1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bevezetés a munkaügyi kapcsolatokba

Jegyzet/Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Humánerőforrás menedzser szak

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Magánkiadás
Kiadás helye: Gödöllő
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 298 oldal
Sorozatcím: Humán Erőforrás Menedzser
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 30 cm x 21 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezető9
Tóth Ferenc: A munkaügyi kapcsolatok fogalma, tárgya, alapelvei11
A munkaügyi kapcsolatok fogalmáról11
A munkaügyi kapcsolatok tárgya, az önálló diszciplína megteremtése17
A munkaügyi kapcsolatok kutatása az Egyesült Államokban és Angliában18
A munkaügyi kapcsolatok elemzésének kezdetei Magyarországon20
A munkaügyi kapcsolatok fontosabb kutatási megközelítései, iskolái22
A munkaügyi kapcsolatok alapelvei26
Az egyesülési szabadság elveinek érvényesülése a munkaügyi kapcsolatokban29
Irodalom32
Tóth Ferenc: A munkaügyi kapcsolatok fejlődése, története34
A munkaügyi kapcsolatok "szerződéses liberalizmus" modellje35
A korai participáció paternalista modellje39
A közvetlen kapcsolatok bipoláris modellje42
A belső közvetítés modellje44
Az "ipari kapcsolatok" modell kialakulása49
A munkaügyi kapcsolatok "átmeneti" modellje53
A munkaügyi kapcsoaltok Európán kívüli modelljei57
A munkaügyi kapcsoaltok magyarországi fejlődése60
A klasszikus tervgazdasági (sztálini) modell fontosabb jellemzői62
Az indirekt (liberalizált) tervgazdasági modell fontosabb jellemzői64
Az 1988-1990 kihívásai: az önmeghatározásnak, a szereplők keresésének, legitimizálásának szakasza67
1990-1996: a megszakítottságot kvöető piacgazdasági kísérleti szakasz69
Irodalom74
A munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek78
Ladó Mária - Lux Judit: A munkavállalói érdekképviseletek79
A szakszervezetek kialakulása79
A munkás egyletektől a szakszervezetek elismeréséig79
Differenciálódás az ideológiai és vallási különbségek mentén85
Az amerikai út90
Szakszervezetek az I. Világháború előestéjén91
A magyar szakszervezetek kialakulása92
A szakszervezet fogalma, főbb típusai97
A szakszervezetek és szakszervezeti szövetségek - fontosabb jellemzők101
A szakszervezeti tagság101
A szakszervezeti szövetségek szerveződése102
A szakszervezetek taglétszáma, szervezettségi szintje104
Kötődés a politikai pártokhoz109
Ladó Mária: A munkáltatói érdekképviseletek112
A munkáltatói szervzetek kialakulása112
A magyarországi munkáltatói szervezetek kialakulása118
A munkáltatói szervezetek, típusai120
A munkáltatói szervezetek és a munkáltatói szövetségek - fontosabb jellemzőik122
A gazdasági és munkáltatói érdekképviseletek szervezeti dualizmusa122
A munkáltatói szervezetek tagsága123
A munkáltató szervezetek/szvöetségek szerveződésének elve124
A szervezettségi szint126
Kötődés a politikai pártokhoz124
Irodalom128
Tóth Ferenc: Kollektív tárgyalások és szerződések131
A kollektív tárgyalás fogalma és természete131
Rövid kollektív szerződés "történeti tabló" - definíciókkal135
Az állam szerepe a kollektív tárgyalásokban138
A kollektív tárgyalások rendszere141
A kollektív tárgyalások szintjei, centralizáltsági foka141
A kollektív tárgyalások koordinációs mechanizmusa145
A kollektív alku szintjei, a koordináció formái régiónként, országonként146
A nem-koordinált alku-rendszer (az Egyesül Államok példája)149
Rejtett alku koordináció (Japán példája)149
Nyílt alku koordináció (Portugália, Finnország és Svédország példája)149
A kollektív szerződések "hatóköre" (a lefedettség mértéke)151
A kollektív szerződések kiterjesztése155
A kollektív alku tárgya, témája: miről folynak a tárgyalások?160
A kollektív szerződés szerkezete, kialakulásának fejlődési szakaszai163
A kollektív tárgyalások és megállapodások Magyarországon166
A kialakulástól 1945-ig166
A kollektív tárgyalások és megállapodások: 1945-1967167
A kollektív tárgyalások és megállapodások szabályozása 1968-1990 között169
Irodalom173
Tóth Ferenc: Munkavállalói részvétel (Participáció)176
A participáció fogalma és értelmezése176
A participáció típusai, intézményei: mire irányul a részvétel?178
A munkavállalók képviselete a munkahelyen: az üzemi tanács típusú intézmények181
A munkavállalók munkahelyi képviseletének modelljei181
Az Üzemi Tanácsok néhány fontosabb jellemzője185
Az üzemi tanács összetétele, választása185
Az üzemi tanácsok jogai, kompetenciája185
A hatékony munkavállalói részvétel társadalmi feltételei188
Munkavállalói részvétel versus kollektív tárgyalások190
A munkavállalói képviselők részvétele a vállalat vezető testületeiben, a vállalati döntéshozatalban192
A participáció kialakulásának társadalmi indítékai193
A participációs intézmények történetéről195
A participáció fejlődési szakaszai195
Kísérletek a participációs formák intézményesítésére: munkásválasztmányok, üzemi választmányok197
Az üzemi tanácsok intézményesítése198
Munkáskamarák, munkakamarák: kísérletek a munkavállalók egységes érdekszervezeteinek a megteremtésére200
A participációs intézmények kialakulása Magyarországon202
Irodalom209
Tóth Ferenc: A munkaügyi viták és rendezésük intézményei213
A konfliktus és típusai213
Konfliktus fogalma, természete213
A konfliktusok típusai216
A munkahelyi és a munkaügyi konfliktus217
A munkaügyi vita fogalma és típusai219
Direkt akciók226
A sztrájk227
A sztrájk fogalma227
A sztrájk szabályozása230
A sztrájkok következményei234
Munkáskizárás (lock out)235
A munkaügyi viták rendezése és eszközei237
A bírói eljárás238
Panaszeljárási rendszer240
Ténymegállapítás241
Egyeztetés/békéltetés (konsziliálás)242
Közvetítés (mediálás)243
Döntőbíráskodás (arbitrálás)244
A munkaügyi viták rendezésére szolgáló intézmények247
Irodalom249
Berki Erzsébet: Munkaügyi kapcsolatok az állami szektorban252
Az állami szektor sajátosságai252
Az állami szektor fogalma252
Az állami szektor helye a nemzetgazdaságokban255
A nemzetközi munkaügyi egyezmények és ajánlások az állmai szféramunkaügyi kapcsolatairól257
Munkaügyi kapcsolatok az állami szektorban259
Kollektív tárgyalások és megállapodások a közszolgálatban259
A kollektív tárgyalások szereplői259
A kollektív tárgyalások általános jellemzői260
A béralku, mint a kollektív tárgyalások központi eleme263
Munkaügyi viták és sztrájk a közszolgálatban266
Participáció az állami szektorban271
A munkaügyi kapcsoaltok a költségvetési szférában Magyarországon272
A történeti előzményekről272
A magyarországi költségvetési szféra alrendszerei és munkaügyi kapcsolatai277
Alapfogalmak277
Kollektív tárgyalások és megállapodások279
Szektoriális érdekegyeztetési fórumok283
A középszintű érdekegyeztető tárgyalások fórumai286
Kollektív tárgyalások és megállapodások munkahelyi szinten288
A munkavállalói részvétel intézményei a költségvetési szférában289
Munkaügyi konfliktusok és rendezésük291
Irodalom297
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv