| A fajta- és fogtan | |
| A fajtatan | |
| A lónem és fajai | 1 |
| A lónak szervezete, eredeti hazája és elterjedése | 2 |
| A lónak ivar-élete és növekedése | 3 |
| A lovak különfélesége életmódjuk szerint | 3 |
| A nemes és közönséges ló | 4 |
| A lófajták | 5 |
| A keleti, vagy hátas lófajták | 6 |
| A keleti lovaktől származó és hátas lónak alkalmas európai lovak | 9 |
| A nyugati fajta lovak, melyek nehéz tehrvontatásra alkalmasak | 18 |
| A nyugti középfajta lovak, melyek nehéz lovassághoz és kocsizásra alkalmasak | 15 |
| A lovak beosztása tenyésztési szempontból | 17 |
| A lónem második faja és korcsai | 19 |
| A fogtan | |
| A ló korának meghatározása | 19 |
| A fogak | 20 |
| A metszfogak | 22 |
| Az agyarfogak | 24 |
| A zápfogak | 24 |
| A fogak megjelenése | 25 |
| A fogak kupája, kupanyoma és magnyoma | 26 |
| A fogakon észlelhető időszakok | 26 |
| A tej- és csikófogi időszak | 29 |
| A váltási időszak | 30 |
| A haránt tojásdad alakú időszak | 30 |
| A kerekded alakú időszak | 31 |
| A háromszög alakú időszak | 32 |
| A megfordított tojásdad alakú időszak | 32 |
| Az igen hosszú és igen rövid fogak | 33 |
| A harapócs | 34 |
| A fogak korának hamisításai | 35 |
| A szabályellenes fogak | 36 |
| A küllemtan | |
| A ló nagysága és annak mérése | 38 |
| A bőr | 40 |
| A szőr | 41 |
| A szőrszinezet | 42 |
| A szürkeszinezet | 43 |
| A pejszinezet | 44 |
| A sárgaszinezet | 45 |
| Az isabella- és fakószinezet | 46 |
| A feketeszinezet | 47 |
| A kevert szőrszinezet | 48 |
| A jegyek | 49 |
| A ló testének beosztása és az egyes tájékok megnevezése | 50 |
| A szabályos fej leirása és a fejalakok megkülönböztetése | 58 |
| A nyakszirt vagy tarkótáj | 59 |
| A fülek | 60 |
| A homlok, az orrhát és szemboltok | 62 |
| A szemhéjak és a szem | 63 |
| Az orr | 65 |
| Az ajkak, szájnyílás és a foghús | 67 |
| A szájüreg | 68 |
| A pofa, a járomheveder, az arcz, az állkapcza és a nyeldeklőjárat | 69 |
| A nyak | 70 |
| A mar | 71 |
| A hát | 72 |
| Az ágyék | 74 |
| A kereszttetem vagy far | 75 |
| A fark | 78 |
| A mell | 79 |
| A lágyék vagy horpasz | 82 |
| A has | 83 |
| A him-nemzőszervek | 85 |
| A nő-nemzőszervek | 86 |
| A végbél | 87 |
| A végtagokról általában | 87 |
| A lapoczka vagy váll | 88 |
| A köldökdudor és a könyökizület | 90 |
| Az alkar | 90 |
| A mellső térd | 91 |
| A mellső szár | 92 |
| A csüdizület és a csüd | 94 |
| A párta vagy korona és a sarkvánkosok | 95 |
| A pata | 95 |
| A felczomb | 96 |
| A hátsó térd | 97 |
| Az alczomb | 98 |
| A csánk | 100 |
| A hátsó szár | 100 |
| A hátsó csüdizület és a csüd | 100 |
| A hátsó párta vagy korona, a sarkvánkos és a pata | 102 |
| A lónak szabályos és szabályellenes állása | 110 |
| A mozgás | 111 |
| A lépés | 112 |
| Az ügetés | 113 |
| A vágta | 114 |
| A futtatás | 114 |
| Az ugrás | 114 |
| A poroszka | 115 |
| A szabályellenes mozgások | 116 |
| A lovak rosz szokásai | 118 |
| A ló megvizsgálásánál való eljárás | 120 |
| A ló felvétele vagy leirása | 120 |
| A törvényes főhibák | 121 |
| A lovaknak különféle használatra való kiválasztása | 121 |
| A hátas ló | 122 |
| A vonó ló | 122 |
| A málhás ló | 122 |
| A tenyészlovak | 122 |
| A boncz- és élettan | |
| A boncztan | |
| A csonttan | 125 |
| A ló-csontváz beosztása | 125 |
| A fej csontjai | 125 |
| A törzs csontjai | 126 |
| A mellső végtagok csontjai | 128 |
| A hátsó végtagok csontjai | 129 |
| Az izülettan | |
| A csontoknak egymással való összeköttetése és az izületek különféleségei | 131 |
| A szalagok | 133 |
| Az izomtan | |
| Az izmok | 134 |
| Az inak | 135 |
| Az edénytan és a vérkeringés | |
| Az edények | 136 |
| A szív és vérkeringés | 137 |
| Az idegtan | |
| Az agy és idegek | 138 |
| A zsigertan | |
| Az emésztő szervek | 140 |
| A gyomor | 141 |
| A bélcsatorna | 141 |
| A máj | 142 |
| A lép | 143 |
| A hasnyál-mirigy | 143 |
| A vizelési szervek készülékei | 143 |
| A vesék és mellékvesék | 144 |
| A húgyvezeték és a húgyhólyag | 145 |
| A nemzési szervek készülékei | 145 |
| A him-nemzőszervek | 145 |
| A nő nemzőszervek | 147 |
| A légzési szervek készülékei | 148 |
| A légzőszervek részletesen | 149 |
| Az érzéktan | |
| A tapintási szervek | 150 |
| A szaglási szervek | 151 |
| Az izlési szervek | 151 |
| A látási szervek | 152 |
| A lényeges látszervek | 152 |
| A hallási szervek | 156 |
| Az élettan | |
| Az éhség és szomjúság | 158 |
| Az eledel felvétele | 159 |
| A gyomor emésztése | 159 |
| A hányás | 159 |
| A vér és annak verése | 159 |
| A nemzés | 161 |
| A légzés | 161 |
| A szőr | 162 |
| A patkolástan | |
| A pata egyes részeinek szerkezete, alakja, működése és ápolása | |
| A pata csontos részei | 163 |
| A pata porczai | 165 |
| A pata szalagjai | 166 |
| A pata inai | 166 |
| A pata húsos vagy szaruképző részei, a sejtesnyír és sejtessarkvánkosok | 167 |
| A pata edényei | 169 |
| A pata idegei | 170 |
| A pata szarurészei | 170 |
| A pata táplálás, utánpótlása | 174 |
| Az egészséges és szabályos patának alakja, annak használtatása és ápolása | |
| Az egészséges pata alakja | 176 |
| A mellső pata szabályos alakja | 177 |
| A hátsó pata szabályos alakja | 178 |
| A pata működése | 179 |
| A pata ápolása | 182 |
| Patkolási eljárás a rendes patájú, szabályos állású és menésű patkolandó lovaknál | |
| A patkolás czélja | 187 |
| A patkolás jótékony behatása a ló patájára | 187 |
| A patkolás ártalmas behatása | 188 |
| A patkók levételel | 189 |
| A paták meghántása | 190 |
| A patkók kiválasztása és feligazítása | 192 |
| A patkószegek tulajdonsága | 193 |
| A patkó felverése | 194 |
| A patkolásra legalkalmasabb idő és annak megújítása | 197 |
| Az új választási mód | |
| A paripapatkók általános alakja | 198 |
| A sarkas-paripapatkó | 203 |
| A papucs-paripapatkó | 204 |
| A csavarsarkú-paripapatkó | 206 |
| A fogat-lovak patkóinak általános alakja | 208 |
| A fogat-lovak közönséges sarkospatkója | 210 |
| A fogat-lovak sarkos- vagy körmöspatkója | |
| A fogat-lovak csavar- vagy srófossarkú patkója | 211 |
| A teherhoró- vagy málháslovak nyári vasalása | 212 |
| A teherhordó lovak téli vasalása | 212 |
| Az öszvérek vasalása | 213 |
| A hibás paták | 214 |
| A meredek pata és annak vasalása | 214 |
| A terült pata és annak vasalása | 216 |
| A ferde pata és annak vasalása | 218 |
| A szűkült pata, annak nemei és vasalása | 220 |
| Az üresfal, annak vasalása és a szarucsorba | 228 |
| A törékeny pata, a puha és porhanyó pata és a gyűrűzött pata | 229 |
| A mankólábállású ló vasalása | 231 |
| A bokázó lovak vasalása | 232 |
| A patkóba ütköző lovask vasalása | 235 |
| A futtató lovak vasalása angol mód szerint | 236 |
| A német vagy régi vasalási mód | 237 |
| A külföldi vasalási mód | 238 |
| A hideg patkolási mód | 240 |
| A patabetegségek és azok gyógykezelése | |
| A beteg paták vizsgálási módja | 241 |
| A patában előforduló gyúladás | 244 |
| A patagyúladás különféleségei | 246 |
| Az általános patagyúlás vagy patarokkantság | 247 |
| A rokkant pata és annak vasalása | 252 |
| A vérfolt, annak gyógyítása és vasalása | 255 |
| A sarkvánkos- és nyirgyúladás | 258 |
| A pártatiprás | 259 |
| A szarurepedés, annak gyógykezelése és vasalása | 261 |
| A megnyilálás, annak gyógykezelése és vasalása | 266 |
| A szegbe-hágás, annak gyógykezelése és vasalása | 268 |
| A belső vagy fekélyes üresfal, annak gyógykezelése és vasalása | 270 |
| A pataporcz-sipoly és annak gyógykezelése | 272 |
| A nyirrothadás és annak gyógykezelése | 273 |
| A gyirrák és annak gyógykezelése | 276 |
| A pataizület-gyúladás, vagy az úgynevezett patabénulás és annak gyógykezelése | 276 |
| Függelék | |
| A lovakkal való bánásmód patkolás közben | 278 |
| A bel- és külbetegségek | |
| A betegségekről általában | 282 |
| Belső betegségek | |
| Az agy- és agyhártya-gyúladás | 285 |
| A butacsira | 287 |
| A hökkenőség | 289 |
| A bokrosság | 289 |
| A szédülés | 290 |
| A gutaütés vagy szélhüdés | 291 |
| A hátgerincz- vagy keresztbénaság | 292 |
| A tenyészlovak bénasága | 296 |
| A dermenet | 295 |
| A heveny és idült- vagy kétes orrhurút | 296 |
| A jónemű-, bujdosó- és kétesmirigy | 304 |
| Az orr-karhárgya tűszős és croupos gyúladása | 307 |
| A takonykór | 308 |
| Az orr-takonykór | 315 |
| A tüdő-takonykór | 316 |
| A bőrféreg | 317 |
| A gyomormirigy | 319 |
| A gög- és légcsőheveny-hurút és csúzos gyúladása | 321 |
| A heveny és idült hörghurút | 323 |
| A tüdőbeni vértolulás és tüdővizenyő | 325 |
| A tüdőgyúladás | 326 |
| A mellhártya-gyúladás és a mell-vizkór | 328 |
| A fulladozás vagy kehesség | 331 |
| A torokgyúladás | 332 |
| A kólika | 334 |
| A heveny és idült gyomor- és bélhurut | 336 |
| A hashártya-gyúladás és has-vizkór | 338 |
| Az aszkór | 342 |
| A vesegyúladás | 342 |
| A lépfene (Anthrax) | 344 |
| A hagymáz (Typhus) | 344 |
| Az influenza, vagy náthaláz | 347 |
| Az ebdüh lónál | 359 |
| A korpag | 362 |
| A viszketeg | 363 |
| A csalánkiütés | 364 |
| A rüh | 365 |
| A külső betegségek | |
| A szemhéj- és a szemköthártya-gyúladás | 367 |
| A szaruhártya-gyúladás és a szemfolt | 368 |
| A belső szemgyúladás | 369 |
| A havi vakság, vagy időszaki szemgyúladás | 370 |
| A szürke- és a zöldhályog | 372 |
| A feketehályog, vagy szépvakság | 373 |
| A nyakszirt-daganat | 373 |
| A torkolati viszér-sipoly | 375 |
| A mardaganat | 376 |
| A nyeregtörés és hevedernyomás | 380 |
| A köldök- és hassérv | 382 |
| A heregyúladás | 383 |
| Az ondózsinor-sipoly | 385 |
| A tenyészlovak vaszorájának zsiros elfajulási gyúladása | 386 |
| A tőgygyúladás | 387 |
| A bujakór a tenyészlovaknál | 389 |
| A nyirkedény-gyúladás | 390 |
| A mellső végtagok betegségei | 392 |
| A vállmarjulás | 393 |
| A patkónyomás, vagy patkókelés és a szügydaganat | 397 |
| A térdtapló | 400 |
| Az in- és inhüvely-gyúladás és az incsoport | 401 |
| Az egyenlitőszalg gyúladása és megvastagodása | 404 |
| A csüdmarjulás | 405 |
| A csont-kinövések | 406 |
| A csonttetem, kaptatetem, gyürűtetem és a vápástetem | 408 |
| A sömör és a kötélbe-hágás | 409 |
| A hátsó végtagok betegségei | 412 |
| A csipőmarjulás | 413 |
| Az izületi tokszalag és az inhüvely-kitágulás | 413 |
| A vérpók | 416 |
| A tojásdadalakú és a csapfejűdaganat | 416 |
| A csontpók | 418 |
| A nyúltetem és az őztetem | 420 |
| A csonttörések | 421 |
| A lob | 424 |
| Az üszök | 431 |
| Járulékos lob- és sebbántalmak | 435 |
| Nyirokedény- és mirigylob | 436 |
| A seborbáncz | 439 |
| Sejtszövet-elevesedés | 440 |
| Izgalom, seb, genyesedési-láz | 441 |
| Rothadó vérkeringés | 443 |
| A vér genyes mérgezése | 446 |
| A sebekről általában | 448 |
| Természetes gyógymódok | 449 |
| Vérzés-csillapítás | 454 |
| Idegen testek eltávolitása | 456 |
| A sebek egyesitése | 457 |
| Zavaró befolyások távoltartása | 460 |
| A gyógy-lefolyás ellenőrzése és szabályozása | 463 |
| A behegesedés és befödés | 465 |
| Csontsebek | 465 |
| Bőr-légdag (Emphisema) | 467 |
| Metszett, vágott és szúrt-sebek | 469 |
| Tépett és zúzott sebek | 470 |
| Lőtt sebek | 472 |
| Mérgezett sebek | 473 |
| Sebek a fejen és a nyakon | 476 |
| Sebek a törzsön | 478 |
| Sebek a végtagokon | 480 |
| Függelék | |
| A varratok | 483 |
| Az érvágás | 488 |
| A herélésről | 492 |
| A csődörök herélése | 496 |
| A lótenyésztésről | 503 |
| A tenyészcsődör kiválasztása és ápolása | 506 |
| A tenyészkanczák kiválasztása és ápolása | 506 |
| A hágatás vagy fedeztetés | 508 |
| A vemhesség | 510 |
| Az ellés és ellési segély | 511 |
| A kanczával való bánásmód ellés után és a csikó felnevelése | 512 |