Gondolatok a munkásművelődésről

Előszó

Az elmúlt tizenöt év munkásművelődéssel kapcsolatos kutatásait, az ezekhez kapcsolódó tanulmányokat és jelentősebb publikációkat gyűjtöttük össze. Az 1978 decemberéig lezárt anyagokat vettük figyelembe, első megközelítésben így is 601 bibliográfiai egységet tett ki anyagunk. Többszöri szelektálás után alakult ki az a 171 cím, melyet az olvasó a kezébe vesz.
A munkásművelődés fogalmát tágan értelmeztük, sőt azokból a kutatásokból is bevettünk, melyek nem kifejezetten a munkásokat vizsgálták, de tartalmaznak munkásokra vonatkozó adatokat. E lépést azzal tudjuk indokolni, hogy megítélésünk szerint a munkásosztály esetében nem lehet beszélni, valamiféle egységes, osztatlan művelődési folyamatról és ennek eredményeként megszületett munkásműveltségről, hiszen a munkásosztályon belül rétegeket találunk. E rétegződés főbb törésvonalait a munkajelleg-csoportok adják, de a hagyományok nagyon erősen beleszólnak a művelődési folyamatba, valamint a regionális, települési adottságok is.
A kötet végén található összefoglaló tanulmányban erről részletesebben szólunk, itt csak megemlítettük a válogatás szempontjainak érzékeltetésére.
A kutatásokat, a hozzájuk kapcsolódó találmányokat, tizenkét főbb csoportba soroltuk be. A bibliográfiai egységek sorszámozása folyamatos.
Az I. csoportba az életmóddal, az élet és munkakörülményekkel foglalkozó kutatások kerültek alfabetikus sorrendben , számozásuk 1-40-ig tart.
A II. csoport a szabadidővel foglalkozó kutatásokat tartalmazza. /41-50-ig/.
A III. egység a helyi jellegű vizsgálatokat jelenti, 51-68-as sorszámokkal. Nagyobb iparvárosok /pl. Kazincbarcika, Ózd/ voltak a vizsgálatok színterei, vagy egy-egy nagyobb ipari üzem /Csepel, Ganz-Mávag, stb./ Vissza