1.035.071
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A zenekar története
| Kiadó: | Gondolat Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 175 oldal |
| Sorozatcím: | Gondolattár |
| Kötetszám: | 16 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 13 cm x 10 cm |
| ISBN: | |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet a kötetből:Mi a zenekar?
Zenekar és hangszerelés
Mint a francia nyelv sok kifejezésének, az "orchestre" (zenekar) szónak is több értelme van. Jelentheti az előadó művészek... Tovább
Előszó
Részlet a kötetből:Mi a zenekar?
Zenekar és hangszerelés
Mint a francia nyelv sok kifejezésének, az "orchestre" (zenekar) szónak is több értelme van. Jelentheti az előadó művészek együttesét vagy egyes hangszercsoportokat.
Ami a szó eredetét illeti, egy harmadik jelentése megelőzte a két fentit. Az orkhesztra az ókori Görögországban (e főnév az orkheiszthai igéből származik, amely azt jelenti: táncolni) a színháznak az a része volt, amely legközelebb esett a közönséghez, és amelyet gyakorlatban a kórus számára tartottak fenn. Ott mozgott és táncolt a kórus a Dionüszosznak szentelt oltár körül, amelyet thümélének neveztek. A XIV. században, amikor a feltámasztott antik tragédia nyomán megszületett az opera, természetesen ugyanott helyezték el azokat a zenészeket, akiknek az énekesek kísérése volt a feladatuk. Később ez a szó "orchestre" (zenekar) magukat a hangszeren játszó zenészeket jelentette, majd nemsokára minden, még a színházon kívüli zenészalakulatra is vonatkozott. Végül pedig azt az írott szöveget jelölte, amely a mű hangszerelését (a zenekari "szólamok" felsorolását) tartalmazza, sőt még röviden - a mű előadásához szükséges kézírásos vagy nyomtatott "anyagot" is. Vissza
Tartalom
| Mi a zenekar? | 3 |
| Zenekar és hangszerelés | 3 |
| A zenekar kialakulása | 7 |
| Hol kezdődik a zenekar? | 9 |
| A zenekar gagyogása - a többszólamúság kialakításáig | 12 |
| A klasszikus kelet | 12 |
| Görögország | 17 |
| Róma | 23 |
| A középkor és a polifónia első nyomai | 25 |
| A zenekar első alakja Lully koráig | 31 |
| A zenekari többszólamúság kifejlődése | 31 |
| Kamarazenészek és templomi zenészek | 35 |
| Az első balett-partitúra | 37 |
| Monteverdi csodája | 40 |
| A klasszikus zenekar megszervezése | 43 |
| A kamarazenekartól a szimfónikus zenekarig | 48 |
| A concerto grosso kettős együttesű zenekara | 48 |
| A zenekar megtiszítása | 55 |
| Rameau: A hangszínek | 57 |
| Bach és Händel: Az egyensúly | 59 |
| Haydn és Mozart | 67 |
| Egyes zenekarok összeállítása Németországban és Párizsban a XVIII. században | 73 |
| Az aranykor | 74 |
| Az újjáalkotott zenekar: Beethoven | 75 |
| Az üstdobok új alkalmazása | 78 |
| A vonóskar szerepének megnövelése | 78 |
| Beethoven kilenc szimfóniájának zenekara | 79 |
| Új hangszerek alkalmazása | 81 |
| A zenekar nehéztüzérsége | 87 |
| Az első német romantikusok | 92 |
| A zenekar modern fogalma: Berlioz | 94 |
| Berlioz után a zenekar tökéletesebbé válik, de már alig fejlődik | 104 |
| A modern zenekar | 111 |
| Az oroszok és az ütőhangszerek | 115 |
| A Wagner utáni túllicitálás | 116 |
| Az "impresszionista" visszahatás | 117 |
| Debussy után Ravel | 120 |
| A dzsessz megjelenése - Az irodalom hatása a zenekarra | 121 |
| A "szemnek szóló" zenekar | 124 |
| Sztravinszkij zenekara | 126 |
| Honegger zenekara | 127 |
| A zenekari minta egysége | 128 |
| A kivételek és az új hangszerek | 129 |
| A modern zenekar, szilárd egyensúly | 131 |
| Hogyan használjuk a zenekart? | 132 |
| Anatómia: A csoportok | 132 |
| A vonós kvartett | 132 |
| A fafúvók | 133 |
| A rézfúvók | 134 |
| Az ütőhangszerek | 135 |
| Fiziológia: A hangszerelés | 135 |
| Építészet: Az emelvény és a zenekari árok | 141 |
| A vezénylés művészete | 145 |
| A karmester rövid története | 146 |
| A karmester jelentősége | 148 |
| A karmester szerepe | 149 |
| A felkészülés | 150 |
| Az ütem | 152 |
| A tempó | 153 |
| Az indulás | 155 |
| Az árnyalatok | 155 |
| A zenekari vezénylés tanítása | 155 |
| A "nem szimfonikus" alakulatok | 157 |
| A kamarazenekar | 157 |
| Rézfúvók és általában fúvóhangszerek zenekara | 159 |
| A dzsessz és a szimfonikus dzsessz | 166 |
| Az "egzotikus" zenekarok | 169 |
| Befejezés | 170 |
Témakörök
- Művészetek > Zene > Komolyzene > Elmélet
- Művészetek > Zene > Komolyzene > Zenei műfajok > Egyházi zene
- Művészetek > Zene > Komolyzene > Hangszerek
- Művészetek > Zene > Komolyzene > Zenei műfajok > Hangszeres zene
- Művészetek > Zene > Komolyzene > Zenei műfajok > Hangszeres zene > Műzene > Kamarazene
- Művészetek > Zene > Könnyűzene > Stílusok > Jazz
- Művészetek > Zene > Komolyzene > Zenei élet > Zenekarok
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.