Levéltári Szemle 1963. július-szeptember

Előszó

Tekintettel arra, hogy ebben az évben a különböző országok levéltári főigazgatóinak Kerek Asztal Értekezlete Budapesten volt, nemcsak a referátumot közöljük teljes egészében, hanem közreadjuk az ülésszak rövidített jegyzőkönyvi anyagát is.
A levéltári Kerek Asztal nemzetközi értekezletei jól bevált intézménnyé alakultak, melyek alkalmat adnak főleg az európai levéltári vezetőknek, hogy évenként összejöjjenek a legfontosabb levéltári problémák megvitatására. Itt mindenekelőtt az a fontos, hogy számos olyan levéltári probléma van, melynek a megoldása nemzetközi síkon hatékonyabb. Nem beszélve arról, hogy az egyes országokban kialakult levéltári terminológiák egyeztetése másképp el sem képzelhető, mint nemzetközi munkabizottság útján, itt vannak olyan fontos kérdések, mint a levéltári, múzeumi, könyvtári munkakörök elhatárolása vagy a hang- és képfelvételek levéltárba való begyűjtése. Ezek a kérdések csak nemzetközi szinten, nemzetközi testületek tekintélyével és súlyával oldhatók meg hatékonyan.
A budapesti Kerek Asztal értekezlet tárgyalásainak eredményeivel is meg lehetünk elégedve. Ha a tárgyalások eredményeképpen minden egyes országban valóban elkészül a mezőgazdaság történetére jelentős adatokat tartalmazó levéltári anyagok jegyzéke, úgy ez nyilván megkönnyíti a kutatók munkáját, esetleg fellendíti a mezőgazdaság történetének kutatását. Tudjuk, hogy a mezőgazdaság története ma még mennyire tisztázatlan úgyszólván valamennyi országban, hiszen éppen ezért tűzték ki témául ezt a kérdést a budapesti Kerek Asztal Konferencia számára, egyúttal elismerve ezzel a magyar kutatások jelentőségét is. De igen érdekes dolgokat tudtunk meg a legújabb levéltári építkezésekről is, különösen a levéltári állványok szerkesztéséről.
Meg kell említenünk, hogy vendégeink igen jól érezték magukat Magyarországon és Budapesten. Ezt bizonyítja az Ilku Pál miniszter elvtárs és Sarlós István elvtárs, a budapesti Fővárosi Tanács V. B. elnöke által adott fogadáson, valamint a Közalkalmazottak Szakszervezetében rendezett fogadáson, a balatoni, valamint visegrád-esztergomi kiránduláson tapasztalt jó hangulat, barátságos-kedélyes légkör. A küldöttek nem egyszer hangoztatták, hogy nem ilyen fogalmaik voltak Magyarországról, s nagyon örültek, hogy alkalmuk volt saját szemükkel meggyőződni arról, hogy Magyarországon milyen jól érzik magukat az emberek, és milyen erős iramban folyik az építő munka. Vissza