| Előszó a magyar kiadáshoz (Luigi Chiarini) | 5 |
| Bevezetés | 7 |
| A film technikája | |
| Első fejezet | 35 |
| A téma | |
| Téma és a film | 36 |
| A filmalkotás folyamatának egysége | 38 |
| Az irodalmi szöveg és a megvalósítás | 38 |
| A témával kapcsolatos egyéb tévedések | 39 |
| Az igazi filmtéma | 42 |
| A filmtéma-őrület | 44 |
| A látható-hallható, mozgó világ meghatározása | 45 |
| A stílus meghatározása | 46 |
| Második fejezet | 48 |
| A filmnovella | |
| A filmnovella | 49 |
| A cselekmény | 49 |
| A cselekmény jellemző vonásai | 52 |
| Az elbeszélő montázs | 56 |
| A képsor | 56 |
| A filmidő és a filmtér | 57 |
| Képeket nem lehet ragozni | 57 |
| A plasztikus anyag | 58 |
| A párbeszédek | 60 |
| Harmadik fejezet | 62 |
| Az irodalmi forgatókönyv | |
| A film mint vizuális dráma | 63 |
| Az irodalmi forgatókönyv mint vázlat | 64 |
| A kép | 64 |
| A képkapcsolás | 67 |
| Az analitikus montázs | 73 |
| A párbeszédek | 76 |
| Szinkron és aszinkron hangvágás | 77 |
| A dialektus | 77 |
| A dialógusok és a felvétel | 78 |
| A szinkron | 79 |
| A dialógus-mester | 80 |
| A színpadi dialógusok felhasználása | 80 |
| Negyedik fejezet | 82 |
| A színészi játék | |
| A színész mint művész | 82 |
| A színművész Diderot-tól Sztanyiszlavszkijig | 82 |
| Technika és rögtönzés | 83 |
| A színész művészete | 84 |
| Művészet és érzelem | 85 |
| "Szívvel-lélekkel" | 85 |
| Művészet és nyelvezet | 86 |
| Művészet és pszichologizmus | 87 |
| Színpadi színész és filmszínész | 88 |
| A színpadi illúziókeltés | 89 |
| A színpadi színész technikája | 90 |
| A művészi értelemben vett természetesség | 90 |
| A filmszínész technikája | 91 |
| A film játékstílus | 93 |
| A filmszínész önkontrollja | 94 |
| Belső kapcsolat film és színész között | 94 |
| A "deklamálás" | 96 |
| A filmszínész külsejének jelentősége | 96 |
| A közelkép | 97 |
| A színész és a film kifejező eszközei | 99 |
| A színész és a szerepek | 101 |
| A színészek gyengéi és előítéletei | 102 |
| Ötödik fejezet | 104 |
| A forgatás | |
| A felvétel | 104 |
| A színészek megválasztása | 106 |
| A színészvezetés | 108 |
| A díszlet | 110 |
| A berendezés | 111 |
| A jelmezek | 112 |
| A maszk | 114 |
| A fényképezés | 114 |
| A képkapcsolás | 117 |
| Hatodik fejezet | 122 |
| A vágás | |
| A montázs | 122 |
| A részletek kiválasztása | 123 |
| A részletek felhasználása | 123 |
| A hatások kiválogatása | 124 |
| A ritmus keresése | 125 |
| Szinkronitás és aszinkronitás | 126 |
| Különleges hatások | 127 |
| A zörejek | 127 |
| A zene | 129 |
| A zene szerepe a filmben | 129 |
| A zene és a dialógus | 130 |
| A zene és a kép egysége | 131 |
| A technika lehetőségei | 131 |
| A film és a művészetek | |
| Első fejezet | 135 |
| Film és látványosság | |
| A film-poétikák kezdetei | 136 |
| Canudótól az idealista filozófusokig | 136 |
| A film mint művészet és a filmkép | 138 |
| Művészet és elmélet | 143 |
| A "kritikai revízió" | 144 |
| Drámai szöveg filmelőadása | 146 |
| Látványosság és film | 148 |
| A látványosság folytonossága a színháztól a filmművészetig | 150 |
| A látványosság önállósága az irodalmi szöveghez képest | 151 |
| A szöveg, a film és szerzője | 152 |
| Filmművészet és film | 153 |
| A rendezés nem tipográfia | 157 |
| A filmnek nincs "irodalmi szakasza" | 158 |
| Diderot és a "filmtémák" | 159 |
| A film születése | 161 |
| A dokumentumfilm jelentősége | 163 |
| A neorealizmus "dokumentarista értéke" | 164 |
| Grierson kiáltványa | 165 |
| A "valóság alkotó feltárása" | 167 |
| A film sajátossága | 167 |
| A látványosság és a "filmeszközök" alkalmazása | 169 |
| A filmművészet és a látványosság megkülönböztetésnek problémái és nehézségei | 171 |
| Válasz néhány ellenvetésre | 173 |
| Második fejezet | 179 |
| Film és színház | |
| A színházi látványosság létjogosultsága | 179 |
| Költészet és látványosság | 186 |
| Film és látványosság | 192 |
| Hasonlóságok és eltérések a színház és a film között | 195 |
| Színházi és filmdramaturgia | 198 |
| Színészi játék színházban és filmben | 200 |
| A film alkotó rendezője | 202 |
| Harmadik fejezet | 206 |
| A film és a képzőművészetek | |
| Három probléma | 207 |
| A film vizualitása | 207 |
| A film sajátosságai | 208 |
| A harmadik dimenzió | 209 |
| A formátum | 209 |
| Kompozíciós problémák | 210 |
| A festészet primitív hatásai | 210 |
| Mire tanítanak a képzőművészetek | 212 |
| Az avantgardizmus | 213 |
| A képzőművészeti kultúra | 215 |
| A történelmi filmek | 216 |
| Festészet sugallta filmek | 216 |
| A rajzfilmek | 217 |
| A színesfilm | 218 |
| Művészeti tárgyú dokumentumfilmek | 218 |
| Negyedik fejezet | 224 |
| A film és az elbeszélő irodalom | |
| A film formanyelve | 224 |
| A film és az elbeszélő irodalom egybevetése | 234 |
| A hős | 242 |
| A képek a filmben és az elbeszélő irodalomban | 246 |
| A kifejező eszközök | 248 |
| Szintetizáló természetű-e a film | 251 |
| Kölcsönhatás az elbeszélő irodalom és a film között | 255 |
| Luigi Chiarini (Nemeskürty István) | 261 |
| Jegyzetek | 267 |
| Filmcímek mutatója | 293 |
| Névmutató | 297-306 |
