Atilla, Isten kardja

Előszó

Miért Atilla?... Ez a kérdés legkevesebb két válasz lehetőségét kínálja. Az egyik az írásmóddal, a másik a témaválasztással kapcsolatos. Kezdjük az elsővel, az az egyszerűbb. Nagy úr a megszokás, minek következtében a nyilvánosság elé kerülés pillanatától kezdve várható volt az éppen ezért kivételes reklámértékkel bíró változat láttán felhangzó kérdésözön - miért így: ATILLA? Talán tekintsünk most el annak a folyamatnak taglalásától, miként fogadtatott el végül helyesnek és névválasztásnál használhatónak, ámde nem ajánlottnak a magyar ember számára kimondhatatlan ATTILA mellett az ATILLA névalak is. Számunkra fontosabb, hogy ez utóbbi, talán épp az "elnyomtatás" miatt, a mai napig hordoz némi "rebellis" felhangot. Elég, ha a Kárpát-medence történelmi régmúltjáról "másként gondolkodók" tanulmányaiba betekintünk, igazolva látjuk megközelítésünk helyességét.
Ez az egészben, ami csodálatos: ennek a névnek számtalan alakjával találkozhatunk a különböző népek hagyománykincsében, függetlenül attól, hogy emlékeik gyötrelmesek, avagy éppen dicsőségesek vele kapcsolatban. Számomra a legkézenfekvőbb a mai napig használatos ETELE változat. Sajnos, ez utóbbi mégsem tudja az opera címeként betölteni feladatát, mert a külföldi érdeklődő számára felismerhetetlenül hordozza az egyébként világszerte ismert (félreismert) fejedelem alakját. Vissza

Fülszöveg

Részlet a könyvből:
Atilla, a hunok királya birodalmának székhelyén, a Tisza-Maros szögletében uralkodói fogadalmat tesz, hogy népét és országát híven szolgálja. Az égiek bűvös erejű karddal jutalmazzák. Ezt a kardot egy pásztorgyerek találta, amikor vérző lábú borját látva, a seb okozóját keresgélte. Atilla Birodalma a Rajnától a Kínai Nagy Falig terjed. E hatalmas terület népeit görög, római, germán és hun vezérek kormányozzák. Egyikük Oresztész, akit Vigilász követ a bizánci császár megbízásából szeretne megvesztegetni. Oresztész elutasítja Vigilász ajánlatát.
Atilla udvarában összegyűltek a hódolt népek vezérei: a görög Önögész, a hun Nemere, a germán Guntár, a sztyeppei Gyölte, valamint Atilla három fia: Ellák, Gyengizik és Csaba. Jelen van Harsány is, a táltos. Az udvar népe hódolattal fogadja Rékát, a királynét. Ruila, a "tündérkertünk új virága" a germán Krimhildával vetélkedik Atilla kegyeiért. A hun király az udvari fogadáson leckézteti az ármányos Vigilászt, Theodosius császár követét. Tudja, hogy merényletre készültek ellene. Vigilászt mint követet bántatlanul hagyja, de a hun árulókat kivégezteti. Az udvarban élő Margosz bizánci-keresztény püspöknek bántatlanságot ígér, hiszen "egy az istenünk."
Atilla a fogadás után haditanácsot tart, mert hírül hozták, hogy Aéciusz római hadvezér sereggel készül a hunok ellen. A hunok hadba szállnak, bár atilla érzékeli, hogy belefáradt az örökös háborúba, tudja, hogy az általa megteremtett birodalomnak békére van szüksége. Ezért Aéciusszal igyekszik szót érteni. Bár mindketten elismerik, hogy más-más utakon, de azonos célért küzdenek. Vissza