Előszó
Nincs szándékomban visszaemlékezéseket vagy életrajzi regényt írni. Úgy érzem, jogom sincs rá. Nem történt velem semmi rendkívüli. Eléggé nyugtalan, hányatott életem nagyjából azonos nemzedékem...
Tovább Előszó
Nincs szándékomban visszaemlékezéseket vagy életrajzi regényt írni. Úgy érzem, jogom sincs rá. Nem történt velem semmi rendkívüli. Eléggé nyugtalan, hányatott életem nagyjából azonos nemzedékem sorsával, noha egyszer-kétszer, könnyedén ugyan, de mégis megérintett az igazi történelem szele. Nem tartottam tehát indokoltnak, hogy összefüggő, folyamatos történetet írjak. Inkább csak egyes mozzanatokat, töredékeket ragadok ki életutamból, olyanokat, amelyek talán mások számára is érdekesek, és - legalábbis szerény nézetem szerint - általánosabb érvényű tanulságokat tartalmaznak.
És hogy e történetek hangvétele olykor könnyed, máskor ironikus, sőt önironikus, humoros vagy éppen kesernyés, hát ez is az ábrázolt korral magyarázható. Mindazt, ami velem és kortársaimmal történt az elmúlt több mint hat évtized alatt, a humor, az irónia csillapító, szépítő hatása nélkül ki sem lehetett volna bírni.
Vissza