| Bevezetés | |
| Alapfogalmak | |
| Egyetemes és különös jogtörténet | 1 |
| A magyar alkotmány- és jogtörténet fogalma, tárgya s feladata | 2 |
| A magyar alkotmány- és jogtörténet tárgyalási módszere és korszakai | 5 |
| I. könyv | |
| Az ősi államszervezet kora (A legrégibb időtől az 1000-ik évig) | |
| Magyarország területét érintő államalakulatok és népmozgalmak a honalapítás előtt | 9 |
| Az ősi államszervezet és birtokrend | |
| Az ősi állami és jogi szervezet ismeretének fontossága és forrásai | 17 |
| A magyarok eredete, őshazája és történelmi fellépése | 24 |
| A törzsszervezet és a törzsek nemzetté egyesülése | 32 |
| A honalapítás | 45 |
| A nemzeti kötelék jelentősége és a nemzetgyűlés | 48 |
| A vezér és a nemzetbírák jogállása az ősi államszervezetben | 53 |
| A törzsi és nemzetségi kötelék jelentősége az ősállamban | 60 |
| Az ősi birtokrend | 62 |
| A szövetkezett és meghódított népek jogállása az ősi államszervezetben. A székelyek eredete | 68 |
| II. könyv | |
| A Szent István létesítette államszervezet kora (1000-től 1308-ig) | |
| Történeti és jogtörténeti előzmények | |
| A harczias nemzeti szellem átalakulása. A keresztény vallás felvétele | 79 |
| A nyugati állameszmék és a magyar nemzet közélete. A hűbéri királyság alakulása és lényege | 84 |
| A királyság intézménye | |
| Az egyeduralmi elv érvényre emelkedése, a királyi hatalom alakulása és lényege | 93 |
| A királyi trón betöltése és a koronázás | 100 |
| A királyi hatalom gyöngülése a hűbéri állameszmék behatása következtében. Az alkotmányos irányú fejlődés kezdete | 105 |
| A királyi herczegek és az ifjabb királyok | 113 |
| A rendi szervezet | |
| Az ország lakóinak rendi osztályozása | 118 |
| A közjogilag szabadok vagy nemesek rendje | 120 |
| A magánjogilag szabadok rendje. A királyi vármegyei szervezettel összefüggő népek | 127 |
| A rabszolgák rendje | 132 |
| A rendi szervezet újabb irányú fejlődése. A nemesi rend kettéválása a birtokarisztokraczia kifejlődése következtében | 137 |
| A nem-nemes szabadok rendjének felbomlása és újabb irányú alakulása. A rabszolga-rend jelentőségének csökkenése | 144 |
| A városok és a polgári rend eredete | 147 |
| A királyi kormányzat és törvénykezés | |
| A központi királyi kormányzat és törvénykezés. A királyi tanács | 155 |
| A király személyes részvétele a bírói hatalom gyakorlásában | 161 |
| A központi királyi kormányzat és törvénykezés közegei: a nádor, az udvarbíró, a tárnokmester és a kanczellár | 165 |
| A székesfehérvári törvénykezési napok és egyéb országos gyülekezetek. A törvényhozó hatalom gyakorlkása | 177 |
| A vidéki kormányzat és törvénykezés | |
| A királyi vármegyei szervezet alakulása és lényege | 183 |
| A királyi vármegyei szervezet felbomlása. Az autonom vármegyei szervezet első alakulása | 192 |
| A városok és a városi önkormányzat | 198 |
| Az immunitások és a földesúri hatóság | 207 |
| Külön kormányzati és törvénykezési kerületek. A kúnok és a szepesi szászok kormányzata | 213 |
| Az erdélyi részek kormányzata | 216 |
| Szlavónia-, Horvát- és Dalmátország kormányzata | 222 |
| A pénzügy és a hadügy | |
| A király pénzügyi jogai és a királyi kincstár jövedelmi forrásai | 228 |
| A hadkötelesség és a hadszervezet | 247 |
| A királyság és az egyház | |
| Az egyház első szervezése és jogállása. A király egyházi hatalma | 254 |
| A király egyházi hatalmának korlátozása. Az investitura-harcz és a kánonszerű választás | 262 |
| A káptalanok jogállása. A király egyetemes kegyúri joga | 267 |
| A nem keresztény hitfelekezetűek jogállása. A zsidók és a mohammedánok | 270 |
| III. könyv | |
| A jogintézmények a középkorban | |
| A jogforrások | |
| A jogforrásokról általában. A jogszokás | 279 |
| A királyi decretumok | 285 |
| Kiváltságok. Helyhatósági szabályok. Bírói ítéletek. Okiratok és formulák | 293 |
| Az idegen jogok behatása a magyar jogéletre. A jogi oktatás kezdete | 297 |
| A magánjog | |
| A nemzetségi kötelék és a családatyai hatalom | 304 |
| A jogképesség és a cselekvési képesség. Szabadok, rabszolgák és idegenek | 311 |
| A házasságkötési jog | 316 |
| A házasság jogi hatása. A házassági vagyonjog | 324 |
| A szabadbirtok eredete. A szállásbirtok és az adománybirtok | 331 |
| Az adományrendszer alapelvei | 338 |
| A szabad vagy nemesi birtokjog tartalma és átruházása. A bevallás | 346 |
| A nem-nemesi birtok eredete. A községi földközösség. A jobbágyi és a városi birtokjog | 353 |
| A birtokvédelem | 358 |
| A nemesi öröklési jog | 362 |
| A nem-nemesi öröklési jog | 370 |
| A szerződési jog és a zálogjog | 375 |
| A büntetőjog | |
| A büntetőjog alapelvei és rendszere | 387 |
| A büntetések | 402 |
| A bűntettek | 415 |
| A perjog | |
| A bírói hatalom és a bírósági szervezet | 437 |
| A peres eljárás általános jellemzése. A perben álló felek és az idézés | 444 |
| A bizonyítási jog és a bizonyítási eljárás | 451 |
| A bírói ítélet. A végrehajtás. A peregyezség és a perorvoslatok | 463 |
| IV. könyv | |
| A szent korona államszervezet kora (1308-1608) | |
| Jogtörténeti előzmények | |
| Az új államszervezet alapelvei | 474 |
| A királyság és a szent korona intézménye | |
| A királyi hatalom és a szent korona elmélete | 479 |
| A királyi trón betöltése. A trónöröklés és a választás | 491 |
| A koronázás alkotmányjogi jelentősége. A koronázási eskü és a hitlevél. A koronázás szertartásai | 498 |
| A szent korona és a koronázási jelvények őrizete. A koronaőri tisztség eredete | 507 |
| A király székhelye. A királyi udvartartás szervezete. A lovagrendek | 512 |
| A rendi szervezet | |
| Az ősiségen és a szent korona közjogi fogalmán felépülő új birtokrend, mint a rendi szervezet alapja | 521 |
| A nemesi rend. A főpapok és az igazi bárók. Az örökös főrendiség (főnemesség) eredete | 527 |
| A nemesi rend. Jómódú és egytelkes nemesek. Praedialisták. Jászok és kúnok. Székelyek | 539 |
| A nemesi rendbe való felvétel. A nemesek előjogai. A czímer | 545 |
| A városi rend. A városi polgárok jogállása | 559 |
| A jobbágyság vagy a parasztrend. A földesúri hatalom | 564 |
| A törvényhozó hatalom és az országgyűlések | |
| A törvényhozó hatalom megosztottsága a király és a nemzet között. A törvény fogalmának kifejlődése. Az országgyűlés hatásköre | 574 |
| Az országgyűlésen való részvétel. A rendi képviselet kifejlődése | 586 |
| Az országgyűlés összehívása, helye, ideje és tartama. A mentelmi jog | 594 |
| Az országgyűlés alkatelemei és tárgyalási rendje. A törvények formája | 600 |
| A magyar jog kodifikácziójának első kísérletei | 609 |
| A végrehajtó hatalom szervezete. A kormányzat és a törvénykezés | |
| A központi vagy országos kormányzat és törvénykezés általában. A királyi tanács szervezete. A tanácsosok felelőssége, mint a parlamentáris kormányzat előzménye | 617 |
| A központi kormányzat és a törvénykezés egyes közegei. A nádor | 628 |
| Az országbíró. A királyi bíróságok szervezete. Az ország rendes bírái | 641 |
| A tárnokmester és a főkincstartó. A kamara-rendszer életbeléptetése | 649 |
| A főkanczellár és a titkos kanczellár. A kisebb királyi kanczellária eredete | 657 |
| A vidéki kormányzat és törvénykezés. A megyék. A megyei önkormányzat és autonomia kifejlődése | 660 |
| A megyei önkormányzat szervezete. A tisztikar | 673 |
| A városok jogállása. A városi önkormányzat | 684 |
| Az erdélyi részek kormányzata. A fejedelemség kifejlődése | 690 |
| Szlavónia. Horvátország és Dalmaczia kormányzata. A tartományi gyűlések | 711 |
Folytatás Microsoft-tal