Logika

Szerző

Fogarasi Béla

Lektor

Lukács György

Budapest

'Fogarasi Béla: Logika ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1953
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	460 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 16 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó az első kiadáshoz	3
Előszó a második kiadáshoz	8
A logika tárgya és módszere	11
A logika tárgya	11
A logika módszere (Formális logika és dialektikus logika)	14
Dialektrika, dialektikus logika, ismeretelmélet	20
A logika felosztása	26
A gondolkodás alaptörvényei (Logikai alapelvek)	31
Az azonosság elve (törvénye)	32
Az azonosság elve a formális logikában	32
Engels az azonossági elvről	33
Az azonossági elv korszerű, tudományos értelmezése	36
Azonossági elv, társadalmi valóság, hamis azonosítás	43
A nem-ellentmondási elv (törvény)	48
Az ellentmondási (nem-ellentmondási) elv Aristotelesnél	48
A nem-ellentmondási elv és a dialektika	53
A nem-ellentmondási elv pedagógiai, gyakorlati jelentősége	59
A nem-ellentmondási elv és a logikai formalizmus	63
A hamis ellentmondások, hamis ellentétbehelyezések	68
A kizárt harmadik elve	68
A kizárt harmadik elvének hagyományos és dialektikus értelmezése	73
A kizárt harmadik elve és az úgynevezett nem-aristotelesi logika	73
Az elégséges alap elve (törvénye)	76
Munka, nyelv és gondolkodás	79
Nyelv és gondolkodás	79
Munka és gondolkodás	88
A fogalom	93
A fogalom fogalma	94
Érzet, képzet, fogalom	97
A tárgyak jegyei és a fogalom ismertetőjegyei	102
A fogalom tartalma és terjedelme	105
A fogalom tartalmának és terjedelmének viszonya	108
A fogalmak osztályozása	109
A fogalmak viszonyai	119
Pozitív és negatív fogalmak	126
Fogalom és valóság	132
A történeti mozzanat a fogalmak dialektikájában	135
A kategóriák	140
A meghatározás	143
A meghatározás szabályai	145
A meghatározás különböző fajtái	146
A meghatározás jelentősége	149
A hibás meghatározás	152
A meghatározások változó, történeti jellege	152
Az ítélet	155
Az ítéletről általában	155
Fogalom és ítélet. Szó és mondat	158
Igaz és hamis ítélet	161
Az ítéletek felosztása	163
Az ítéletek terjedelmük szerint	164
Állító és tagadó ítéletek	168
Az ítéletek viszonyaik szerint	176
Az ítéletek módozat (modalitás) szerint	179
Az ítéletek közötti viszonyok	180
Az ítélet dialektikája	181
A következtetés	184
Átmenet az ítéletből a következtetésbe. Közvetlen és közvetett következtetések	184
A szillogizmus fogalma	189
A szillogizmus szerkezete	191
A szillogizmus axiomája	193
A szillogizmus szabályai	195
A szillogizmus alakzatai (figurái)	199
A szillogizmus módozatai	201
A szillogizmus alakzatainak és módozatainak tudományos jelentősége	204
Feltételes szillogizmus	207
A diszjunktív (szétválasztó) szillogizmus	211
Rövidített szillogizmusok ("entiméma" és "epicheiréma")	214
Összetett szillogizmus (poliszillogizmus)	216
Foglalat	219
A marxizmus-leninizmus a következtetésről	226
Nem szillogisztikus következtetések. Az induktív következtetésekről általában	229
Az úgynevezett teljes indukció	231
A nem-teljes indukció	231
Egyszerű felsorolás útján nyert induktív következtetés	233
Az indukció tudományos alkalmazása	234
Indukció és okság	236
Hibás induktív következtetések	239
A dedukció és az indukció kapcsolata	142
Az analógikus következtetés	253
Az analogikus következtetésről általában	253
Az analogikus következtetés szerepe a tudományban	256
A hamis analógia	265
A hipotézis	269
A hipotézis fogalma	269
A hipotézis a tudomány történetében és a hipotézis logikája	272
Hipotézis és igazság a természettudományban	274
Hipotézis és társadalomtudomány	279
A hipotézis szabályai	282
A bizonyítás	285
A bizonyítás fogalma	285
A bizonyítás logikai elméletének történetéhez	287
A bizonyítás szerkezete	289
Deduktív és induktív bizonyítás	290
Egyenes és közvetett bizonyítás	295
Bizonyítás és axiómák	296
A bizonyítás szerepe a különböző tudományokban	300
A bizonyítás és a gyakorlat	302
Bizonyítási szabályok - hamis bizonyítás	304
A cáfolat	313
Ismeretelméleti alapfogalmak	320
Mi az ismeretelmélet?	320
A materialista ismeretelmélet rövid története	326
A materializmus ismeretelméleti alaptétele	329
A materialista ismeretelmélet továbbfejlesztése a dialektikus materializmus által	332
A gyakorlat ismeretelméleti szempontból	338
A visszatükrözési elmélet és a dialektika	339
A visszatükrözés a társadalmi megismerésben	340
A szubsztancia	343
Az anyag filozófiai fogalma. A fizika új eredményei a dialektikus materializmus megvilágításában	345
Ok és okozat	348
Törvény és törvényszerűség	351
Befejezés	361
Módszer és elmélet	361
A módszertani dualizmus bírálata	367
Következtetések	370
FÜGGELÉK
Materializmus és "fizikai" idealizmus. (A "fizikai" idealizmus bírálata)	373
A helyzet	373
A szubjektum és objektum kérdése	382
Ismertetés - tájékoztatás	382
A megfigyelés behatása a tárgyra	390
A fizikai idealizmus alany-tárgy felfogásának bírálata	391
A dialektikus materializmus felfogása az alany és tárgy viszonyáról	393
A mérőeszköz és a tudat hamis azonosítása - a fizikai idealizmus új "felfedezése"	397
A kvantumelméleti idealizmus salto mortaleja	397
Valami a klasszikus fizikáról és a materializmusról	400
"Van-e értelme" az objektív anyagi világ létezésének?	401
Az anyaghullám értelmezéséhez	405
A fizikai idealizmus és agnoszticizmus	410
A fizikai idealizmus mint indeterminizmus	424
Determinizmus és indeterminizmus	434
Okság	439
A fizikai idealizmus mint fideizmus	439
Idézett művek	445
Névmutató	449
Tárgymutató	453
Irodalomjegyzék	457