Ma már holnap van

Előszó

Részlet a könyvből

„Adjátok meg a királynak, ami a királyé, Istennek, ami az Istené... "A hazai vámszedés írott történelme Szent István korára nyúlik vissza. Noha az eredeti törvénypergamenje nem maradt fenn, Könyves Kálmán királyunk több ízben is hivatkozik előde rendelkezésére. Vásár vám, folyami vám, híd- és révvám, no meg persze a határvám is szerepel már az ezer év előtti dokumentumokban. Bizonyos iratok arról tanúskodnak, hogy abban az időben több száz révészt és az ötven vármegyében legalább félezer vámszedőt foglalkoztatott a király.

Az ország történelme - nincs ebben semmi túlzás - a vámszedés, a„ vámgazdaság"történelme. Kimondva kimondatlanul így gondolkodtak a királyok, a kincstárért felelős miniszterek, jöhettek egymást váltó társadalmi korszakok, rendszerek - ez mit sem változott. Legfeljebb annyiban, hogy amíg idegen hatalmak - a török szultán vagy az osztrák császár - pénzesládáját töltötték a hazai földön szedett vámok, addig a nemzet sem volt független. S ahogyan öntudatra ébredt a magyarság, úgy fogalmazta meg szinte első követelésként az önálló pénzügyminisztérium felállítását. Mert minden hazafi tudta: ez a nemzeti önállóság kulcskérdése, nincs nemzet önálló költségvetés nélkül, nincs költségvetés vámbevételek nélkül.

1867. március 10-én, gróf Lónyay Menyhért pénzügyminiszter rendeletére kezdte meg munkáját a Pénzügyőrség, amely a Vámőrséggel együtt és egymásra utalva működött A két testület olykor azonos keretek között, máskor egy és oszthatatlan szervezetként létezett A független magyar vámhivatali rendszer kialakítását 1872. január első napjától számítják. A mind tekintélyesebb testület munkatársai megfelelő címeket is viseltek: felügyelő, főszemlész, szemlész, fővigyázó, vigyázó... Ez volt az az idő, amikor „megsüvegelték a fináncegyenruhát". Vissza