Logika

Előszó

A jegyzet megírásakor a megismerő gondolkodás formáinak, műveleteinek, törvényeinek a tudatosítására törekedtünk. Az ösztönös gondolkodáson való túlmenés követelményét a leendő pedagógusok eredményesebb képzése érdekében különösképpen szem előtt kellett tartanunk. Logikát ugyanis a jelenlegi helyzetben a tanárszakos egyetemi hallgatók csupán az egyetemen, ott is nagyon korlátozott feltételek közepette tanulnak. E jegyzet elkészítésével azoknak a hallgatóknak kívántuk a logika tanulmányozásához némi segitséget nyújtani, akik saját maguk is érzik a gondolkodás tudatosításának szükségességét az oktató és a nevelő munka folyamatában, akik valóban jó pedagógusok kivánnak lenni. A jegyzet tartalmának összeállításakor a legfőbb szempontunk az emberi gondolkodásban egyetemesen érvényesülő gondolati formák, műveletek, törvények összefoglaló, tömör Ismertetése volt, amelyet előadásokkal, ill. logikai gyakorlatokkal kell még kiegészíteni. Az elmondottakból következik, hogy nem speciális logikai diszciplínákat - sem matematikai, sem dialektikus logikát - nem kívántunk kifejteni, hanem a gondolkodásban általánosan érvényesülő - köztük a modern logikai összefüggéseket is - próbáltuk jellemezni. Célunk eléréséhez a hagyományos logikát vettük alapul, mivel ez tartalmazza leginkább az univerzális logikai problematika fundamentumait. Azonban igyekeztünk - ahol erre lehetőségünk nyilott - kimutatni ennek a logikának a hiányosságait és a modern logikai irányzatok eredményeit felhasználva utalni a fejlettebb megoldásokra. A jegyzet tartalmával kapcsolatos kritikai észrevételekért és hasznos tanácsokért köszönetet mondok az ELTE TTK Filozófia Tanszék tanárainak és különösen a MTA Filozófiai Intézet osztályvezetőjének Erdei László kandidátusnak. Vissza