A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Tárgyalkotó hagyomány

Fejezetek Fejér megye néprajzából/Vezető a Szent István Király Múzeum néprajzi állandó kiállításához

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Fotózta
,
Kiadó:
Kiadás helye: Székesfehérvár
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 16 oldal
Sorozatcím: Szent István Király Múzeum Közleményei
Kötetszám: 318
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 21 cm
ISBN: 963-9279-72-2
Megjegyzés: Színes fotókkal illusztrált.
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
"Fejér megye egy néprajzi értelemben vett nagytáj, a Közép-Dunántúl része. Földrajzi részén a Dunántúli-középhegységhez tartozó Bakony keleti nyúlványait és a Vértest, déli felén pedig az... Tovább

Előszó

Részlet:
"Fejér megye egy néprajzi értelemben vett nagytáj, a Közép-Dunántúl része. Földrajzi részén a Dunántúli-középhegységhez tartozó Bakony keleti nyúlványait és a Vértest, déli felén pedig az alföldi jellegű Mezőföldet találjuk. E két nagyobb tájat a Velencei-tó és a Velencei-hegység választja el egymástól. A földrajzi környezet meghatározta az ott élők gazdálkodását, életformáját. A középhegység területén lakók elsősorban erdei munkákkal, házi faiparral, bányászattal, mész- és szénégetéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A Velencei-tó mentén élők két legfontosabb megélhetési forrása a nádvágás és a halászat volt. A kitűnő talajú Mezőföld gabonatermesztéséről híres. A gabonatermesztés mellett az állattartás is nagy jelentőséggel bírt a megye mindkét részén. A Mezőföldön a szarvasmarha és a juhtenyésztés, a hegyvidéken a sertés- és juhtartás volt jellemző. A természeti viszonyoktól, talajadottságoktól függően egy-egy növény termesztésére specializálódott monokultúrák is kialakultak, Közöttük meg kell említeni a balinkai krumplit, a csóri, fehérvárcsurgói káposztát, az abai, cecei paprikát, a perkátai, nagyvelegi, magyaralmási tormát, a székesfehérvári zöldségeket, a pákozdi paradicsomot, az alapi és a faddi dohányt, a szabadbattyáni dinnyét. Bortermelésben elsősorban a Keleti-Bakony, Vértes, Velencei-, Budai-hegység, Válivölgy és a Duna menti dombvonulat tűnt ki, de házi szükségletre a Mezőföld falvaiban is elegendő bor termett. Fényes Elek a 19. század közepén a csókai, móri, kincsesi, isztiméri, váli, idósdi, érdi, velencei, nadapi, tordasi, sóskúti és zámolyi borokat tartotta legjelesebbeknek." Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv