1.034.226

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A filozófiatörténet története

Szerző
Fordító

Kiadó: Holnap Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 337 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-346-449-8
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

„Formálisan tekintve a filozófiatörténet másodlagos diskurzus, amely sokrétű, ám specifikus módon bizonyos elsődleges diskurzusok visszhangja. E visszhang mint sajátos műfaj sem nem puszta összefoglalása, sem nem egyszerű ismétlése, sem nem parafrázisa bizonyos gondolatoknak, hanem új diskurzus, amelyben más természetű, korábbi diskurzusok megszüntetve megőrződnek." így foglalja össze nagyszabású és a maga nemében egyedülálló témáját, a filozófiatörténet történetét - s egyben magyarázatot ad szükségességére - a francia származású német szerző, akinek ez az első műve magyarul.

Tartalom

Bevezetés 13
1. FEJEZET: ELJÁRÁSOK (I)
A naiv történelem
Előzetes megjegyzés 20
Az ókori szerzőkkel való foglalkozás nehézségei. Interferenciák és
félreértések.
1. § A görög tradíció 23
A naiv praxis. A spontán visszaemlékezés jellege. Összegyűjteni a
múltat. A gyűjtemény. Historiográfiai modellek.
2. § Platón és Arisztotelész 26
A múlt gondolkodóival folytatott platóni dialógus. Arisztotelész
mint történész. A Metafizika első könyvének példaszerű értéke. A történeti gyümölcsözőség hiányosságai.
3. § Doxográfia, biográfia, diadokhográfia és haireszeográfia 31
Theophrasztosz, Arisztoxenosz, Szótión, Kleitomakhosz. A polémikus és apologetikus iratok. Plutarkhosz, Sextus, Alexandriai Kelemen. A történelem allegorikus képe. A latin szerzők. Cicero mint történész és fordító.
4. § Diogenész Laertiosz 44
Ellentmondó ítéletek Diogenészről. Könyvének szokatlan sorsa.
Az első általános filozófiatörténet.
5. § Kompilátorok és biográfusok, apologéták és kommentátorok 48
Az egyházatyák. Euszébiosz, Lactantius, Theodorétosz. Az olvasati princípiumok átalakulása. Augustinus. Történelemteológia. A
kommentár jelentősége és variánsai. A kommentálás végtelensége.
Aphrodisziaszi Alexandrosz, Porphüriosz, Proklosz, Szimplikiosz
Összefoglalás 57

2. FEJEZET: ELJÁRÁSOK (II)
Az eruditus történetírás
Előzetes megjegyzés 60
A nyomtatott szöveg. A filológia. Pozitív előítélet az antikvitással
kapcsolatban.
6. § Újjászületés és továbbélés 63
A történetírás megújulása Itáliában. Visszatérés a görög nyelvhez.
Az antik historiográfiai modellek felelevenítése. Kísérletek Platón
és Arisztotelész egyesítésére vagy megkülönböztetésére. Burlaeus.
Buonosegnius, Arzignano, Luther, Lipsius, Casaubon, Scaliger. Az
új filológia. Kronológiai kísérletek. Pisaurius és Frisius. Bacon és
Montesquieu nézetei.
7. § Az eruditus tudományosság válsága 70
Descartes és a történelem elutasítása. Ennek következménye: új
szigorúság, új analizálási lehetőségek, új felosztások. Sylvain Régis,
Jean de Launoy.
8. § A holland filológusok 75
A pontosság, teljesség, folytonosság mint princípium. Hornius,
Vossius, Gravius. Verses filozófiatörténetek.
9. § Az angol tudósok 79
Stanley és az eruditus történelem. A kronológia új meghatározása.
A filozófia eredete, a definíció nehézségei. A Cambridge-i Iskola.
Az ész új fogalma. Galen, Cudworth, Morus, Burnet. A szöveghez
való új viszony meghatározása.
10. § A polihisztória 88
A res literaria iránti figyelem. A tudás corpusa. Morhof és a módszer. Történelem és írásbeliség. írás és a filozófia eredete. Betű szerinti pontosság és gondolati hűség.
Összefoglalás 94

3. FEJEZET: A DISZCIPLÍNA (I)
Pragmatikus filozófiatörténet
Előzetes megjegyzés 99
A modern filozófia és az alapvetés követelménye
A. A transzformációk
11. § Az egy és a sokféle. A bizonyos és a valószínű 100
J. Thomasius. A metafizikának filozófiatörténettel való helyettesítése. Leibniz. Történeti és kartéziánus módszer. A valószínű megismerése. Egy új eklekticizmus megalapozása.
12. § Történet, tapasztalat és eklekticizmus 104
Történeti kutatás és a dogmatizmus kritikája. Az igazság tapasztalatának képzete. Chr. Thomasius. A filozófia és az élet. A német nyelv. Budde: eklekticizmus; egy természetes rendszer elképzelése.
Walch. A filozófiatörténet új definíciója új igények alapján.
B. az új filozófiatörténet
13. § C. A. Heumann 110
A változás: a filozófiatörténet a definícióban (1715). E. Gerhard. A
filozófiatörténet haszna. Heumann. Az Acta philosophorum.
Heumann és Bayle. Hasonlóságok és különbségek.
14. § A filozófiatörténet definíciója 117
A filozófiatörténet hét előnye. Statikus meghatározások: a filozófiatörténet tárgya. Dinamikus meghatározások: a filozófiatörténet
mint magyarázó konstrukció.
15. § A diszpozíció 125
A tranzitivitás elve (ok és okozat). A bizonyítás szükséglete (szükségszerűség). A sokrétű múlt (filozoféma). Az oktatás (igazolás). A
természetes rend (a tévedés mint eltérés). A történelem felosztása
(tabló). A történész (a múlt kiűzetése rekonstrukcióján keresztül).
C. A monumentális mű: a história critica
16. § Brucker 129
A filozófia első történetírója. Művének jelentősége és hatása a
XVIII. században. A filozófiai helyzet Németországban. A História
Critica kritikai és episztemológiai értéke.
17. § Kritikai és pragmatikus történet 133
A történelem újólagos összefoglalása az észből kiindulva. A kritikai
történet. Elméleti mozzanat: elemi tételek, kritika, a tévedések magyarázata. A pragmatikus történet. Gyakorlati mozzanat: a történelem haszna. Az antikvitás iránti elfogultság elleni fegyver. A pedagógiai haszon. Egység és felosztás: a történelem mint tabló.
Heumann és Brucker. Az egység és a felosztás szisztematikus szempontból. A teljesség akarása.
18. § Új diskurzus 141
A dokumentált anyag átformálása artikulált tudássá. Az új diskurzus
szabályszerűségei és posztulátumai. Feszültségek: a kijelentés
objektivitása és eklektikus válogatás - Tanok története és tanárok
története - Filozófia és artikuláció - A múlt új képe. A múlt színjátéka.

4. FEJEZET: A DISZCIPLÍNA (II)
A baladásként felfogott filozófiatörténet
A. Franciaország Brucker előtt és után
19. § Bérigard-tól Burigny-ig 147
20. § Boureau-Deslandes 149
Kritikai történet. Kinyilatkoztatás és filozófiatörténet.
21. §.Diderot és az Enciklopédia. Condillac 154
B. Németország Brucker után
22. §.Új szellem 159
Az ember, mint a gondolatok szerzője iránti érdeklődés. Populárfilozófia. Az egészséges emberi értelem. A nemzeti nyelv győzedelmeskedése. Az irodalmi alkotás módosulása. Folyóiratok. A történelem mint kultúrtörténet, mint az emberiség haladásának története.
A göttingeni egyetem.
23. § A haladás eszméje 166
A megértés új formája. Ennek szerepe a történetírásban általában,
a filozófiában, a pszichológiában. A haladás fogalmának elemei: cél,
eszköz, szubjektum. A felvilágosodás magatartása: a történelmi dualizmus. A populárfilozófusok szempontja. A romantikus gondolkodók pozíciója: a fejlődésről alkotott fogalmuk. A filozófiatörténet mint a problémák története. A filozófiák kánonja.
24. § Meiners, Flissmann, Garve 172
A hosszmetszetek Meinersnél. A mentalitások és intézmények története. Feder, Meiners és a nyelv problémája. Hissmann és a genetikus szempont. Új historiográfiai praxis. A gondolattársításról.
Garve mint fordító és teoretikus. Minden filozófia sajátos jellegéről való elképzelés. A hasznosság. A szubjektum (ember) és az objektum (a haladás meghatározása) transzformációi a filozófiatörténetben. Adelung, Eberhard, Gurlitt.
A tapasztalat iránti figyelem. Tapasztalat és rendszer. Geist der
spekulativen Philosophie.
Hogyan is lehetne összegyűjteni a múlt dolgait a filozófia definíciója nélkül? Az ész előrehaladó tökéletesülésének princípiuma. A történetíró minden filozófiának a filozófiához való sajátos hozzájárulását értékeli, inkább gondolatokhoz, semmint kijelentésekhez
tartja magát.
C. A mű: A spekulatív filozófia szelleme
25. §Tiedemann 181
26. § A történetíró új feladata 183
Hogyan is lehetne összegyűjteni a múlt dolgait a filozófia definíciója nélkül? Az ész előrehaladó tökéletesülésének princípiuma. A történetíró minden filozófiának a filozófiához való sajátos hozzájárulását értékeli, inkább gondolatokhoz, semmint kijelentésekhez tartja magát.
27. § Egy új filozófiatörténet 192
A populárfilozófia evidenciája és ennek implikációi. A modifikált
pragmatizmus. Történelem mint elbeszélés. Múltbeli filozófia, jelenbeli érdeklődés. Következmények: nincsenek „üres" korszakok;
a történelemnek egyetlen értelme van. A történelem mint a jelen
keletkezésének elbeszélése. Brucker módszerének hagyományozása. Formey, Büsching, Ploucquet, olasz és angol történetírók. Megújult eklekticizmus.
Összefoglalás 194

5. FEJEZET: A DISZCIPLÍNA (III)
Kritikai filozófiatörténet
A. Kantiánus álláspontok
28. § A filozófiatörténet központi szerepe 198
Kant pozíciójának szokásos félreértése. Heydenreich. A filozófiák
lehetőségének feltétele. Kant 1790 előtti előadásai. Empirikus és filozofikus történet. A filozófiatörténet különössége. A filozófia lehetséges formáinak dedukciója. A „jobban-értés".
29. § Ész és történelem 204
„A filozófiai archeológia". A rendszer és a történelem kibékítése. A
filozófiák szükségszerű kapcsolata. „Matematikai történelem". A
fogalomtörténet fejlődése. „A filozofáló filozófiatörténet". A filozófiatörténet mint a filozófia bemutatása. Következmények: az eklekticizmus elutasítása, túllépés a haladás gondolatán. A fejlődésnek
belső diszpozíciókból adott definíciója. A filozófiatörténet mint
rendszer.
B. Elméleti vita
30. § Vita a definícióról. Reinhold, Goess, Fülleborn 208
A filozófia definíciója: Reinhold. A tudományosság mint probléma.
Goess. A filozófia ideálja. Az akadémia pályázati kérdése. Schwab,
Reinhold. A haladás gondolatának kritikája. Hermeneutikai követelmények. Fülleborn és a filozófiai „szellem" definíciója. A tárgy.
A rendszerek rendszere. Francia történetírás.
31. § A priori történelem és a filozófiatörténet vége 217
A történelem mint tudomány. A filozófia elemi típusai. A történelmi valóság kérdése. Minden rendszer nézőpontja. A történelem vége. A filozófia önmagával szembeni külsődlegessége. Grohmann mint teoretikus és történész.
C. A történetíró
32. § Tennemann 221
Kísérlet a filozófiai igény és a történeti belátás kibékítésére. I. Az elmélet. A filozófia cs a filozófiatörténet fogalmának különbsége. A filozófiatörténet mint tudománytörténet. Célirányosság és kronológia. TI. A módszertan. Az anyagok vizsgálata. Heurisztikus eljárások.
A kritika szabályai. III. Történelem és a történelem filozófiája. A genetikus szempont.
33. § Buhle, Krug és Carus 228
Visszatérés a tudományossághoz és az elbeszéléshez. Carus. A filozófiatörténet mint „a filozófia szisztematikus genezise". A történelem viszonya a történetíráshoz. A tévedés mint szükségszerű mozzanat: csak az eltéréseknek van történetük. Filozófiatörténet és
nyelvi fejlődés. Filozófiatörténet és a filozófia filozófiája.

6. FEJEZET: A DISZCIPLÍNA (IV)
A romantikus látomás
A. Ellenállások és új belátások
34. § A belépés 235
A felvilágosodás felfedezte és ugyanakkor félreismerte a történelmet. Uj érdeklődés az élet, a nép, a nyelv iránt. A filozofikus transzformációja. Az evidencia, új szabályszerűségek. Az ész a maga létesülésében felfogva. Fogalmak, metaforák, az interpretáció végtelen
feladata.
35. § Az alapítók: LIamann, Herder, Novalis, Schlegel 239
Az ész kritikája. Hamann. Az individuálisnak, a szokatlannak az elismerése. A kinyilatkoztatás története. Homály és áttetszőség.
Herder. Új történelmi tudat. A korszakok egyenlő jelentősége. A
történész mint visszatekintő próféta. Novalis. Filozófia és organizmus. Az egyetemes történelem. Az irodalom-, művészet- és vallástörténet kapcsolata. Fr. Schlegel. A filozófia ellentmondásos igénye. A szisztematikusság lehetetlensége. Platón. A fragmentum
mint forma. Az örök visszatérés és az ellentétbe való átugrás eszméje. A történelem tablója. Empirizmus, idealizmus, kinyilatkoztatás.
Keleti bölcsesség és görög filozófia.
B. Elméleti vizsgálódások
36. § Hülsen 251
Az akadémia pályázati kérdése. Hülsen és Fichte. Konfliktus, a szabadság eszméje. A rendszerek harmóniája. A tudomány mint az ész
visszatérése önmagához. A zseni fogalma.
37. § Bachmann 253
Schelling és a filozófiatörténet. Az „igazi" filozófiák mély összhangja. Az intellektuális szemlélet eszméje. A történetírás művészete. Az
önmagát transzformáló rendszer. Die Geschichte der neueren
Philosophie. Bachmann. A történelem mint túllépés a parciálison és a
filozófiák lehatárolása. Organikus jelleg. Történelem és önismeret.
Definíció és konstrukció. A fogalmi elemek transzformációja a jelentésben és a konstrukcióban. Az analógia eszméje. A történész mint filozófus és mint művész.
C. Történetírók
38. § Schelling követői 261
Ast. A történelem mint eleven makroorganizmus. A ciklus négy
mozzanata. Filozófiatörténet és egyetemes történelem. Ősfilozófia.
Platón-tanulmányok. A historiográfiai munka. Steck. Költői filozófiatörténet. Költészet, mitológia, spekuláció.
39. § Schleiermacher 267
Történeti intuíció. A hagyományos történetírás kritikája. A fordítás
művészete. A fordítás mint elsajátítás. A filozófus és a nyelv. A nyelv
mint a filozófia organonja. Az interpretáció művészete. Wolf és Ast. A
szöveg mint az élet terméke. Hermeneutika, „jobban-értés". Die Geschichte der Philosophie. Történelmi totalitások. Filozófia és mitológia.
Záró megjegyzés 278
A diszpozíció. Föloldhatadan feszültségek. Interpretáció. A kép
funkciója, a nyelv iránt tanúsított figyelem. A történelem értelme.
Az eltávolodott bölcsesség.
BEFEJEZÉS
Elméleti megfontolások
A. Evidenciák
40. § Az evidenciák dinamikája 284
41. § A példa 291
B. Megközelítések
42. § A fogalom meghatározása 299
43. § Artikulációk 304
C. Homályosságok
44. § Szöveg, múlt, hagyomány 309
45. § A történelem megkésettsége 312
UTÓSZÓ
A filozófiatörténet evidenciáiról (Vlrich Johannes Schneider) 315
BIBLIOGRÁFIA 318

Lucien Braun

Lucien Braun műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Lucien Braun könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv