Balzac, Stendhal, Zola

Előszó

Évtizedes, az emigráció által kikényszerített hallgatás után ez volt az első tudományos könyvem. amely magyar nyelven megjelent. Á véletlen bizonyára nem kis szerepet játszott abban, hogy éppen ez volt az első. A hatás azonban, amelyet kiváltott, egyáltalában nem1 volt véletlenszerű. E könyv megjelenésének nyomán vitatták meg nálunk először a realizmus problémáit. Á magyar íróvilágban elkeseredett ellenfelek léptek fel e könyv ellen. Persze meg kell állapítani, hogy ezeknek tekintélyes része demokratikus fejlődésünk folyamán, annak tapasztalatain okulva, belátta első állásfoglalásának tévességét.
Nem véletlen, hogy első találkozásom az ellenforradalom alatt létrejött magyar irodalmi fejlődéssel ilyen természetű volt. Ellentétben a francia és angol, de főleg az orosz irodalom főirányaival nálunk a társadalmi körülmények úgy hatottak, hogy még legnagyobb tehetségeinknél sem bontakozott ki igazán következetes irodalmi realizmus. Nem lehet itt feladatunk ennek okaival foglalkozni. Az azonban bizonyos, hogy a magyar irodalom ilyenirányú félrefejlődésére a legerősebb, a legkedvezőtlenebb hatást az ellenforradalmi korszak gyakorolta. Irodalmunkba, ideológiánkba mindenfelől beáramlott a nyugati dekadencia; el voltunk zárva az irodalom fölfelé ívelő vonalától, a Szovjetúnióban hatalmas erővel kibontakozó szocialista realizmustól. Vissza