Madách Imre: Az ember tragédiája

Előszó

Részlet a könyvből:

"Az ember tragédiáját drámairodalmunk klasszikus remekművének tekintjük, de klasszikus irodalmunknak talán egyetlen alkotása sem ébresztett mindmáig olyan élénk vitákat, mint ez a mű. "Emiatt is élő annyira ez a mű: időszakonként más-másféle jelentéssel telik meg a közönség számára, újból és újból felfedezik vagy elutasítják Talán azt mondhatnók, hogy szokatlan alkotás a magyar irodalomban Az ember tragédiája. Bármennyire elszakíthatatlan is nemzeti irodalmunk sorsától és fejlődésétől, bármely szorosan kapcsolódik is nemzeti történelmünkhöz: ez a mű, mely az egész emberiség, az egész európai civilizáció nevében szólal meg, másféleképp karolja fel tulajdon, nemzeti ügyünket, mint a magyar irodalom többsége. Irodalmunknak az a része, mely a maga mondanivalóját túlságosan a nemzetire - tehát a sajátosan különállóra és egyedire - központosította, nem tudott annyira élő maradni, mint a magyar problematikát az egész emberiség ügye felől érző Tragédia.
A régi Magyarország egyik festői helyén, a Dunára kikönyöklő Nógrád megye északi részének hegyei között, Madách Imre, Az ember tragédiája költője a szüleitől, pontosabban: a vagyonszerző nagyszülőktől örökölt szép birokon, a sztregovai kastélyban élte le életét (1823-1864). A Madách-család a megye legelőkelőbb birtokos családjai közé tartozik, nemzedékek óta hagyományozódik a családban a műveltség igénye. Madách neveltetése az 1848 előtti korszak nemességének szelleméhez híven megy végbe: fényűzés, pazarlás nélkül, de olyan társasági környezetben, melynek tagjai egy nagy családhoz tartozónak tudják magukat. A fiatal Madách részt vesz a negyvenes évek politikai életében, s az úgynevezett centralista párt híve, mely következetesen törekszik a polgári Magyarország kialakítására, s a francia, angol intézmények, törvények hazai viszonyokhoz való alkalmazására. már ekkoriban megpróbálkozik a költészettel, de az ország irodalmi élete nem vesz róla tudomást. Madách drámakísérletei a romantika iskoláinak rekvizitumait őrzik: többségük történelmi dráma. Lírai költeményei között azonban akad néhány, melyekben a Tragédia szemlélete, lírai alapanyaga készül már elő." Vissza