Eredendő bűnök

Fülszöveg

Valamikor az ötvenes években Tennessee állam egyik kisvárosában öt gyerek arról álmodozik, hogy milyen karrier vár rájuk a Szabadság Országában. A jövő felhőtlenül boldognak látszik, csak el kell jutniuk New Yorkba, ahol minden lehetséges. Az Ötök sorsa azonban nem úgy alakul, ahogy elképzelik, a siker, a csillogás, a romantikus szerelem és a hősi tettek helyett vakon botladoznak az ötvenes-hatvanas évek Amerikájának zűrzavaros világában. Egy olyan világban, ahol valóban minden lehetséges, de egyvalami kegyetlenül nehéz: megtalálni az egyénre szabott boldogságot. Abban a világban, ahol a szexuális forradalom söpör végig, de az ösztönökben - s különösen a déli államok emberének ösztöneiben - még a puritán erkölcs, a hagyomány- és tekintélytisztelet uralkodik. Abban a világban, amelyik különösen izgalmas a nyolcvanas évek Magyarországából nézve, mert valami hasonló játszódik le most nálunk: a polgárjogi mozgalmaknak, a faji szegregáció problémájának, az erkölcsök fellazulásának, a tárgyfetisizmusnak mind megvan a mai magyar megfelelője. Lisa Alther könyve azonban azt sugallja, egyáltalán nem biztos, hogy ez a minden hagyományt, jót és rosszat egyaránt kíméletlenül maga alá temető, átkozottul hatékonyan működő fogyasztói társadalom a legjobb minta. Persze azt is sugallja, hogy nincs más megoldás, a fogyasztói társadalom mindenhová betör a gépeivel, áruival, reklámjaival, tévéjével, no meg a szakszervezeteive és a minden korábbi társadaloménál tökéletesebb demokráciájával is, aminek az egyetlen hibája, hogy a regény hősei mégsem érzik magukat szabadnak benne. A könyv legkülönösebb sorsú figurája, Raymond kilép az egészből, prófétaként hirdeti az ipari társadalom, a jenki kapitalizmus közeli összeomlását, de senki sem érti meg a próféciát, egyedül marad, olyan szánalmas megváltóként, amilyennel bőven találkozhatunk az amerikai irodalomban, de talán még sohasem találkoztunk vele olyan hagyományosan realista, sodró lendületű, letehetetlenül magával ragadó könyvben, mint Lisa Alther regénye. Vissza