Licenciák gazdasági hatékonysága

Előszó

A korszerü iparstruktura, a gyártmány- és gyártásfejlesztés, általában a müszaki haladás több szempontból ujszerü követelményeket támaszt napjainkban, mint korábban. A bővitett ujratermelés során az első szakaszban általában mindenütt extenziv módon az uj üzemek épitése állt előtérben. A következő szakaszban az uj üzemek nagy számban való létesitése és uj munkaerő bevonás helyett intenziv módon a termelés növelésének fő forrásává a munkatermelékenység növelése, a meglevő termelési egységek korszerüsitése, tényleges nagyüzemi tartalommal való megtöltése és a magas szinvonalu szervezés biztositása válik. Ezuton számolhatjuk fel a fejlettebb országoktól való gazdasági elmaradásunkat is. (Hazánk iparában a munka termelékenysége és gazdaságossága jelenleg csak alig 50%-át éri el a Szovjetunió, Anglia vagy Franciaország szinvonalának. Az Amerikai Egyesült Államokhoz képest a szinvonal még kedvezőtlenebb, mintegy 25%-os).
A IV. ötéves tervben a gazdasági fejlődésben, de főleg a felhasználás arányaiban és szerkezetében kifejezésre jutó változások ezért a társadalmi termelés hatékonyságának növekedésével számolnak, vagyis azzal, hogy emelkedik az egységnyi társadalmi ráforditásra (eszközökre és bérre) jutó nemzeti jövedelem. Ezt a társadalmi termelés szerkezetének javitásával, a munkatermelékenység fokozásával, a fajlagos anyagráforditások csökkentésével és az álló- valamint forgóeszköz állomány kihasználásának javitásával, a külkereskedelmi tevékenység gazdaságosságának növelésével, a fejlesztési eszközök céltudatos felhasználásával lehet elérni. Ezek a célkitüzések a legszorosabb kapcsolatban vannak a müszaki fejlesztési tevékenységgel, ezen belül a licenciák hasznositásának kiterjesztésével, eredményességük fokozásával. Vissza