Fülszöveg
Biksú
Még mély hó telepíti a téli fSIdre^ ' ^ Erdőn, mely csak a>zStd levélre bOszke, ^ Szflrke súly a ködös fagy zúzmarája, S el kell hagyni a szép Körös vidékét És sietni Dunánk felé. Urunkhoz. Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk.
Nem tart vissza folyó, s az ingovány sem. Mert fagy fogja hideg vizét keményen. Hol nemrég evezett a föld lakója S félt, - most hetyke bizalmú, fDrge lábbal. Megdermedt habokat fitymálva, lépke^ Hajrá« fogyjon az út, társak, siessünk. ,
Istea.áliqSni,^i:anybÍ9ont királyok, -mitBflf mégj|;jgQQ(tu tűzvész sem ártott, Sem roppanva'dűlő fal omladéka. Míg tűz-láng dühe pusztított a várban, S szürke pernye repült a kormos égre. Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk.
S rőt fegyvert viselő lovas királyunk. Hős, ki bárdot emelsz a jobb kezedben - Márvány oszlopokon pihenve egykor Bő nektárt verítékezett tested -Utunkban, te nemes lovag, segíts meg. Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk.
^^ (Janus Pannonius, 1458-59 /?/ telén)
'm
1
k
it « fi «
D ¦...
Tovább
Fülszöveg
Biksú
Még mély hó telepíti a téli fSIdre^ ' ^ Erdőn, mely csak a>zStd levélre bOszke, ^ Szflrke súly a ködös fagy zúzmarája, S el kell hagyni a szép Körös vidékét És sietni Dunánk felé. Urunkhoz. Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk.
Nem tart vissza folyó, s az ingovány sem. Mert fagy fogja hideg vizét keményen. Hol nemrég evezett a föld lakója S félt, - most hetyke bizalmú, fDrge lábbal. Megdermedt habokat fitymálva, lépke^ Hajrá« fogyjon az út, társak, siessünk. ,
Istea.áliqSni,^i:anybÍ9ont királyok, -mitBflf mégj|;jgQQ(tu tűzvész sem ártott, Sem roppanva'dűlő fal omladéka. Míg tűz-láng dühe pusztított a várban, S szürke pernye repült a kormos égre. Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk.
S rőt fegyvert viselő lovas királyunk. Hős, ki bárdot emelsz a jobb kezedben - Márvány oszlopokon pihenve egykor Bő nektárt verítékezett tested -Utunkban, te nemes lovag, segíts meg. Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk.
^^ (Janus Pannonius, 1458-59 /?/ telén)
'm
1
k
it « fi «
D ¦
I *
Nagyvárad a Körösvidék, a Sebes-Körös partjának ékköve
Honismereti fotóalbum-sorozatunk utolsó kötete a fotográftjs, Váradi Péter Pál szülővárosa, gyermekkori emlékeinek helyszíne. A fotóalbum az ö szívén-lelkén keresztül láttatja a szülővárost, melyben „csak" a szépre emlékezik. A vasútállomástól indulunk, s haladva a belváros felé bemutatjuk Nagyvárad történelmének, templomainak és szecessziós épületeinek ma is látható-fényképezhetö emlékeit, íme, egy kis történelem:
Nagyvárad elsősorban Ady városaként jut az eszünkbe, ahol pezsgő irodalmi élet zajlott a 19. században. Összeforrt azonban Szent László nevével is, aki itt alapított monostort a 11. században, híres hermáját pedig féltve őrzik a Nagyból dogasszony tiszteletére felszentelt, klasszicizáló barokk stílusú székesegyház múzeumában. A hagyományok szerint Szent László a Pece-patak és a Körös torkolatánál monostort alapított és „erődítést" emeltetett. A várat olasz építőmesterek segítségével bővítették, erre utalnak a vár körül kialakult településrészek nevei is, mint: Olaszi, Velence, Pádua. Vitéz János püspöksége alatt Várad első fénykorát élte. Udvarában a korszak olyan jelentős gondolkodói tevékenykedtek, mint például Janus Pannonius. A mohácsi csatát követően a város szerepe átalakult, Erdély legfontosabb végvára, majd a három részre szakadás után átmenetileg fejedelmi székhelye lett (János Zsigmond idejében). A 16-17. századi erdélyi fejedelmek (Báthoryak, Bethlen Gábor vagy a Rákócziak) főleg a város végvári szerepét erősítették. Ennek ellenére 1660-ban török kézre került. A 18. században a város újjáéledt, nagy építkezések kezdődtek. Ekkor épült a Barokk Palota, a Kanonok sor. Az Újváros, Olaszi, Velence, és Váralja negyedek összeolvadásából 1850-ben jött létre Nagyvárad, 1870-től pedig már megyei jogú városi címet kapott. A dualizmus időszaka (1867-1918) a város második fénykora. A gazdasági élet mellett a szellemi élete is országos hatású: több más mellett innen indultak a Holnap című antológia szerzői (Ady Endre, Juhász Gyula, Dutka Ákos, Babits Mihály). 1900. október 15-én nyílt meg az eklektikus stílusban épült Szigliget Színház. Az 1. világégést követően 1920-ban bekövetkezett a trianoni tragédia, melyet a 2. világháborút követő békerendszer tovább mélyített.
PéterPál KönyvKiadó, 8200 Veszprém, Malom u. 22.
Telefon: +36 88 563 463
Az ERDÉLY című honismereti és irodalmi fotóalbum-sorozat a Veszprémben élő házaspár-szerzőpáros munkája, akiknek gyökerei Erdélybe nyúlnak. Az elsö albumok megjelenése után rendhagyó állomás az 1995-ben készült Tél a havason című irodalmi fotóalbum. Ezt követően évről évre jelentek meg a Székelyföldet bemutató honismereti fotóalbumok. Hargita megye tájegységeinek bemutatása után Háromszék következett. 2006 és 2011 között jelentek meg a történelmi Marosszéket bemutató kötetek. 2012-ben Aranyosszék szórvány magyarságának bemutatásával zárult a Székelyföldről szóló honismereti fotóalbumsor. A Wass Albert havasai című irodalmi fotóalbumot több HÍRES erdélyi íróról, költőről szóló album követte. A szerzőpáros a Hattyúdaloeska - Veszprém felé - Erdély felé című (verses cd-melléklettel megjelent) könyvében az addig elkészült 43 fotóalbum gyűjtő-kutatómunkájának szépségeit és buktatóit mutatta be Soós Andrea segítségével. 2017-ben jelent meg a Jókai barangolásait bemutató irodalmi fotóalbum. Az Anna-báltól a Szent Anna-tóig címmel. Ezután került kiadásra A Holt-tenger tükrében c. kötet, mely a Mezőségre kalauzolja cl olvasóit: a Tóvidék maradék magyarsága és dimbes-dombos tájai mellett a 110 éve született Wass Albert, a 90 éve született Sütő András és az értékmentő Kallós Zoltán munkássága is bemutatásra került. Ezt követően a mecénás báró Kemény János emlékét őrző marosvécsi várkastély, valamint az Erdélyi Helikon története került albumba. A Bihar-hegységet bemutató honismereti fotóalbumot követően, a 2019-ben jelent meg a Lélekkel látók c. kötet (a 47.), mely az addig megjelent 46 fotóalbum Ajánlás, illetve Filöszó írójára emlékeztetett. A 48. kötet a trianoni békediktátum 100 éves, Erdélyre mért kegyetlen emlékeit idézi. A 2020-ban kiadott 49. album Márton Áron emléke előtt hajt fejet, halálának 40. évfordulójára emlékezve. Ajelen, 50. honismereti fotóalbum a fotográfus szülővárosát, Nagyváradot láttatja.
A/ 50. kötettel búcsúzik a szerzőpáros, lezárul a/ lírdélyl bemutató fotóalbum-sorozat.
Vissza