Előszó
Az évezredforduló előestéjén a jövőt kutatja és a fennmaradásért küzd az egyén, a társadalom, az egész emberiség. Mi meg múltat idézve, száz esztendős homályból visszahozva a ma élőember kezébe...
Tovább
Előszó
Az évezredforduló előestéjén a jövőt kutatja és a fennmaradásért küzd az egyén, a társadalom, az egész emberiség. Mi meg múltat idézve, száz esztendős homályból visszahozva a ma élőember kezébe adjuk azt hasonmás kiadványt, elsőként és példaként Szabolcs-Szatmár megyében.
A jövőformálás érdekében tanulságként tesszük, mert a jövő építése múltunk ismerete, annak elméleti újraélése nélkül nem lehet szilárd.
A ma élő embernek is tudnia kell, hogy mindaz, amit történelemnek nevezünk, emberi életkorral nem mérhető. Mégsem lehet még a köznapi embert sem felmenteni cselekedeteinek történelmi megítéltetése alól, mert tevékenységével, mert tevékenységükkel formálódott az egyén, a család, a város, a nemzet történelmi megítélése alól, mert tevékenységével, mert tevékenységükkel formálódott az egyén, a család, a város, a nemzet történelme.
Ehhez a felelősséghez éreznünk kell, hogy életünk egy-egy szál a város, a megye, az ország folyton szövődő szövetében és az elvarratlan szálak a szövet összképét rontják.
Legyen hát tanulság és tisztelgés Lukács Ödönnek újra kiadott munkája a 150 éves városi létét ünneplő Nyíregyháza előtt.
Tesszük ezt a város, a megye múltját szerető és jövőjét szorgalmasan építő polgárai nevében.
Vissza 
