| Bevezetés | |
| A jogtörténet fogalma | 1 |
| Amagyar jogtörténet fogalma, tárgya feladata | 1 |
| A jogtörténet tárgyalási módja | 2 |
| I. korszak | |
| Az ősi államszervezet kora a királyság alakulásáig. (1000-ig) | |
| Magyarország területét érintő államalakulások és néprajzi adatok a honfoglalás előtt | 4 |
| Az ősi államszervezet és birtokrend | |
| Az ősi állami és jogi szervezet ismeretének fontossága és forrásai | 7 |
| A magyarok eredete, őshazája és történelmi fellépése | 12 |
| Törzsszervezet és törzsek nemzetté egyesülése | |
| Az ősszerződés | 15 |
| A honalapítás | 20 |
| A nmezeti kötelék jelentősége és a nemzetgyűlés | 22 |
| A vezér és a nemzetbirák jogállása az ősi államszervezetben. A törzs és nemzetségi kötel. jelentősége | 26 |
| Az ősi birtokrend vagy a birtokszervezet az ősi államban | 36 |
| A szövetkezett és legyőzött népek jogállása az ősi államszervezetben | 42 |
| II. korszak | |
| A Szt. István által létesített államszervezet kora | |
| A Szt. István által létesítet monarchia alakulása, fejlődése és hanyatlása | |
| A jogintézmények az Árpádkorban | |
| A harcias nemzeti szellem átalakulása. A keresztény vallás felvétele | 50 |
| A nyugateurópai állameszmék és a magyar nemzet közélete | 57 |
| A királyság intézménye | |
| A monarchicus elv érvényre emelkedése, a királyi hatalom alakulása és lényege | 67 |
| A királyi trón betöltése és a koronázás | 78 |
| A királyi hatalom gyengülése, ujabb irányú fejlődése a hűbéri állameszmék behatása következtében | 84 |
| A királyi hercegek és az ifjabb királyság | 96 |
| A rendi szervezet | |
| Az ország lakóinak rendi osztályozása | 101 |
| A közjogilag szabadok vagy nemesek rendje | 105 |
| A magánjogilag szabadok rendje. A vármegyei szervezettel összefüggő népek | 116 |
| A rabszolgák rendje | 125 |
| A rendi szervezet ujabb irányú fejlődése | 132 |
| A nem nemes szabadok rendjének felbomlása és ujabb irányú alakulása; a rabszolga rend megszűnése | 141 |
| A városok és a polgári rend eredete | 146 |
| A királyi kormányzat és törvénykezés | |
| A központi királyi kormányzat és törvénykezés. A királyi tanács | 157 |
| A király részvétele a bírói hatalom gyakorlásában. A központi kormányzat közegei: a nádor, udvarbíró, tárnokmester, kancellár | 166 |
| A székesfehérvári törvénykezési napok és egyéb országos gyülekezetek | 180 |
| A vidéki kormányzat és törvénykezés | |
| A királyi vármegyei szervezet alakulása és lényege | 186 |
| A királyi vármegyei szervezet felbomlása. Az autonom vármegyei szervezet alakulása | 198 |
| A városok és a városi szervezet | 206 |
| Az immunitások és a földesúri hatóság | 219 |
| Külön kerületek | 227 |
| Az erdélyi részek kormányzata | 231 |
| Szlavonia, Horvát- és Dalmátország kormányzata | 242 |
| A királyi kincstár jövedelmi forrásai és a pénzügyi szervezet | 250 |
| A hadkötelezettség és a hadi szervezet | 271 |
| A királyság és az egyház | |
| Az egyház első szervezése és jogállása. A király egyházi hatalma | 281 |
| A király egyházi hatalmának korlátozása | 292 |
| Nem keresztény hitfelekezetek: Zsidók és mohamedánok | 304 |
| Jogforrások | |
| Jogforrásokról általában. A jogszokás | 309 |
| A királyi decretumok | 318 |
| Királyi kiváltságok. Helyhatósági szabályok (statutumok). Bírói ítéletek és okiratok | 326 |
| Idegen jogok behatása a magyar jogéletre: a jogi oktatás kezdete | 330 |
| A magánjog | |
| A jogképesség és cselekvési képesség. Szabadok, szolgák és idegenek | 333 |
| A nemzetségi kötelék jelentősége. A családatyai hatalom | 338 |
| A házasságkötési jog | 343 |
| A házasság jogi hatálya. A házassági vagyonjog | 349 |
| Örökösödési jog | 352 |
| Dologi jog | 366 |
| A királyi adománybirtok és az adományrendzser alapelvei | 369 |
| A nemesi és nem nemesi ingatlanra vonatkozó birtokjog és annak átruházása | 376 |
| A birtok védelme | 386 |
| A szerződési jog és a zálogjog | 390 |
| A perjog | |
| A bírói hatalom és a törvénykezési szervezet | 400 |
| A peres eljárás általános jellemzése. A perben álló felek és az idézés | 408 |
| Bizonyítási jog és bizonyítási eljárás | 415 |
| A bírói ítélet és annak végrehajátsa. A peregyezség és a felebbezés | 428 |
| Büntetőjog | |
| A büntetőjog alapelvei és rendszere | 434 |
| Büntetések | 450 |
| A büntettekről egyenkint | 459 |
| III. korszak | |
| A szent korona közjogi fogalmához fűződő államszervezet kora | |
| Bevezetés | |
| A szent korona közjogi fogalmán nyugvó államszervezet alapelvei és tényezői | 474 |
| A királyság | |
| A királyi hatalom jellemzése. A szent korona, mint a közhatalom birtokosa | 476 |
| A kriályi trón betöltése. A trónutódlás | 481 |
| A koronázás közjogi jelentősége. A koronázási eskü és a felavatási hitlevél. A koronázási szertartás | 488 |
| A koronázási jelvények és a szt. korona őrizete. A koronaőri tisztség eredete | 496 |
| A királyok lakhelye. A királyi udvartartás szervezete | 497 |
| A rendi szervezet | |
| Az ősiség és szent korona közjogi fogalma alapján alakúlt új birtokrend, mint a rendi szervezet alapja | 500 |
| A szent korona tagságára fektetett rendi szervezet tagozata: a nemesi, városi és jobbágyrend | 506 |
| A nemesi rendről részletesen, a praelátusok és az igazi bároók. Az örökös főuraság kezdete | 515 |
| Aköznemesi rendről részletesen. a Jómódú és egytelkes nemesek. Jászok, kunok, székelyek | 523 |
| A nemesi rendbe való felvétel. A címer és a nemesi előjogok | 529 |
| A polgári rend részletesen. A polgárok előjogai és kötelességei | 544 |
| A jobbágyi rend részeltesen. a költözködési jog szabályozása | 547 |
| A törvényhozó hatalom és za országgyűlések | |
| A törvényhozó hatalom megosztottsága a király és a nemzet között. A nemesség részvétele az országgyűlésen; a rendi képviselet kifejlődése | 555 |
| Az országgyűlés összehívása, helye, ideje és tartama | 571 |
| Az országgyűlés alkatelemei, tárgyalási rendje, a királyi decretumok formája és tartalma | 577 |
| A magyar jog codificatiójának első kísérlete | 588 |
| A kormányzati szervezet | |
| A központi kormányzatról általában | 596 |
| A központi királyi kormányzat és törvénykezés egyes közegei. a nádor | 610 |
| Az országbíró jogállása; a királyi bíróság szervezete. Az ország rendes bírái (iudices regni ordinarii) | 621 |
| A tárnokmester és a főkincstartó. a Kamara rendszernek életbeléptetése | 636 |
| A királyi kancellária | 645 |
| A vidéki kormányzservezet. A vármegyék és a vármegyei önkormányzat kifejlőpdése | 648 |
| A vármegyei szervezet és a vármegyei tisztikar | 660 |
| Városok és városi önkormányzat | 671 |
| Hadkötelezettség és hadszervezet | 675 |
| A királyi kincstár jövedelmi forrásai, az adók | 687 |
Folytatás Microsoft-tal