A trónörökös I-II.

Előszó

Az Osztrák-magyar monarchia válsága
Irta Balla Antal

Az Osztrák-magyar monarchia az 1867-től a világháborúig terjedő időszakban csaknem állandó válság színhelye, s ez a válság egyre súlyosbodott, amint közeledünk a 1914-iki tragikus dátumhoz. A birodalom Lajtán-túli része a legélesebb nemzetiségi összeütközések küzdőhelye; Magyarországnak, amely belül nyugodtabb képet mutat, olyan közjogi természetű kérdések miatt támadtak a birodalom másik részével súrlódásai, amelyek a 67-ben létrejött kapcsolatokból származtak. Az 1918-i összeomlást elsősorban ez a belső krízis idézte elő. A szilárd, erős fundamentumokon nyugvó közületeket a háborúk legfeljebb megviselik, de még nem volt a világtörténetben példa arra, hogy országok, birodalmak összeomlottak volna egyetlen vesztett háború következtében.
A Habsburg-birodalom most megsemmisülése után is, még mindig igen nagy probléma, most már nem a politikusok, hanem a történetírók számára. Mért omlott össze a birodalom, mi lett volna a helyes megoldás a katasztrófa elkerülésére, milyen eszközök lettek volna alkalmasak a minden eresztékében recsegő birodalom megmentésére? Az elfogulatlan kutató a Habsburg-birodalom összeomlásában bizonyos történelmi determináltságot lát, amely a belső szerkezetből adódott.
Mi volt Ausztria? Nagyon nehéz volna állambölcseletileg pontosan meghatározni a Lajtán-túli Habsburg-birodalom lényegét. Egészen különös népkonglomeratum volt, s az újkori nemzeti államokhoz nem hasonlított... Vissza