Logisztika II.

Előszó

Az elmúlt években a logisztika előtérbe kerülésének, stratégiai szintre emelésének lehettünk tanúi hazai viszonylatban is. A logisztika középpontba kerülése nem egyszerűen divathullám, sokkal inkább annak a felismerése, hogy az anyag- és információáramlási folyamatok célszerű megszervezése kulcsszerepet játszik a vállalati versenyképesség megőrzésében, illetve növekedésében.
Az anyagok, áruk, információk áramlásának rendszerszemléletű megszervezése révén ugyanis lehetővé válik a felesleges mozgások és a várakozási idők kiküszöbölése, a legrövidebb (a legkedvezőbb) utak feltárása, a készletek és az átfutási idők, a költségek és a kockázatok csökkentése. A logisztika stratégiai szintre emelése azzal is összefügg, hogy a fejlett piacgazdaságokban egyre inkább a teljesítményfókusz kerül előtérbe a költségfókusszal szemben, vagyis a költségcsökkentést középpontba helyező stratégiák mellett egyre fontosabb szerepet kap a logisztikai szolgáltatási színvonal növelése.
A termelő és a szolgáltató vállalatok tevékenységének nagy része logisztikai jellegű, hiszen a főprofil szerinti teljesítéshez anyag- és információáramlási folyamatok gyakorlati megvalósítására, menedzselésére van szükség. A logisztikai folyamatok ma már átfogják a termelési (szolgáltatási) rendszerek anyagi inputjainak (beszerzési, ellátási logisztika), az alapfolyamatainak (termelési logisztika) és az outputjainak (értékesítési, elosztási logisztika) összességét, beleértve az elhasznált termékek, a feleslegessé vált csomagoló anyagok és eszközök kezelését, újrahasznosítását (hulladékkezelési logisztika) is. A logisztikai folyamatok optimális megszervezése ily módon a vállalati és a vállalatok közötti tevékenységek integrációját és egyben a környezetterhelés mérséklését is elősegíti. Vissza