| Bevezetés | 9 |
| Rövid historiográfia néhány tanulsággal | 10 |
| Amit a témaválasztásról és a szerkezetről tudni kell | 19 |
| A "hódoltság" fogalmáról és határváltozásairól | 23 |
| A "hódoltság" és a "hódoltsági peremvidékek" | 23 |
| A hódoltság XVI-XVII. századi határváltozásainak vázlata | 30 |
| A hódoltság első esztendei (az 1540-es évek) | 44 |
| A nagy várak szerepe a magyar adóztatás megszilárdításában (1552-1566) | 59 |
| A modell: Sziget vár hódoltsági körzetének és földesúri adóztatásának változásai | 60 |
| A másik két "fővár": Gyula és Eger hódoltsági tevékenysége | 74 |
| Tizedszedés | 81 |
| Az állami adószedés (diktálás) és a várrobot | 87 |
| A magánföldesúri adóztató hatalom hódoltsági szárnypróbálgatásai | 91 |
| A török várak alatti helységek magyar részre adóztatása | 97 |
| Megszilárdult magyar adóztatás a XVI. század utolsó negyedében (1566-1593) | 99 |
| Gyula és Sziget "örökösei": a magánföldesúri adóztatás előretörése | 99 |
| A földesúri adóztatás fő formája; a summás adóztatás és ami mögötte meghúzódott | 110 |
| Tizedszedés | 121 |
| Az állami adószedés és a gratuitus labor | 129 |
| A török várak alatti helységek magyar részre adóztatása | 133 |
| Az erdélyiek hódoltsági adóztatásának kezdetei | 134 |
| A "tizenötéves háború" (1593-1606) kihatásai a hódoltság magyar adóztatására | 140 |
| Magyar adóztatás a "tizenötéves háború" esztendeiben | 140 |
| A pusztulás és a vontatott visszatelepülés hatása a hódoltság magyar adóztatására | 148 |
| A hódoltság kérdése a XVII. század első felének török-magyar béketárgyalásaiban | 159 |
| Magyar adóztatás a XVII. század új viszonyai között (1607-1660) | 175 |
| A magyar adóztatás hatáköre a "tizenötéves háború" után és a rácok elszaporodásának következményei | 175 |
| A magyar földesúri adóztatás jellemzői | 186 |
| Tizedszedés | 213 |
| Az állami adószedés és a gratuitus labor | 222 |
| A török várak alatti helységek magyar adóztatása | 239 |
| A magyar adóztatás kiteljesedése a hódoltság utolsó negyedszázadában (1660-1686) | 242 |
| Magyar adóztatás a hbároús években (1660-1664) | 242 |
| Az 1660/70-es évek politikai változásainak kihatásai a magyar adóztatásra | 251 |
| A földesúri adóztatás eléri a legnagyobb kiterjedését: Baranya megye és Bácska adóztatása | 259 |
| A földesúri adóztatás fő jellemzői | 276 |
| A "bujdosó" és "kuruc" földesurak hódoltsági adóztatása; a "második" magyar földesúr | 302 |
| Tizedszedés | 313 |
| Az állami adószedés és a hadsereg számára való különszolgáltatások mennyiségének növekedése | 329 |
| Az erdélyiek hódoltsági adóztatása a XVII. században | 350 |
| Az erdélyiek hódoltsági hatáskörének kiterjeszkedése és visszaszorulása (1600-1630) | 350 |
| "Három kard egy hüvelyben" | 360 |
| Az erdélyi adóztatás sajátos problémái: az államközi függés gátló hatása | 369 |
| Az erdélyi adóztatás megerősödése Várad és a pártiumi várak esete után | 382 |
| A pusztahasználat adóztatásai összefüggései | 406 |
| A magyar pusztaadóztatás csekély eredményei a XVI. században | 406 |
| A magyar földesúri pusztahasznosítás formái a XVII. században | 410 |
| A pusztabérek növekedése, a növelés módszerei | 421 |
| A pusztabér nagyságát alakító tényezők, a pusztabér elengedésének okai | 439 |
| A lakott helységeken belüli pusztatelkek hasznosítása | 444 |
| Összefoglalás | 449 |
| Rövidítések jegyzéke | 481 |
| Szakirodalom | 481 |
| Levéltári források | 482 |
| A szövegközti térképek és táblázatok jegyzéke | 485 |
Folytatás Microsoft-tal