Loyolai Szent Ignác, Jézus-Társasága alapítójának élete és működése II.

Előszó

Szent Ignácról írt könyvünk e második kötetében ugyazon irányelvek vezetettek, amleyek az első kötetnél. Azonban míg eddig csaknem kizárólag szent Ignáccal magával foglalkoztunk, most behatóbban kell ismertetnünk nagy művének, Jézus Társaságának első fejlődését is. Érintenünk s vázolnunk kell a főbb személyeket, akik e műben közreműködtek; le kell írnunk az alakuló szerzet egyre szélesbedő munkatereit, és működése módját s eszközeit. Ezekből tűnik ki szent Ignác alapgondolatainak termékenysége s gyakorlati megvalósulása. Ezekben látszik meg a szent hatalmas szervező ereje. Látjuk, miképen nyeri meg a szent az alapgondolatából fakadó munkatereket s hogyan váltja a működés továbbszervezésével általános nagy eszméjét aprópénzzé. Látjuk az akadályozó és segítő tényezőket a munka szervezésében s a szent jellemét s viselkedését a munkában és szenvedésében. Látjuk, hogyan neveli és alakítja tanítványait, hogy vállalkozásának folytatásában és kiterjesztésében rátermett munkatársai legyenek. S látjuk, hogyan ismeri ki és alkalmazza a legmegfelelőbb segítőtársakat a szervezésben. Mindez egyrészt magáról a szentről teljesebb képet tár elénk; mélyebben és szélesebben megismerjük hatalmas szellemét és jellemének sokoldalúságát. Másrészt a Társaság alapításában végzett munkáját is helyesebben fogjuk megítélni. Azért is foglalkozunk bővebben Jézus-Társasága első működésével, mert magyar nyelven e téren még alig mutatható föl részletesebb ismertetés a források alapján a Társaság e munkásságáról, s mégis szükségesnek látszik, ha meg akarjuk érteni magyarországi működését is.
A Név- és Tárgymutató készítésében tanítványaim, a Jézustársasági bölcselethallgatók, voltak segítségemre; ezért nekik itt fejezem ki köszönetemet. Vissza