Előszó
Részlet a könyvből:
Gina Stroband halkan kinyitotta a kaput s óvatosan kiosont a kertbe.
A házőrző eb ugatásba kezdett.
- Hallgass, Griff!
A farkaskutya azonnal megismerte a fiatal leány...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Gina Stroband halkan kinyitotta a kaput s óvatosan kiosont a kertbe.
A házőrző eb ugatásba kezdett.
- Hallgass, Griff!
A farkaskutya azonnal megismerte a fiatal leány hangját, odafutott úrnőjéhez és hízelegve dörgölődzött hozzá. Gina megsimogatta a fejét és suttogva csitította:
- Szeretlek, de csak ha csendben maradsz.
Griff, ugylátszik, megértette a beszédet, mert farkát csóválva elhallgatott, pedig olyankor, amikor azt hitte, hogy sétálni viszik, örömében nagy csaholást szokott csapni.
Gina az eget kémlelte.
A csillagok tisztán ragyogtak a hideg égbolton, akárcsak januárban, holott október volt. A Wannsee tükrére nehéz ködfelhők ültek. Őszi szél süvített a fák között és zörgő, száraz leveleket tépett le róluk.
Egy közeli toronyban hármat ütött az óra.
Gina, aki ugy belemerült a csillagos ég nézésébe, mintha csodálatos jelet várt volna a magasból, most felriadt.
Három óra. Nem szabad tovább késlekednie.
Visszament a házba s az előszobából két kis uti bőröndöt hozott ki. Aztán megtapogatta felöltője zsebeit, hogy meggyőződjék róla: megvan-e a pénze és az útlevele, majd fázósan nyaka köré csavarta a sálját és óvatosan behúzta magamögött az ajtót.
Vissza 
