1.114.022
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Liszt és Beethoven
Kiállítás
Budapest
| Kiadó: | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött papírkötés |
| Oldalszám: | 142 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 21 cm |
| ISBN: | 963-7181-33-4 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér illusztrációkkal. Kiállítási vezető. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A 19. században új, korábban ismeretlen kapcsolat alakult ki a jelen és a múlt művészete között. A múltról alkotott, történelmileg megalapozott értékítélet jegyében olyan örökség halmozódott fel,... TovábbElőszó
A 19. században új, korábban ismeretlen kapcsolat alakult ki a jelen és a múlt művészete között. A múltról alkotott, történelmileg megalapozott értékítélet jegyében olyan örökség halmozódott fel, amelyet illett ápolni és őrizni: az irodalomban a klasszikus művek kánonja, a képzőművészetben festmények egész tárháza az immár nyilvánosan látogatható múzeumokban. Ez a folyamat a zenében is végbement - gondoljunk csak Felix Mendelssohn Bartholdy "Máté-passió" felfedezésére vagy a bécsi klasszikusok mértékadó előadásaira Európa zenei központjaiban.E fejlődés szellemi arculatát az értékek terén lezajló mélyreható változás határozta meg. Míg a 18. század művészete kezdetben az alapvető vallásosság megőrzéséből vagy annak a művészet nyelvére történő átformálásából nyerte a legfontosabb ösztönzést, ez a nyelv a 18. század folyamán önállóságot nyert, s ez az eredeti ösztönzést háttérbe szorította. A szekularizáció a 19. században intenzívebbé vált, és egyre nagyobb méreteket öltött. Ugyanakkor azonban a művészet számos művész és a polgári közönség szemében is átvette az eredetileg vallásos értékek közvetítésének szerepét. Elterjed a "művészetvallás" kifejezés. Beethoven 5. szimfóniájának zongorapartitúrájához írt előszavában Liszt Ferenc 1840-ben így fogalmaz: "A Beethoven név szent a művészetben." Vissza
Tartalom
| Előszó | 5 |
| Axel Schröter: Liszt Ferenc Beethoven-recepciójának szempontjai | 7 |
| Katalógus | |
| Korai Beethoven-tanulmányok (Kat. 1-12) | 19 |
| Liszt mint Beethoven műveinek tolmácsolója (Kat. 13-25) | 33 |
| A bonni Beethoven-emlékmű és Liszt 1. Beethoven-kantátája (Kat. 26-38) | 46 |
| Beethoven és Liszt dalai (Kat. 39-48) | 60 |
| Beethoven szimfóniáinak zongorapartitúrái (Kat. 49-58) | 69 |
| Liszt Beethoven-előadásai weimari korszakában (Kat. 59-65) | 81 |
| "Athén romjai", az op. 20 Szeptett és a zongoraversenyek (Kat. 66-74) | 89 |
| Beethoven műveinek kiadása Liszt közreműködésével (Kat. 75-81) | 98 |
| Beethoven 100. születésnapjának ünneplése és Liszt 2. Beethoven-kantátája (Kat. 82-91) | 105 |
| A Beethoven-Liszt-Wagner hármas csillagzat (Kat. 92-99) | 116 |
| A bécsi Beethoven-emlékmű (Kat. 100-104) | 122 |
| Liszt és tanítványai mint Beethoven műveinek előadói (Kat. 105-113) | 126 |
| "Tanításának gyümölcse" (Kat. 114-119) | 135 |
| Rövidítések | 141 |
| A képek forrásai | 142 |
Témakörök
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Szép állapotú példány.
Állapot:
Jó
1.980 ,-Ft
10
pont kapható
Kosárba
Folytatás Microsoft-tal