Előszó | |
A tudományos-műszaki fejlődés komplex irányításának kérdései | 13 |
Az új technika társadalmi-gazdasági hatékonyságának komplex jellege | 18 |
A tudományos-műszaki fejlődés komplex tervezésének és szervezésének kérdései | 33 |
A műszaki fejlődés komplex ösztönzéséről | 40 |
A tudományos-műszaki fejlődés és a szocialista termelési viszonyok tökéletesítése | 53 |
A tudományos-műszaki politika és a szocializmus előnyeinek realizálása a tudományos-technikai forradalom eredményeinek felhasználása során | 65 |
A tudományos-műszaki politika szerepének növekedése a fejlett szocializmus viszonyai között | 65 |
A tudományos-műszaki politika és a tudományos-technikai fejlődés szervezése | 77 |
A tudományos-műszaki politika és a társadalmi termelés fejlődésének kiegyensúlyozottsága | 82 |
A nemzetközi munkamegosztás előnyeinek figyelembevétele a tudományos-műszaki politikában | 82 |
A tudományos-műszaki forradalom és hatása a társadalmi termelésre | 87 |
A tudományos-műszaki fejlődés és a népgazdaság strukturális problémái | 97 |
A tudományos-műszaki fejlődés és a termelés koncentrációja és specializációja | 117 |
A tudományos-műszaki fejlődés hatása a termelés koncentrációjára | 117 |
A tudományos-műszaki fejlődés és a nagyvállalatok szerepe a társadalmi-gazdasági fejlődésben | 122 |
A specializáció hatékonyságának fő tényezői | 129 |
A tudományos termelőtevékenység specializációjának és integrációjának fejlődési tendenciái | 135 |
A koncentráció és specializáció hatása a vállalatok szervezeti formáira | 135 |
A műszaki-tudományos haladás hatékonyságának mérési módszerei | 139 |
A társadalmi termelés hatékonyságának értékelése | 139 |
A gazdasági tevékenységek hatékonyságának mérése | 141 |
Az árak és a hatékonyságmérés | 152 |
A termelés és az új technika alkalmazásának gazdasági határai a szocializmusban | 167 |
A tudományos-műszaki fejlődés társadalmi-gazdasági hatékonysága | 181 |
A tudományos-műszaki fejlődés irányításának néhány kérdése | 195 |
A tudományos-műszaki fejlődés meggyorsításának módjai | 205 |
A tudományos-műszaki fejlődés tervezésének tökéletesítésével kapcsolatos alapvető irány | 207 |
A termelés műszaki átalakításának komplex megközelítési módja | 212 |
Az új technika kidolgozásának és a tudományos kutatások szervezettségi színvonalának a fokozása | 216 |
A tudományos-technikai fejlődés ösztönzésének tökéletesítése | 220 |
A tudományos-műszaki fejlődés gazdasági prognózisrendszerének felépítésével kapcsolatos néhány metodológiai kérdés | 225 |
A prognózisok egyeztetése | 235 |
A tudományos-műszaki fejlődés és az oktatás fejlesztése | 239 |
A képzés fejlesztésének elvei és irányai | 244 |
A képzés fejlesztésének gyakorlati eredményei | 245 |
Az oktatás tervezésének alapelvei | 247 |
Az iskolarendszer tökéletesítésének irányai | 248 |
A tudományos-műszaki fejlődés tervezésének és gazdasági ösztönzésének tapasztalatai | 253 |
A tudományos-műszaki fejlődés tervezése és finanszírozása | 254 |
Az új technika gazdasági ösztönzési mechanizmusának tökéletesítése | 263 |
Gazdasági ösztönzés a tudományos-kutatási eredmények alkalmazásának meggyorsítására a termelésben | 271 |
A kutatási eredmények alkalmazásának ösztönzése a termelésben | 285 |
A tudományos kutatóintézetek hatékony munkájának ösztönzése | 292 |
Az anyagi termelés tervszerű megújításának ösztönzése | 293 |
A tudományos-műszaki fejlődés és a tervszerű árképzés | 299 |
A tervszerű árképzés mint a tudományos-műszaki fejlődés egyik eszköze | 315 |
Az érték mint árbázis jelentősége és szerepe a tudományos-műszaki haladásban | 316 |
A tervszerű átalakulás mint a tudományos-műszaki haladás lényeges feltétele | 323 |
A határárak és a pótlólagos nyereség szerepe a magas hatékonyságú termékek termelésfejlesztésének ösztönzésében | 325 |
A tudományos-műszaki forradalom és a szocialista gazdasági integráció | 329 |