A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Magyar állam- és jogtörténet I. félév III. kötet

Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar/I. félév III. kötet/Kézirat

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 136 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Tankönyvi szám: J 1-120.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

II. RÉSZ
A magyar feudális állam és jog a 13. század derekától 1848-ig /Folytatás/
V. fejezet
A FEUDÁLIS ÁLLAM 1526-TÓL 1848-IG
1. Társadalmi viszonyok
A/ Alapvető... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

II. RÉSZ
A magyar feudális állam és jog a 13. század derekától 1848-ig /Folytatás/
V. fejezet
A FEUDÁLIS ÁLLAM 1526-TÓL 1848-IG
1. Társadalmi viszonyok
A/ Alapvető osztályok
1. A földbirtokos uralkodó osztály

A Mohács utáni három részre szakadt ország társadalma alapvetően feudális társadalom volt, melyben két szembenálló antagonisztikus osztály: a földbirtokos nemesség és a jobbágyság harca folyt. A kizsákmányoló osztály, a nemesség a Hármaskönyvben is lefektetett külön rendi jogokkal élt, s valamennyi tagját megillette a Hármaskönyv I. rész 9. cimében /a Primae nonus-ban/ lefektetett négy szabadságjog: 1. A nemest idézés és törvényes Ítélet nélkül senki kivánságára letartóztatni nem lehet. Csupán az képezett kivételt, ha valakit szándékos gyilkosság, gyújtogatás, lopás, rablás, vagy nemi erőszak elkövetésén tetten értek. 2. A nemes másnak, mint a törvényesen megkoronázott királynak hatalma alatt nem állt. 3. A nemes mindenféle adó és jobbágyi szolgálat alól mentesült és végül 4. a negyedik kiváltság az Aranybullában foglalt ellenállás joga volt, amiről az 1687-8 évi országgyűlésen a rendek lemondottak.
Ezekhez a jogokhoz - az utolsót kivéve - az uralkodó osztály a Habsburg-uralom alatt is körömszakadtig ragaszkodott s kiváltságait lényegében meg is tartotta. E kiváltságok képezték szemükben az emberi jogok teljességét, egyúttal a jogegyenlőség biztositását, és ezért jellemző, hogy még a jakobinusok is /Hajnóczy/ nem a primae nonus eltörléséért törtek lándzsát munkáikban, hanem a primae nonusban foglalt "szabadságot" minden lakosra ki akarták terjesztetni. A nemesek a 18. századi országgyűléseken az adómentesség megcsorbítása ellen is a legelkeseredettebben küzdöttek és sikerült is adómentességüket a feudalizmus megszüntetéséig megőrizni.
Vissza

Tartalom

II. RÉSZ
A magyar feudális állam és jog a 13. század derekától 1848-ig.
/Folytatás/
V. Fejezet
A FEUDÁLIS ÁLLAM 1526-tól 1848-IG 3
1. A társadalmi viszonyok 3
A./ Alapvető osztályok 3
1. A földbirtokos uralkodó osztály 3
a/ A főpapok /praelati/ 4
b/ A főnemesek /barones/ 9
c/ A köznemesek /nobiles/ 11
2. A jobbágyság 15
B./ Egyéb osztályok és rétegek 21
1. A városi polgárság 21
2. A munkásság 24
3. Az értelmiség 24
2. A jogforrások 26
A./ A jogforrások általában 26
B./ Az egyes jogforrások 26
1. A törvény 26
2. A szokásjog 31
3. A privilégium 32
4. A rendelet; a normale 33
5. A statutum 34
6. Jogforrások a török hódoltsági területen 34
3. Az államszervezet 35
A./ Az állam- és kormányforma 35
1. Az állam- és kormányforma a Habsburg - Magyarországon 35
2. Az állam- és kormányforma Erdélyben 37
3. A török uralom alatti terület államszervezeti kérdései 37
B./ Az állam központi szervei a Habsburg-Magyarországon 38
1. Az államfő 38
a/ A királyi trón betöltése 38
b/ A király jogállása 39
2. Az országgyűlés 40
a/ Az országgyűlés szervezetének alakulása 40
b/ Az országgyűlési tárgyak 41
c/ Az országgyűlési tanácskozások 42
ca/ A követi utasítások /instructiones/ 42
cb/ Az ügyek országgyűlési előkészítése, a kerületi
ülések 42
cc/ A javaslatok tárgyalása 43
d/ A reformországgyűlések 45
3. A kormányzás és közigazgatás központi szervei 46
a/ A Habsburg-birodalom központi szervei 47
aa/ Az udvari tanács 48
ao/ A titkos tanács 48
ac/ Az udvari kancellária 48
ad/ Az udvari kamara 49
ae/ Az udvari haditanács 49
af/ Új központi szervek Mária Terézia és utódai alatt 50
b/ A magyar központi kormányszékek 51
ba/ A magyar tanács 51
bb/ A magyar kancellária 53
bc/ A pénzügyi igazgatás szervezete. A magyar kamara 55
A szepesi kamara. A kincstár bevételei 56
bd/ A helytartótanács 60
C./ A helyi igazgatás a Habsburg-Magyarországon 61
1. A vármegyék 61
2. A városok 65
a/ A szabad királyi városok , 65
b/ A mezővárosok 68
3. A községek 70
4. A parasztvármegye 71
5. Székek és kiváltságos kerületek 72
a/ A hajdú városok 72
b/ A jászkun kerület 73
c/ A szepesi lándzsás szék 73
d/ A szepesi városok 74
e/ A prediális székek 74
6. A határőrvidék 75
D./ A törvénykezési szervezet a Habsburg-Magyarországon 76
1. Felsőbiróságok 77
2. Megyei biróságok 78
3. Városi biróságok 79
4. Biráskodás a jobbágyok ügyeiben 79
5. Burzsoá jellegű biróságok felállitása 79
6. Az egyházi biróságok 80
7. Az egyetemi bíróság 80
8. A közhitelességi szervezet 80
E./ Erdély államszervezete a mohácsi vész után 80
1. A fejedelmi hatalom 80
2. Az erdélyi országgyűlés 81
3. Az erdélyi központi igazgatás 82
4. A helyi igazgatás Erdélyben 83
5. Törvénykezési szervek Erdélyben 84"
F./ A társországok államszervezete a mohácsi vész után 84
G./ A török hódoltsági terület igazgatása 85
II./ A Rákóczi szabadságharc államszervezete 87
VI. Fejezet
A FLUDÁLIS JOG A XIII. SZ. KÖZEPÉTŐL 1848-IG 91
1. A szentkorona tan 91
a/ A Hármaskönyv feudális államtana 92
b/ A burzsoá nacionalista kor szentkorona-államtana 94
c/ A szellemtörténeti irány szentkorona-államtana 95
2. A magánjog 97
A./ A feudális földtulajdonjog 97
a/ A földesúri-jobbágyi birtokviszonyok /urbériség/ 97
1. E birtokviszonyok a Hármaskönyv szerint 98
2. A jobbágytelek tulajdonjogi viszonyai a 18. század
végéig. Az urbárium 99
3. A jobbágytelek tulajdonjogi viszonyai a feudalizmus
válságkorában, az un. reformkorban 101
4. A parasztkisajátitás 1848-ig
b/A királyi főtulajdonjog 7iuc regium, fiscalitas/ 105
1. A szentkorona-birtoktan 106
2. Birtokharc a szentkorona és "tagjai" között 107
3. A szentkorona-birtoktan történetének véres szakasza 108
4. A szentkorona-birtokharc a bomló feudalizmus korában 109
c/ A nemzetségi birtokközösségi viszonyok /ősiség/ 110
d/ A földtulajdon egyéb formái 112
1. Az egyházi /holtkézi/ birtok 112
2. A koronajavak 112
3. A hitbizomány 113
4. A városi ingatlanok 113
e/ A birtokszerzési képesség H3
B./ A kötelmi jog 114
a/ Az ingatlanszerzési Ügyletek 115
1. A királyi adomány 115
2. Az örökvallás /adásvétel/ 116
3. A zálogügylet 116
b/ Az elévülés, elbirtoklás 117
c/ A kereskedelmi viszonyok szabályozása /1840/ 118
C./ Az öröklési jog 119
a/ Öröklés a szerzeményi és az ősi javakban 119
b/ Leánynegyed; özvegyi jog; hajadoni jog 120
c/ A városi polgárok öröklése 120
d/ A jobbágyok öröklése 121
e/ A végrendelet 121
D./ A családi jog 122
a/ A házasság 122
b/ Házassági vagyonjogi intézmények: hitbér, közszerzemény 122
c/ Az apai hatalom 123
d/ A gyámság 123
3. A büntetőjog 125
a/ Bűncselekmények. Büntetési nemek 125
b/ Büntetőjog a Habsburg-uralom idején. - Kodifikációs
kísérletek 127
4. A perjog 129
a/ A peres eljárás főbb jellegzetességei 129
b/ Az inquizició. A tortura 129
c/ A perorvoslat 130
d/ A jobbágyok perei 130
e/ A hiteles helyek 131
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv