Magyar alkotmányjog

Egyetemi tankönyv

Szerző

Budapest

'Szabó Imre: Magyar alkotmányjog ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1951
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	433 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Elméleti alapvetés	1
A marxista-leninista tanítás az államról és a jogról	1
Az államról és jogról szóló marxista-leninista tanítás jelentősége	1
Az állam és jog keletkezése	6
Az állam és a jog lényege	8
A kizsákmányoló államok és jogrendszereik	10
A szocialista állam és a szocialista jog	15
Az alkotmányjog tárgya és alapelvei	22
Bevezetés	22
A jogrendszer egysége és felosztása	26
A burzsoa alkotmány és a burzsoa alkotmányjog	29
A szocialista alkotmány és a szocialista alkotmányjog	32
A sztálini alkotmány	35
A magyar alkotmányjog tárgya és forrásai	37
A magyar alkotmányjog tárgya	37
A jogforrások burzsoa elméletének bírálata	39
Alkotmányjogunk forrásai	40
A jogforrások közzététele és gyűjteményei	42
Alkotmányjog és alkotmányjogtudomány	44
A burzsoa alkotményjogtudomány	44
A magyar burzsoa alkotmányjogtudomány	46
A szocialista alkotmányjogtudomány	48
Történelmi előzmények	51
A magyar feudális állam kialakulása és megszilárdulása	51
A rendi állam kialakulása. a nagybirtokososztály az államhatalomban	54
Feudális anarchia	54
A köznemesség küzdelmei	55
Kísérletek az centralizált monarchia megteremtésére	58
A jobbágyság harcai	60
A honvédelem kialakulása	62
A rendi képviseleti állam. Az osztrák gyarmati abszolutizmus	63
A Habsburg uralom megszilárdulása	63
Függetlenségi mozgalmak. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca	64
A nemzeti függetlenség hanyatlása	67
A jobbágyság kizsákmányolásának fokozása	69
Szabadságharcunk 1848-49-ben	70
Reformmozgalmak a forradalom előtt	70
Forradalmi átalakulás 1848-ban	73
Az 1849. évi köztársasági államrend	77
A magyar burzsoa állam	78
Az abszolutizmus (1849-18679	78
Az 1867-es kiegyezés és a dualizmus	80
A magyar szocialista forradalom 1919-ben	85
A polgári forradalom 1918-ban	85
A Tanácsköztársaság	89
A Horthy-fasizmus korszaka	94
A király nélküli királyság	94
A kétkamarás országgyűlés	96
A kommunisták harca az ellenforradalom ellen, az országgyűlés függetlenségéért, a dolgozók jogaiért	98
A német fasiszták megszállása	99
A "Szentkorona államelmélet" hazugságai	100
A Magyar Népköztársaság Alkotmánya	105
A felszabadulástól az Alkotmányig	105
Népi demokráciánk kialakulása	105
Jogszabályalkotás az 1946. évi I. tv-ig	108
Magyarország köztársaság	109
Jogalkotásunk az 1946. évi I. tv-től az Alkotmányig	110
A Magyar Népköztársaság	111
A Szovjetunió felszabadító szerepe és segítsége, a Sztálini Alkotmány tanításai	113
Alkotmányunk visszhangja	115
Alkotmányunk sajátosságai	117
Alkotmányunk szocialista alkotmánya	117
Alkotmányunk fősajátosságai	118
Államhatalmunk működésének legfőbb elvei	121
Az alkotmány alaptörvény, de nem törvénygyűjtemény	135
Az Alkotmány nyelvi sajátosságai	136
A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje	137
A társadalmi rend	137
A társadalmi rend fogalma	137
A társadalmi rend a Magyar Népköztársaság Alkotmányában	138
A Magyar Népköztársaság a proletárdiktatúra állama	139
A Magyar Népköztársaság politikai alapja, a népi demokrácia uralmi rendje	139
A népi demokrácia a proletárdiktatúra egyik formája	140
Magyarország: Népköztársaság	142
A Magyar Népköztársaság gazdasági alapjai	143
A gazdasági alap általános képe	143
A tulajdoni viszonyok	144
A népgazdaság állami irányítása	155
A munka mint társadalmi rendünk alapja	158
Népi demokráciánk parasztpolitikája	162
A Magyar Népköztársaság társadalmának osztályviszonyai	164
A Magyar Népköztársaság államszerkezete	171
Az államszerkezetről általában	171
Az államszerkezet fogalma	171
Az államszerkezet formái	172
A nemzetiségek egyenjogúsága a Magyar Népköztársaságban	174
Nemzetiségi törvényeink vázlatos áttekintése	174
A nemzetiségi krdés megoldása a felszabadulás után	179
A Magyar Népköztársaság területe és annak igazgatási beosztása	180
Az államterület az államjogban	180
A Magyar Népköztársaság területe	181
Az államterület államjogi jellege a Magyar Népköztársaságban	182
A Magyar Népköztársaság területének igazgatási beosztása	183
A Magyar Népköztársaság állampolgársága	186
Az állampolgárságról általában	186
A magyar állampolgárság intézményének történelmi előzményei	188
az 1948. évi LX. tv. (Ápt.) általános jellemzése	189
Az állampolgárság megszerzése	191
Az állampolgárság elismerése és igazolása	195
A magyar állampolgárság megszűnése	195
A magyar állampolgárok összeírása	197
Az állampolgárság nemzetközi vonatkozásai	197
Hontalanok és kétes (vitás) állampolgárságúak	198
A községi illetőség	198
A Magyar Népköztársaság jelvényei, fővárosa, ünnepei, kitüntetései	199
Címer, zászló, főváros	199
A Magyar Népköztársaság ünnepei	201
A Magyar Népköztársaság által alapított rendjelek, címek és kitüntetések	203
A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi szervei	207
A Magyar Országgyűlés az Alkotmányig	207
A Magyar Országgyűlés története a felszabadulásig	207
A magyar burzsoa parlament	208
A magyar törvényhozó testület a felszabadulás után	210
A Magyar Népköztársaság Országgyűlése	211
Az 1949/53. "alkotmányozó" Országgyűlés megalakulása	211
Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi szerve	212
Az Országgyűlés hatásköre	213
A törvényalkotás	213
A költségvetés meghatározása	216
A népgazdasági terv megállapítása	220
Az Országgyűlés egyéb feladatai	220
Az Országgyűlés megalakulása	222
Az Országgyűlés szervezte	222
Az Országgyűlés ülésszakai, működésének szünetelése, megszakítása, megszűnése és meghosszabbítása	224
Az Országgyűlés működése	225
A képviselők jogai és kötelességei	227
A képviselők mentelmi joga	229
Az összeférhetetlenség	231
A Népköztársaság Elnöki Tanácsa	233
A Népköztársaság Elnöki Tanácsának jellege	233
Az Elnöki Tanács megalakulása	235
A Népköztársaság Elnöki Tanácsának hatásköre	235
A törvényerejű rendelet	237
A Népköztársaság Elnöki Tanácsának működése	238
A Magyar Népköztársaság államigazgatásának országos szervei	239
Az államigazgatás általános kérdései	239
Az államigazgatás fogalma	239
A burzsoa állam "közigazgatása"	240
A szocialista állam igazgatása	212
Az alkotmányjog és az államigazgatási jog elhatárolása	244
A Minisztertanács és a Népgazdasági Tanács	245
A kormány	245
A Minisztertanács történelmi változásai hazánkban	246
A kormány a felszabadulás után	247
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa	248
A Minisztertanács feladatai (hatásköre) és felelőssége	249
A Minisztertanács testületi jellege	251
A minisztertanácsi rendelet és határozat	252
A Minisztertanács működése	254
A Népgazdasági Tanács	255
A minisztériumok	257
Szervezési elvek	257
A minisztériumok	259
A minisztérium alá rendelt szervek	264
A különleges országos főhatóságok	266
Rendszerbeli felosztásuk	266
Az Államvédelmi Hatóság	266
A Magyar Tudományos Akadémia	267
Az Országos Tervhivatal	268
Az Állami Ellenőrző Központ	268
A Központi Statisztikai Hivatal	270
Az Országos Munkabér Bizottság (OMB)	270
A Munkaerőtartalékok Hivatala	271
Az Országos Létszámbizottság	271
Az Országos Testnevelési és Sportbizottság (OTSB)	271
A társadalombiztosítási szervek	272
A szövetkezetek főfelügyelete	273
Az Állami Egyházügyi Hivatal	273
A Magyar Népköztársaság helyi szervei	274
Az állam helyi szerveiről általában	274
A helyi szervek fogalma	274
A burzsoa állam helyi szervei	276
A szocialista állam helyi szervei	278
A burzsoa helyi igazgatás Magyarországon	279
Általános jellemzés	279
A helyi szervek rendszere Magyarországon a felszabadulás előtt	281
A helyi tanácsok kialakulása a Magyar Népköztársaságban	286
A felszabadulástól az Alkotmányig	286
Az Alkotmánytól a helyi tanácsokig	289
Helyi tanácsaink megalakulása	290
Helyi tanácsaink sajátosságai	291
A helyi tanácsok jellege	291
A helyi tanácsok és a Párt	291
A helyi tanácsok az egységes államhatalon helyi szervei	294
A helyi tanácsok gazdasági feladatai	296
A tanács kulturális nevelő munkája	297
Helyi tanácsaink a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei	298
Tanácsaink szervezeti felépítésének és munkamódszereinek újszerűsége	300
Helyi tanácsaink rendszere és működése	301
A helyi tanácsok rendszerének felépítése	301
A helyi tanácsok belső szerkezete	305
A helyi tanácsok megalakulása	309
A helyi tanácsok és végrehajtóbizottságaik működési elvei	312
A bíróság a Magyar Népköztársaságban	318
A bíróság a Magyar Népköztársaság szerveinek rendszerében	318
A bíróság a burzsoa államhatalom rendszerében	318
A bíróságok a szocialista állam szerveinek rendszerében. Bíróságaink helye államszerveink rendszerében	319
A Magyar Népköztársaság bíróságainak feladati	321
A bíróság feladatai	321
A szocialista igazságosság	323
A kizsákmányoló állam igazságszolgáltatásának feladatai	324
A Magyar Népköztársaság igazságszolgáltatásának alapelvei	325
Szocialista demokratizmus	325
A bíróságok szervezeti egységessége és a polgárok törvény előtti egyenlősége	325
A bírói függetlenség szocialista értelme	326
A bírák függetlenség szocialista értelme	326
A bírák választása, visszahívhatósága, beszámolási kötelezettsége	327
Társasbíráskodás és népi ülnökök részvétele	329
Nyilvánosság, szóbeliség közvetlenség	331
A védelem joga a felek kétoldali meghallgatása, fellebbviteli jog	331
A Magyar Népköztársaság birósági szervezte	333
Az 1919. évi szocialista forradalom	333
A Horthy-rendszer bíróságai	334
A felszabadulás utáni fejlődés	334
A jelenlegi bírói szervezet	327
Az ügyészség a Magyar Népköztársaságban	340
Az ügyészség a Magyar Népköztársaság szerveinek rendszerében	340
Az ügyészség a burzsoa állam szerveinek rendszerében	340
Az ügyészség a szocialista állam szerveinek rendszerében	342
Az ügyészség feladata és funkciói a Magyar Népköztársaságban	344
Őrködés a törvényesség megtartása felett	344
Az ügyészség funkciói	347
Az ügyészség szervezete a Magyar Népköztársaságban	348
Az 1919. évi szocialista forradalom vádbizttsága	348
Az ügyészség a Horthy-fasizmus idején	349
Az ügyészi szervezet fejlődése a felszabadulás után	349
Az ügyészség jelenlegi szervezete	350
Az ügyészség szervezeti alapelvei Népköztársasági Alkotmányunk szerint	352
Az állampolgárok jogai és kötelességei	354
Az állampolgári jogok és kötelességek alakulása a burzsoa államokban	354
Az emberi jogok kialakulása	357
Az emberi jogok biurzsoa gyakorlata	355
Az emberi jogok Magyarországon	358
Az állampolgári jogok és kötelességek a szocialista államban	360
Az állampolgári jogok és kötelességek a Szovjetunióban	360
Az államplgári jogok és kötelességek a népi demokráciákban	363
Az állampolgári jogok Alkotmányunkban	365
Az államplgári jogok rendszere	365
A gazdasági, szociális és kulturális jogok	367
Az állampolgárok egyenjogúsága	372
A demokratikus szabadságjogok	375
A külföldiek jogai	380
Az állampolgári kötelességek Alkotmányunkban	381
Az állampolgári kötelességek új jellege	381
A népi demokrácia gazdasági és állami rendjének védelme	383
A haza védelmének kötelessége	384
A választási rendszer	386
A választási rendszer alapjai	386
A választási rendszer fogalma	386
Burzsoa választási rendszer - szocialista választási rendzser	388
A magyar választási rendszer fejlődése a felszabadulásig	393
A választási rendszer a Magyar Népköztársaságban	397
A választási rendszer fejlődése a felszabadulástól az Alkotmányig	397
Választási rendszerünk mai helyzete	398
A választás megszervezése	402
A választások érvényességének felülvizsgálása a törvényesség érdekében	403
A helyi tanácsok tagjainak választásáról	404
Függelék
1949. évi XX. törvény, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya	408
Név- és tárgymutató	419

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem