Ipargazdasági és társadalmi ismeretek

Tartalom

I. RÉSZ
TÁRSADALMI ISMERETEK
1. Az emberi társadalom 5
A társadalom fogalma. - A társadalom fejlődése. - Az ősi
közösség. - A rabszolgatársadalom kifejlődése. - A rabszolgatársadalom jellemzése. - A római rabszolgatársadalom
bukása. - A hűbériség kialakulása. - A hűbériség jellemzése. - A polgári társadalom kifejlődése. - A kapitalizmus
fejlődésének akadályai. - A munkásosztály megjelenése.
- A polgárság harca a hűbériség ellen. - Forradalmak. -
A kapitalista társadalom. - A társadalom fejlődésének irányzata. - Szocializmus.
2. A polgári társadalom berendezkedése 11
Az állam keletkezése. - A kapitalista állam. - A szocialista
állam. - A gazdasági élet jelentősége. - Társadalmi eszmék.
- Politika és gazdaságtan. - Irodalom, művészet és tudomány.
3. A polgári társadalom politikai rendszerei 14
A polgári demokrácia. - A polgári demokrácia fogyatékosságai. - A fasiszta diktatúra. - A népi demokrácia.
4. A demokratikus magyar állam 17
Az alkotmány alapelve. - 1946. I. törvénycikk. - A minisztériumok. - Gazdasági Főtanács, Tervhivatal. - Politikai pártok. - Koalíció. - A szakszervezetek. - A magántőke szervezetei. - Az államosított üzemek. - A népakarat megnyilvánulása a demokratikus társadalomban.
II. RÉSZ
GAZDASÁGI ISMERETEK
1. Közgazdasági alapfogalmak 20
A természet. - A közgazdaság tárgya. - Áru és érték. -
A pénz keletkezése és funkciója. - A papírpénz és annak
értéke. - A tőke fogalma. - A tőke keletkezése. - A marxi
értéktöbblet elmélet.
2. A gazdasági élet ágai és összefüggései 23
A termelés. - Ipari és mezőgazdasági termelés. - A termelőeszközök és fogyasztási cikkek gyártása. - A termelés tényezői: a) munkaerő, b) nyersanyagok, c) termelőeszközök. - Tőke. - A hitelélet jelentősége. - A bankok.
- Kereskedelem. - Elosztás. - A kereskedelem feladata. __ Nagykereskedelem. - Kiskereskedelem. - A szövetkezetek. - A kereskedelmi haszon és az ár. - Nemzeti
jövedelem. - Jövedelem elosztás. - Beruházások. - A
tőkés »szabadjövedelem« elosztás. - Az adók. - A demokratikus jövedelem elosztás.
3. Magyarország gazdasága 26
a) Munkaerő 26
Munkaerőveszteség a világháborúban. - A mezőgazdasági és ipari népesség aránya. - A földreform. - Belterjes gazdálkodás. - A parasztság kultúrája és szakszerű
kiképzése. - A magyar ipari munkásság. - Munkaerőfelesleg a szakképzetlen munkásokban. - A szakmunkásképzés jelentősége.
b) Nyersanyagok 28
Magyarország nyersanyagforrásai. - Behozatalra szoruló
nyersanyagok. - Külkereskedelem és nyersanyagbehozatal. - Termelésünk jövője és a viszony szomszédainkhoz.
c) Tőke 30
A világháború okozta veszteségek. - Mi az oka hazánk
szegénységének. - Mezőgazdaság tőkéje. - Az állatállomány. - Mezőgazdasági gépek. - Műtrágya. - Vetőmag.
- Ipari termelőeszközeink. - Bánya- és kohóipar. - Erőműtelepek. - A legfontosabb iparágak. - A kisipar. -
Közlekedés. - A külföldi tőke szerepe a magyar gazdasági
életben. - A takarékosság jelentősége. - Az állam szerepe
a gazdasági élet fejlődésében. - Az" állami költségvetés új
szerepe.
4. Magyarország újjáépítése 35
A helyzet 1945-ben. - A romok eltakarítása. -- A termelés
megindítása. - Az infláció. - Az infláció következményei.
- Tervgazdaság vagy tervszerűtlen gazdaság. - Az államosítás. - A magántőke szerepe a tervgazdálkodásban
Magyarországon. - A hároméves terv. - Feladat. - A beruházások. - A munka termelékenységének emelése. -
Racionalizálás. - A munkaerő célszerű kihasználása. -
A termelési folyamat észszerű szervezése. - Gépek és nyersanyagok gazdaságos felhasználása. - Tökéletesebb gépek
berendezése. - A racionalizálok. - Külkereskedelem a
hároméves tervben.
III. RÉSZ
A SZAKSZERVEZETI MOZGALOM
A munkásosztály és a szakszervezetek kialakulása 42
A munkásosztály keletkezése. - Manufaktúrák. - A gyáripar kialakulása. - Küzdelem a szervezkedési jogért: -
Trade Unionok. - Szindikalista irányzat. - Centrális
irányzat. - Fasiszta szervezetek. - Sárga szakszervezetek. - A Szovjetunió szakszervezetei. - Az amerikai szakszervezetek. - A. F. L. - C. I. O.
A magyar szakszervezetek története 47
Az első kollektív szerződés. - Szakegyletek. - Az első
május 1. - Harc a három nyolcasért. - A Szakszervezeti
Tanács megalakulása. - Harc a választójogért. - Az első
világháború és a forradalmak. - A szakszervezetek a forradalom idején. - A szakszervezetek küzdelme a Horthyreakció 25-éves elnyomása alatt. - A Peyer-féle paktum. -
A gazdasági válság évei. - A második világháború.
A szakszervezetek jelen feladatai 49
A szakszervezetek és a termelés. - A szakszervezetek és
az államhatalom. - Uj módszerek. - A termelés fokozásának eszközei. - Teljesítménybérek. - Uj munkamódszerek. - A szakszervezetek a demokrácia erősítéséért. -
A szakszervezetek és a tervgazdálkodás.
A kollektív szerződés és az új bérpolitika 53
Kollektív szerződés. - Az új bérpolitika. - A kollektív
szerződésben biztosított jogok. - A munkaidő. - Fizetett
szabadságidő. - Egészségvédelem. - Társadalombiztosítás, adóterhek. '- Kulturális szükségletek. - Egyenlő
munkáért egyenlő bért. - Felmondás és végkielégítés. -
Teljesítménybérezés. - Mutatószámos bérezés.
Szakszervezeti munkaközvetítés 59
Szakszervezeti segélyek 60
A magyar szakszervezetek szervezeti felépítése 61
Szakmai vagy ipari szervezés. - Demokratikus centralizáció. -- A bizalmiak munkája. - Helyiszervek és szakosztályok. - Központi szervek. - Szakszervezeti Tanács.
- Vidéki szervek. - Táblázatok.
Szakszervezeti demokrácia, Szakszervezeti fegyelem 63
A bírálat joga. - Az egységes fellépés. - A fegyelem a
siker záloga. - A szakszervezeti fegyelem nem katonai
fegyelem. - A közérdek az egyéni érdek felett.
Felvilágosító munka a szakszervezetekben 67
Világnézeti oktatás. - Szakszervezeti iskolák. - Szemináriumok, tanfolyamok. - Szakmai oktatás. - Munkás-
egyetemek. - Közigazgatási tanfolyamok. - Üzemi bizottsági tanfolyamok. - Ifjúsági oktatás. - Női oktatás. -
Könyvtárak. - Szakszervezeti napok. - Kulturális munka.
Szervezőbizottság, bizalmiak, üzemi bizottságok 69
Szervezőbizottságok. - Bizalmi és bizalmi testület.
A bizalmiak megválasztása. - A bizalmiak feladata. -
A bizalmi jogállása. - Az üzemi bizottságok. - Az üzemi
bizottságok hatásköre. - Ü. B. tagok száma. - A választójog, - ü. B. tagok mentessége. - Telepi és központi üzemi
bizottság. - Az ü. b. rendelet fogyatékosságai. - Bizalmiak
és üzemi bizottságok együttműködése. - Alkalmazottak
felvétele és elbocsátása. - A 3 éves terv és az üzemi bizottságok. - Üzemi bizottsági választmány. - Termelési bizottságok. - A szakszervezetek munkaközössége.
Szakszervezeti Világszövetség 77
Világ proletárjai egyesüljetek! - Első Internacionálé. -
Második Internacionálé. - Szakszervezeti Internacionálé.
- Az Internacionálé működése. - Az orosz forradalom.
- A munkásosztály két részre szakadása. -- A széttagoltság következményei. - A szakszervezeti egység útján. -
A szakszervezeti Világszövetség megalakulása. - A Világszövetség felépítése. - A szervezkedési szabadságért. -
A népek önrendelkezési jogáért. - Harc a háborús uszítók
ellen. - Magyarország és a Világszövetség.
IV. RÉSZ
A Társadalombiztosítás Magyarországon 79
A munkásbiztosítás története. - A munkásbiztosítás fejlődése. - Munkásbiztosítás az ellenforradalmi időkben. - A
magyar társadalombiztosítás a felszabadulás után. - A 2300/1945. M. E. rendelet. - Mezőgazdasági munkások biztosítása. - Új intézkedések. - Kik vannak biztosításra kötelezve? - Orvosi és gyógyszerellátás. - A táppénz. - Családi. pótlék. - Az üzemi gondozónők. - Az OTI a munkásoké!

Témakörök