Liliomszálak

Előszó

Keresztény elméknek három csokor elmélkedéssel szolgálok. Az elmélkedések a mezők leggyöngye virágjáról, e siralomvölgyének liliomáról szólnak, róla, kit az Urangyalára napjában háromszor köszönteni szoktunk, a szeplőtelen Szent-Szűzről . . . s ennek kapcsán szólnak sok egyébről, amire a keresztény hitélet érdekében ügyet szükség vetni. Az elmélkedések három csokorba fűződnek, a Szent-Szűz iránti tisztelet három leggyakorlatosabb módja szerint: tekintettel az ő életére, szent olvasójára és szeplőtelen szent szívére. Keresztény elméknek alkalmat és módot szándékom szolgáltatni gondolkozásra, mely a dolog mélyére járjon, alkalmat és módot tájékozódásra a keresztény életbölcseségről, a keresztény hitélet sarkalatos követelményeiről, a gyökeres keresztény lelkület dicső voltáról. Aquinói szent Tamással a mondója vagyok, hogy ha keresztény vallás és vallásosságról van szó, a Szent-Szüzet nem lehet, nem szabad hallatlanra-tudatlanra venni; de meg az én szemeim ugy látják, hogy nincs a keresztény hitrendszernek ágazatja, nem akad a keresztény hitéletnek fordulatja örömre-fáj dalomra, nem keledez keresztény szívben gerjedelem, melyre keresztény elme a Szent-Szűztől utasitást nem vehetne. Ugyanazért szándékom következő elmélkedések sorján meggyökereztetni a keresztény hitélet dicső voltát. Hadd lássék, mily dicső a lélek, kit Isten szent malasztja éltet. Vissza