Maalox

Előszó

A pepticus fekély, valamint a tápcsatorna felső szakaszának más, gyakori betegségei, pl. a gastritis és a gastro-oesophagealis reflux, világszerte továbbra is jelentős terhet rónak a társadalomra. Ez a teher gazdasági kárt okozhat, de megnyilvánulhat az életminőség romlásában, sőt az élettartam rövidülésében is.
Az utóbbi időben megrendült a bizalom a csúcstechnológiával készülő, ezért gyakran igen költséges, a gyomorsav elválasztását csökkentő szerek iránt. Annál inkább, mert egyre több adat támasztja alá, hogy a régebbi, kevésbé drága gyógyszerek éppoly hatásosak lehetnek a pepticus fekély, ill. a tápcsatorna más betegségeinek terápiájában, mint a h2-receptor antagonisták. Ma már tudjuk, hogy a gyomor-nyombél betegsége sav hiányában is kialakulhat, s hogy a fekélybetegek jelentős hányadának savviszonyai normálisak. Valószínűnek látszik, hogy ezekben a betegekben a nyálkahártya védőmechanizmusainak elégtelensége játszik fontos szerepet a nyálkahártya károsodásának létrejöttében. Ezért, bár a hypersecretio és a hyperaciditas a tápcsatorna felső szakaszának betegségeiben szenvedő betegek nagy részében továbbra is fontos kóroki tényező marad, ezentúl a különböző, a gyomor és nyombél nyálkahártyáját óvó védőmechanizmusok épségét is tekintetbe kell venni és törekednünk kell ezek működésének helyreállítására.
Az antacidumok szerepe továbbra is fontos a tápcsatorna felső szakaszán kialakuló számos betegség kezelésében. Ezt a hatásos és biztonságos terápiát sok orvos alkalmazza szívesen, különösen idős betegeken. Bár régóta ismert, hogy antacidumok hatására a panaszok gyorsan enyhülnek, a vizsgálatok adatai szerint hatásuk - különösen az alumíniumot tartalmazó készítményeké - kettős: a sav közömbösítésén kívül a gyomor nyálkahártyáját védő hatásuk is van. Az ilyen antacidumok még kis adagban, jelentősen kisebb savközömbösítő kapacitás esetén is jótékonyan hatnak a fekély gyógyulására. Vissza