A marxista-leninista esztétika alapjai

Szerző

Szerkesztő

Fordító

'M. Sz. Kagan: A marxista-leninista esztétika alapjai ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1978
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	546 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-091-198-1
Megjegyzés:	Néhány feket-fehér ábrával, kihajtható mellékletettel.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
Bevezetés	7
Az esztétika mint tudomány	9
Az esztétika mint a valóság esztétikai elsajátításáról szóló tudomány	9
Az esztétika mint a társadalom művészeti tevékenységéről szóló tudomány	13
Az esztétika módszertana és kapcsolata más tudományokkal	15
Az esztétika gyakorlati jelentősége	22
A marxista-leninista esztétika helye az egyetemes esztétika gondolkodás történetében	30
A marxista esztétika kialakulása	30
A marxista esztétika további fejlődése	33
A marxista-leninista esztétika dialektikus materialista módszere	37
A szisztémás szemlélet a marxista esztétikában	41
A logikai és a történeti szemlélet egysége a marxista esztétikában	44
A marxista-leninista esztétika tudományos objektivitásnak és pártosságának egysége	48
Az esztétikai értékek dialektikája	51
A világ esztétikai elsajátítása	53
Rövid esztétikatörténeti kitérés	53
Az esztétikai viszony biológiai származtatásának bírálata	56
Az esztétikai tudat előtörténete	59
Az esztétikai viszony mint az értékorientáció egyik sajátos iránya	61
A világhoz való esztétikai viszony kialakulása	66
A tartalmas forma mint az esztétikai érték hordozója	70
A világ esztétikai elsajátítása (folytatás)	75
Az esztétikai szituáció	75
Az esztétikai viszony érzelmi-értékelő jellege	77
Az esztétikum mint a valóság és az eszmény viszonya	80
Az individuális és a társadalmilag meghatározott, a viszonylagos és az abszolút dialektikája az esztétikai szférában	85
A világ esztétikai elsajátítása mint az értékek szerinti tájékozódás dinamikus rendszere	88
A szép és a rút	97
Általános meghatározások	97
A szép és a rút az emberben	98
A szép és a rút a természetben	103
A szép és a rút a tárgyak világában	106
A szép és a rút a művészetben	108
A fenséges és az alantas	113
A minőség és a mennyiség dialektikája a fenségesben és az alantasban	113
A valóságos és az eszményi dialektikája a fenségben és az alantasban	116
A fenséges és az alantas a művészetben	120
A fenséges és az alantas a modern művészeti kultúrában	125
A tragikum és a komikum	129
A tragikus lényege	130
Pesszimista tragédia és optimista tragédia	134
A komikum lényege és fő formái	140
A komikum lehetőségei a különböző művekben és műfajokban	145
Az esztétikai és a művészi	149
Az esztétikai tudat és a művészi tudat	149
Az esztétikai tevékenység és a művészi tevékenység	151
Az esztétikai nevelés és a művészeti nevelés	155
A nép esztétikai és művészeti nevelésének történelmi jelentősége a kommunista társadalom építésének korszakában	160
A világ művészeti elsajátításának dialektikája	167
A művészet eredete	169
A művészet eredetének problémája az esztétikai gondolkodás történetében	169
A művész eredetét vizsgáló kutatás módszertani elvei	171
A művészi-képszerű gondolkodás kialakulásának történelmi folyamata	173
A művészeti és a vallásos tudat	178
A munka és a művészi alkotás	180
A primitív művészet szerepe az emberré válás folyamatában	182
A művészet mint specifikus társadalmi jelenség. A művészi tartalom felépítése	188
A művészi alkotás további társadalmi sorsa	188
A művészeti tevékenység szerkezeti elemzése	191
A művészet szerkezete. A művészi tartalom felépítése	193
A művészet tárgyának problémája	193
A művészi tartalom ismeretelméleti oldala	199
A művészi megismerés módja	202
A művészi tartalom értékelméleti oldala	204
A művészet mint specifikus társadalmi jelenség. A művészi forma szerkezete	212
A művészet alkotói aspektusának általános jellemzése	212
A művészet teremtő képessége mint a valóság képi modellezése	213
A művészet teremtő képessége mint művészi szerkeszts	220
A művészet kommunikatív jelaspektusa	224
A művészet struktúrájának morfológiai dinamikája	227
A művészet morflógiája	230
A művészet morfológiájának problémája az esztétika történetében	230
A művészeti ágak osztályozási elvei	234
Az ábrázoló és a nem ábrázoló művészetek	241
Egyfunkciójú és kétfunkciójú ("alkalmazott") művészetek	244
A művészet morfológiája (folytatás)	249
A művészi alkotás többelemű formái	249
A művészeti ágak minőségi meghatározottsága és kölcsönhatásuk problémája	255
A művészeti ágak műnemek szerinti differenciálása	261
A műfaj mint művészi morfológiai kategória	267
A művészi kommunikáció dialektikája	273
A művészi kommunikáció mint információs rendszer	275
A művészi kommunikáció elemzésének metodológiai elvei	275
A művészi alkotó munka mint a rendszerelemzés tárgya	277
A műalkotás mint a művészi információ hordozója	280
A művészi befogadás és belső felépítése	281
A művészet funkcionálása mint a szociális szerepek rendszere	284
A művész	286
A művész mint egyéniség	286
A művész személyiségének struktúrája	289
A tudatos és a tudattalan a művész személyiségében	295
A művész tehetsége és annak jelentősége az alkotás folymatában	298
A művészi tudás, annak szerepe az alkotás folyamatában és struktúrája	302
Az alkotói módszer mint a művészi tevékenység "algoritmusa"	304
A művészi alkotás folyamata	309
A műalkotás elgondolása	309
Az elgondolás anyagi megtestesülésének folyamata	314
A forma aktivitása az alkotói folyamatban	318
A műalkotás	323
A műalkotás tartalma és formája	323
A műalkotás tartalmának felépítése	324
A téma és az eszme kölcsönös kapcsolata a műalkotás tartalmában	327
A műalkotás formája a tartalomhoz való viszonyában	331
A belső és a külső forma a műalkotásban	334
A művészi befogadás	337
Metodológiai feltevések	337
A beállítódás problémája a művészi befogadásban	337
Az ízlés szerepe a művészi befogadásban	340
A jártasság szerepe a művészi befogadásban	348
A személyiség mint a művészi hatás objektuma	351
A művészet funkcionálása	355
A művészet mint többfunkciójú rendszer	355
A művészet kommunikatív funkciója	357
A művészet nevelő funkciója	362
A művészet hedonisztikus funkciója	359
A művészet nevelő funkciója	362
A művészet hedonisztikus funkciója	366
A művészet szerepe az ember művészi nevelésében	368
A művészetnek mint bonyolult dinamikus rendszernek a többfunkciójúsága	369
A művészeti fejlődés dialektikája	371
A társadalom művészeti fejlődése	373
A művészet a társadalom művészeti kultúrájában	374
A történelmileg változó és a megmaradó dialektikája a művészettörténeti folyamatban	375
A törvényszerű és a véletlen dialektikája a művészettörténeti folyamatban	378
A művészeti fejlődés szociális meghatározottsága és viszonylagos önállósága	382
A haladás és a hanyatlás dialektikája a művészeti fejlődésben	385
A művészeti fejlődés szociális determinánsai	393
Az anyagi termelés és a művészeti termelés	393
A technika és a művészet	400
A társadalmi lét és a művészeti kultúra	403
A társadalmi tudat és a művészeti kultúra	404
A társadalmi élet struktúrája és a művészeti fejlődés ellentmondásai. A művészet és az osztályok	413
Az osztályjellegűnek és az általános emberinek a dialektikája a művészetben	413
A művész tudatában és műveiben jelentkező ellentmondások osztály-meghatározottsága	417
A művészet osztályjellege és pártossága	421
A művészeti fejlődés iránya az osztálytársadalomban és az osztály nélküli társadalomban	425
A társadalmi élet struktúrája és a művészeti fejlődés ellentmondásai. A művészet és a nép	433
A művészet osztályjellegének és népiségének dialektikája	433
A művészet és a néptömegek kölcsönviszonya a múlt művészeti kultúrájában	436
A hivatásos művészet és népi művészet	441
A művészet és a nép kölcsönviszonya a szocialista társadalom művészeti kultúrájában	444
A társadalmi élet struktúrája és a művészeti fejlődés ellentmondásai. A művészet és a nemzetek	452
A társadalmi élet nemzeti formáinak változatossága és ennek tükrözése a művészetben	452
A nemzetinek és az osztályjellegűnek dialektikája a művészetben	458
A nemzeti és a népi dialektikája a művészetben	461
A nemzetinek és a nemzetközinek dialektikája a művészi alkotásban és a művészeti fejlődésben	463
A művészeti fejlődés viszonylagos önállósága	469
A művészi megismerés fejlődésének belső logikája	469
Az eszmei öröklődés és az eszmei hatások a művészettörténeti folyamatban	473
A művészi mesterségbeli tudás fejlődési logikája	475
A művészi "nyelv" fejlődésének viszonylagos önállósága	478
A művészeti kultúra mint önszabályozó rendszer	480
A művészeti ágak, a műnemek és a műfajok egyenlőtlen fejlődése	485
A művészetek egyenlőtlen fejlődésének problémája az esztétikai gondolkodás történetében	485
A művészeti ágak egyenlőtlen fejlődése a művészeti kultúra történetének első korszakaiban	488
A művészeti ágak egyenlőtlen fejlődése a kapitalizmusban	493
A műfajok egyenlőtlen fejlődése	498
Alkotói módszer, stílus, irányzat. A realizmus problémája	503
Az alkotói módszer mint a művészettörténeti folyamat kategóriája	503
Az alkotói módszer és a művészeti ágak és műfajok sajátszerűségének problémája	506
Alkotói módszer és művészeti irányzat	512
Az alkotói módszer és a művészi stílus	514
A szocialista művészet kialakulása és fejlődése	520
A szocialista művészet kialakulása a kapitalizmus korában	520
A proletár művészet alkotói módszerének és a szocialista realizmus elméletének a kialakulása	523
A szocilaista művészet fejlődésének törvényszerűségei a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakában	530
A kommunizmus építése és az emberiség művészeti fejlődésének perspektívái	536