom központi kormányszervei | 45 |
| A megyei szervezet | 47 |
| Erdély kormányszervei | 49 |
| A török megszállta területek igazgatása | 50 |
| A törvénykezési szervezet | 50 |
| A kapitalista kori magyar államszervezet | 51 |
| Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc államberendezése | 51 |
| Az abszolutizmus korának államberendezése | 55 |
| A dualizmus korának államberendezése | 57 |
| A polgári demokratikus államberendezés | 64 |
| A Tanácsköztársaság államszervezete | 67 |
| Az ellenforradalmi (Horthy-) korszak államberendezése | 70 |
| A magyar államszervezet története a felszabadulás után | 73 |
| Az államszervezet a felszabadulást követő években az 1949. évi alkotmányig | 73 |
| Az államszervezet az 1949. évi alkotmánytörvénytől napjainkig | 80 |
| A legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti testület | 80 |
| Az államigazgatás felsőbb szervei | 82 |
| A bírói szervezet átalakulása | 88 |
| Az ügyészségek | 90 |
| A tanácsok | 91 |
| Az államigazgatás területi beosztásának fejlődése | 98 |
| A tőkés gazdasági élet szervei | 100 |
| A kapitalista termelés kialakulása Magyarországon | 100 |
| A tőkés vállalatok korai szervezeti formái | 103 |
| A klasszikus kapitalizmusból a monopolkapitalizmusba vezető út | 106 |
| A gazdasági élet az első világháborútól kezdve | 111 |
| Átmenet a szocialista gazdasági rendszerbe | 115 |
| Gazdaságirányítás és gazdasági szervek 1945 után | 117 |
| Az állami gazdaságirányítás központi funkcionális szervei | 117 |
| Az ipari szakigazgatás és szevei | 123 |
| Az ipari vállalatok | 126 |
| A mezőgazdasági és élelmezési szakigazgatás és szervei | 129 |
| 1945-1949 | 129 |
| 1949 után | 135 |
| A kereskedelmi szakigazgatás és szervei | 138 |
| Kereskedelmi vállalatok | 139 |
| A szövetkezetek | 142 |
| Harmadik rész | |
| Irattani fogalmak | 147 |
| Írás és irat | 147 |
| Irattan | 149 |
| Szisztematikus irattan | 151 |
| Analitikus irattan | 153 |
| Genetikus irattan | 155 |
| Gépi adatfeldolgozás | 157 |
| Iratkezelési és irattári rendszerek | 158 |
| A hazai irattári rendszerek fejlődése a XVIII. század közepéig | 158 |
| A "nova manipulatio" | 161 |
| Hatósági iratkezelés a polgári korban | 165 |
| Kapitalista vállalatok irattári rendszerei | 168 |
| Iratkezelési reformok a szocialista korszak kezdetén | 169 |
| Az 1969. évi jogszabályokon alapuló iratkezelés | 172 |
| Az iratkezelési szabályzat | 173 |
| Az irattári terv | 174 |
| Az iratkezelés szervezete | 177 |
| Az irat újta az ügyvitelben | 178 |
| Az irattári munka | 182 |
| Negyedik rész | |
| Az iratvédelem hatályos jogszabályai | 187 |
| A levéltári törvényerejű rendelet és a végrehajtását szabályozó kormányrendelet | 187 |
| A levéltári anyag bejelentéséről, a védett levéltári anyagról szóló miniszteri rendelet | 189 |
| A tudományos intézményekben őrzött levéltári anyag őrzésének, kezelésének és további gyarapításának módjáról szóló miniszteri utasítás | 191 |
| A levéltárak és az iratképző szervek kapcsolata | 192 |
| Az iratok történeti értékét meghatározó tényezők | 193 |
| A levéltári értékhatár megállapítása | 196 |
| A levéltárak illetékességi és gyűjtőköre | 198 |
| Az egyes levéltárak illetékességi és gyűjtőkörének elhatárolása | 200 |
| A levéltárak részvétele az iratkezelési szabályzatok véleményezésében és az iratkezelők továbbképzésében | 204 |
| Az iratkezelés levéltári ellenőrzése | 206 |
| Az iratképző szervek s azok történeti értékű iratainak levéltári nyilvántartása | 208 |
| Az irattári selejtezés | 210 |
| Az irattári selejtezés mai gyakorlatának kialakulása | 210 |
| A selejtezés végrehajtása a 45/1958. (VII. 30.) Korm. sz. rendelet alapján | 213 |
| A selejtezés végrehajtása az iratkezelési szabályzatok előírásai alapján | 216 |
| A selejtezési jegyzőkönyvek levéltári felülvizsgálata | 217 |
| Levéltári rendszerek | 219 |
| A pertinencia elve | 220 |
| A proveniencia elve | 223 |
| A levéltári anyag rendszerezése, a rendezés | 226 |
| A fondok rendszerezése (a levéltári anyag tektonikája) | 226 |
| A fondok belső rendjének kialakítása (a levéltári anyag struktúrája) | 233 |
| A raktári egységek kialakítása (a levéltári anyag raktári rendje) | 237 |
| A levéltári iratok selejtezése | 238 |
| Az iratok értékelése | 239 |
| A selejtezés szintje | 240 |
| A levéltári selejtezés lebonyolítása | 242 |
| A levéltári segédletek | 243 |
| A segédletek fogalma, fajtái | 243 |
| Általános segédletek | 245 |
| Speciális (tematikai) segédletek | 259 |
| Anyaggyarapítás, anyagvédelem | 260 |
| Anyaggyarapítás | 260 |
| Anyagmegóvás | 263 |
| Konzerválás, restaurálás | 265 |
| Reprográfia | 266 |
| A levéltár anyagának használata | 269 |
| Adatszolgáltatás | 269 |
| Kutatószolgálat | 271 |
| Kölcsönzés | 272 |
| A levéltárak közművelődési munkája | 273 |
| Helytörténetírás | 274 |
| Helytörténeti kutatást megkönnyítő levéltári segédletek készítése | 275 |
| A helytörténeti vonatkozású levéltári forrásanyag gyarapítása | 276 |
| Helytörténeti konferenciák rendezése | 276 |
| Kiállítások rendezése | 276 |
| Önálló levéltári kiállítások | 276 |
| Más intézményekkel közösen rendezett kiállítások | 277 |
| A kiállítások rendezésének szabályai | 277 |
| Reprodukció-gyűjtemények készítése | 278 |
| Levéltár-látogatások szervezése | 278 |
| Ismeretterjesztő előadások tartása | 279 |
| Levéltári iratok közművelődési felhasználása tömegkommunikációs eszközök útján | 279 |
| A munkásművelődés támogatása | 279 |
| Az iskolai oktató-nevelő munka segítése | 280 |
| A honismereti mozgalom segítése | 280 |
| Levéltári kiadványok | 281 |
| A levéltári irodalom feladatai | 281 |
| Kiadványkészítés | 284 |
| Kiadványok közzététele | 285 |
| Az anyakönyvezés és az anyakönyvi másodpéldányok levéltári kezelése | 285 |
| Az egyházi anyakönyvek és azok másodpéldányainak gondozása | 286 |
| Az állami anyakönyvek és másodpéldányai | 288 |
| Az anyakönyvek vezetése | 289 |
| A levéltárak feladatai | 292 |
| A levéltárak belső igazgatása | 295 |
| A levéltár irányítása | 295 |
| A levéltári ügyvitel | 297 |
| A levéltár gazdálkodása | 297 |
| Munkavédelem, tűzrendészet | 298 |
| A szakkönyvtár és anyagának használata | 299 |
| A könyv | 299 |
| A könyvtár | 301 |
| A könyvtár feladata | 301 |
| Könyvtárfajták | 301 |
| A könyvtár elhelyezése | 302 |
| Védelem | 303 |
| A könyvtárügy | 303 |
| A könyvtártudomány | 303 |
| Szervezet | 304 |
| A könyvtári munka | 304 |
| A könyvtáros | 305 |
| Vezetés | 305 |
| Állománygyarapítás | 305 |
| Megóvás | 307 |
| Leltározás | 308 |
| Katalogizálás | 310 |
| Fölös példány | 313 |
| Olvasószolgálat | 314 |