1.031.442

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Luciano Castelli

Kiállítási katalógus

Fordító
Grafikus

Kiadó: Dovin Galéria
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 26 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 30 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kiállítási katalógus.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Egy festő megálmodja magát - ez volt tíz évvel ezelőtt készített monográfiánk címe. Itt most megmutatkozik, hogy Luciano Castelli egyáltalán nem csak saját magáról álmodik. A festő, aki... Tovább

Előszó

Egy festő megálmodja magát - ez volt tíz évvel ezelőtt készített monográfiánk címe. Itt most megmutatkozik, hogy Luciano Castelli egyáltalán nem csak saját magáról álmodik. A festő, aki megszállottan a tükörbe nézett, hogy saját magát Narcisszuszként megélje, sokkal messzebbre tekintett, mint ahogy véltük, és szenvedéllyel telve a nőkre vetette pillantását. Így azután felfedezzük, hogy a női akt majdnem ugyanolyan központi témává vált, mint az önarckép, és hogy az utóbbi években egyre inkább az előtérbe lép. Vajon el kell-e csodálkoznunk ezen? Művére visszapillantva azt látjuk, hogy az első időkben Luciano játssza a nő szerepét. Ő ágált női ruhában, pózolt nőként és játszotta „Lucille"-t. Képi ábrázolásai számára megtanult első szerepe a nővé történő átalakulás volt. „Szerettem volna megtapasztalni, milyen az, amikor az ember nő, amikor magunkat készítjük, amikor másképpen mozgunk", mondotta annak idején. „Felfedezem magamban azt a feminin oldalt, amelyet minden férfi magában hordoz." Csak lassan válik meg ettől az igézettől és fest most már igazi nőket. Ezek többnyire inkább női aktok semmint festmények nőkről, és sohasem portrék. Az arc, a fiziognómia képi megragadása sohasem érdekelte - még a saját magáról készített képeken sem. Mindig jobban szerette a testet mint a szellem és a lélek tükrét. A nőkről készített képei testekről készült képek. A testbeszéd mindig jobban érdekelte az introvertált tudati tükröződésnél. A nők most azt a szerepet testesítik meg, amelyet korábban maga vállalt. Amit Luciano Castelli megálmodik, az nem a nőkről meglévő átlagos elképzelés: ezek olyan nők, akik nőiességet demonstrálnak. Szereti a provokáló asszonytípust, aki feltűnően kendőzi magát, magassarkú cipőben kopog végig az utcán, és minden eszközzel megpróbálja felhívni magára a férfiak figyelmét. Furcsa módon ezt a nőt, aki számára egyenesen ideális módon testesíti meg ezt a típust - vagyis Alexandrát, akivel 1991 óta házas -, igen gyakran majdnem akadémiásan klasszikus módon festi meg. Központosán beépítette a Hodler által inspirált képsorozatába, és már csak a szép női test tökéletességétől hagyta magát elcsábíttatni. De a „femme fatale - a végzet asszonyáéról készült női aktok elárulják nekünk, mi készteti szárnyalásra a festő művészi fantáziáját és ezek második énjévé válnak. Az aktokat modellek vagy fényképek után festi, azok mindig csábítóan és ingerlően viselkednek és megmutatják azt, amivel rendelkeznek: a szép, gerjedelmekkel teli testet, amely kívánkozik és kívánságot kelt. Így tehát kénytelenek vagyunk azt mondani, hogy a női aktnak funkciója van a képben, és ezt a festő az egész képet kitöltőén felmutatja. Alig van olyan festmény, amelyet ne töltene ki a test - a környezet mellékes. A szín, amelyből a figura kiválik, képezi a teret. Az akt a kép. Az ösztönös, gyors megragadásukban ezek a képek vázlatokra emlékeztetnek. Úgy tűnik, a kivitelezés gyorsasága jelentőséggel bír, hogy lehetőleg élethűen lehessen a pózt rögzíteni. Ennek során a gyors megragadás fontosabb mint a valósághű ábrázolás. Ez minden képnek valami dinamikusai, feltartóztathatatlant kölcsönöz. Castelli mozgalmas ecsetkezelése éppen az aktok ábrázolásához tűnik kiválóan alkalmasnak. A hevenyészett vázlatszerűség kölcsönzi a képeknek azt a varázst, amely azokat megóvja a banális közszemlére tételtől. Önkéntelenül is gondolnom kell az ifjú Brücke-C„Híd"-művészek „negyedórás aktjaira, akik hetenként egyszer találkoztak Ernst Ludwig Kirchnernél, később pedig Fritz Bleylnél, aki a következőket jegyezte fel az ülésekről: „Megvalósították és azonnal végre is hajtották az élő modell utáni rajzolás óhaját, éspedig nem a hagyományos akadémikus módon, hanem negyedórás aktként... igazi lelkesedéssel dolgoztak egy órán át vagy akár még tovább is, és jónéhány sikerült akt- és mozgástanulmányt odatálaltak, sőt, odakentek." Ez az impulzivitás és spontaneitás érezhető Castelli aktjaiban is. Olyasmit sugároznak ki, amit talán azzal lehetne körülírni, mint "a kedv megfestésének kedve". Amikor „művészettörténeti támaszpont" - amint azt Ernst Ludwig Kirchner szokta volt mondani - után kutatunk, akkor éppen erre a Brücke-festőre gondolunk, aki a festészetben és a rajzban a meztelenség témájával mint közvetlen realitással foglalkozott, és azt sem szimbólumot, sem stílust nem használó expresszív formaerejével átültette képi nyelvre. Ez a közvetlenség jelen van Castelli női aktjaiban is. Egészen más az agresszivitásuk, amellyel rendelkeznek, de amelyet rejteni kívánnak a szemlélő elől, amennyiben tekintetüket úgyszólván soha nem irányítják reá. És amikor a festő csak a testet érti, akkor azt olyan kizárólagosan teszi, hogy lemond a fejről. Mindannyiukban van valami közös - ezekben a legkülönbözőbb attitűdű és tartású nőkben. Vissza
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Luciano Castelli Luciano Castelli Luciano Castelli Luciano Castelli
Állapot:
1.740 Ft
870 ,-Ft 50
4 pont kapható
Kosárba
konyv