1.035.018

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar államigazgatási jog

Általános rész

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: BM Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 867 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Orosz, német és francia nyelvű tartalomjegyzékkel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E tankönyv a magyar államigazgatási jog - egyetemi szintű jogászképzésben elvárt - tudományos ismeretanyagát tartalmazza.
Az államigazgatás bonyolult társadalmi jelenség, amelynek tudományos... Tovább

Előszó

E tankönyv a magyar államigazgatási jog - egyetemi szintű jogászképzésben elvárt - tudományos ismeretanyagát tartalmazza.
Az államigazgatás bonyolult társadalmi jelenség, amelynek tudományos törvényeit az államigazgatási tudományok különféle ágai: az államigazgatási jogtudomány, a szervezéstudomány, az igazgatás, a szociológia stb. kutatják, vizsgálják. Ezt figyelembe véve a magyar államigazgatási jog - általános rész - című tankönyvünk a szocialista államigazgatási rendszer kérdéseit komplex módon - az államigazgatási tudományok különböző ágaiban folyó kutatások eredményeit összegezve - közelíti meg. Ez összhangban van az államigazgatási tudományok fejlődésének ma már általánosan elfogadhatónak minősíthető új eredményeivel is.
Ezért a jogi felsőoktatásban sem lehet az államigazgatást kizárólag jogtudományi nézőpontból vizsgálni. Ebből következően az államigazgatás alapvető intézményeit (az államigazgatási rendszer, az államigazgatás feladatai, szervezete, személyzete, stb.) komplex módon, multidiszciplinárisan elemezték a szerzők. A tankönyv természetesen elsősorban az államigazgatási jog, illetve az államigazgatási jogtudomány kérdéseit vizsgálja, tovább tudományosan elemzi a hatályos magyar szocialista államigazgatási jog alapintézményeit is.
Az államigazgatási rendszer ma az egész világon a korszakos átalakulás folyamatához jutott el. A társadalmi, gazdasági korszakváltás mellett a tudományos-technikai forradalom következtében mind struktúrájában, mind működésében új minőségű államigazgatási rendszer van kialakulóban. A szocialista államokban felismerték a korszakváltás jelentőségét és átfogó államigazgatási fejlesztési programokat dolgoztak ki, amelyek végrehajtása is jelentőse előrehaladt. Mindezek következtében a tankönyvben tárgyalt államigazgatási intézményeknél nagy figyelmet fordítottak a szerzők a tudományos előrejelzésre. E téren szükségszerű az alternatívák felvázolása, a kialakulóban levő új intézmények sajátosságainak meghatározása, a tudományos nézetek ismertetése, sőt szembeállítása is. A korábbi tankönyvekhez képest hangsúlyozottabb az összehasonlító tudományos módszer alkalmazása. Mind a tudományos nézetek, mind az egyes intézmények tudományos elemzésében jelentős a külországok intézményeivel való egybevetés, illetve az ott folyó tudományos kutatások eredményeinek a megismertetése.
Hazánkban az elmúlt évtizedben az államigazgatási rendszer továbbfejlesztése folyamatos, több jelentős reform megvalósult, azonban az átalakulás még nem zárult le. Az MSZMP politikai döntései, a kormányzati szintű határozatok megfogalmazták a továbbfejlődés irányait és megvalósításuk ütemét is. A tankönyv kéziratát 1983. március 31-ével zártuk le, de kivételesen - egyes jelentősebb törvényi szintű változásokat (pl.: a szabálysértési jogban) a nyomdába adás időszakáig a kéziraton átvezettük. Az előbbiekben említett politikai döntések alapján kétségtelen, hogy a közeljövőben is több jelentős reformintézkedésre kerül sor: a járások megszüntetése, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése stb. E változások irányait, elméleti alapjait a tankönyv tartalmazza, magától értetődő azonban, hogy a hatályos jogra vonatkozó új ismereteket az oktatási folyamatban (előadások, gyakorlati foglalkozások) kell elsajátítani.
A szerzők figyelembe vették a korábbi tankönyveik pedagógiai, tapasztalatait hasznosítva, új didaktikai megoldásokat alakítottak ki, amelyek segítik a tananyag megértését, magas szintű elsajátítását. Vissza

Tartalom

1. AZ IGAZGATÁS 9
1.1 Az igazgatás fogalma 9
1.2 Az igazgatás alanya és tárgya 11
1.2.1 A szervezet 11
1.2.2 A társadalmi munkamegosztás hatása az igazgatás alanya és tárgya elkülönülésére 13
1.3 Az igazgatás tartalma, az igazgatási ciklus 19
1.3.1 Az igazgatási ciklus fogalma 19
1.3.2 A célkitűzések 20
1.3.3 Az információ gyűjtése és értékelése 21
1.3.4 A tervezés 22
1.3.5 A döntés 22
1.3.6 A végrehajtás szervezése 23
1.3.7 A koordináció 24
1.3.8 Az ellenőrzés 24
1.4 Az igazgatás, mint társadalmi jelenség: igazgatási társadalmi viszonyok 25
1.4.1 Az igazgatás, mint társadalmi viszony 25
1.4.2 Az igazgatás főbb fajai 26
1.4.3 Az igazgatási hatalom 28
1.5 Az igazgatás és vezetés, irányítás 30
1.6 Az igazgatás eszközei 32
2. A SZOCIALISTA ÁLLAMIGAZGATÁS 33
2.1 Az államigazgatás a szocialista társadalom irányítási rendszerében 33
2.1.1 A szocialista társadalom irányításának rendszere 33
2.1.2 A funkciók megosztásának változata a politikai rendszerben 42
2.2 Az államigazgatás az állam szervezeti rendszerében 46
2.2.1 Az államszervezeti rendszer és az államigazgatás 46
2.2.2 Az államigazgatási rendszer elkülönülése az államrendszerben 47
2.2.3 Az államigazgatás rendeltetése az állami szervezetben 50
2.2.4 Az államigazgatás mint hivatásos személyzet által végzett tevékenység 61
2.2.5 Az államigazgatás tárgya 61
2.2.6 Az államigazgatás, mint közhatalmi igazgatás 62
2.2.7 Az államigazgatás társadalmi irányítottsága és kötöttsége (államigazgatás és társadalom) 64
2.2.8 Az államigazgatás fogalma 70
2.3 Az államigazgatás mint az államhatalmi-népképviseleti szervek végrehajtó rendelkező tevékenysége 70
2.4 A szocialista államigazgatási rendszer feladatai 81
2.4.1 A feladatokat meghatározó tényezők 81
2.4.2 Az államigazgatási feladatok rendszerezése 84
2.4.3 A szocialista államigazgatás feladatai az állami funkciók rendszerében 92
2.5 Az államigazgatás működési fajai 95
2.5.1 Az osztályozás ismérvei 95
2.5.2 Az államigazgatási szervek jogalkotó tevékenysége 99
2.5.3 Az államigazgatási szervek jogalkalmazó tevékenysége 100
2.5.4 Az államigazgatási szervek irányítása 103
2.5.5 Az államigazgatási szervek vállalatirányító tevékenysége 104
2.5.6 Az intézetek irányítása 105
2.5.7 A társadalmi szervek állami felügyelete 106
2.5.8 Az államigazgatási szervek belső igazgatási tevékenysége 107
2.5.9 A fegyveres erők, testületek irányítása 108
2.5.10 Az államigazgatási szervek materiális tevékenysége 108
2.5.11 Az államhatalmi-népképviseleti szervek tevékenységének kiszolgálása 110
3. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI JOG 112
3.1 Az államigazgatási jog fogalma, kialakulása, viszonya az államigazgatáshoz és tagozódása 112
3.2 Az államigazgatási jogforrásokkal kapcsolatos sajátos kérdések 121
3.3 A jogszabályszerkesztéssel és jogszabályrendezéssel kapcsolatos államigazgatási tevékenység 133
3.4 Az államigazgatási jogi norma 137
3.5 Az államigazgatási jogviszony 146
4. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV 151
4.1 Az államigazgatási szerv fogalma 151
4.1.1 Az államigazgatási szerv meghatározása és sajátosságai 151
4.1.2 Az állami vállalat és intézet jellegének problémája 154
4.1.3 Az államigazgatási tevékenységet végző egyéb szervek 156
4.1.4 Az államigazgatási szerv elhatárolása annak belső szervezeti egységeitől 156
4.1.5 Az államigazgatási szervek jogképessége 157
4.2 Az államigazgatási szervek létrehozása, megszüntetése 158
4.3 Az államigazgatási szerv munkaszervezete: a hivatal 160
4.4 A testületi és egyedi szervek (vezetés) 162
4.4.1 A testületi és egyedi vezetés fogalma 162
4.4.2 A testületi vezetés alkalmazásának köre 165
4.4.3 A tanácsadó testületek 166
4.4.4 Egyedi szervek 169
4.5 Az államigazgatási szervek belső szervezeti felépítése 169
4.6 Az államigazgatási szerv belső igazgatása 172
4.6.1 Az államigazgatási szervek belső vezetése és igazgatása 172
4.6.2 Az igazgatástechnika 178
4.6.3 179
5. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS SZEMÉLYZETE 184
5.1 A személyzeti politika és az államigazgatási munkaviszony jogi szabályozása 184
5.2 A kiválasztási rendszer 192
5.3 A minősítési rendszer 196
5.4 Az előléptetési rendszer 203
5.5 Az illetményrendszer 212
5.6 Az államigazgatás felelősségi rendszere 219
5.6.1 Az államigazgatási felelősségi rendszer fogalma és összetevői 219
5.6.2 Az államigazgatási alkalmazottak (dolgozók) felelőssége 222
5.6.2.1 Az államjogi (alkotmányjogi) felelősség 222
5.6.2.2 Fegyelmi felelősség 224
5.6.2.3 Az anyagi felelősség a munkáltató szervnek okozott kárért 229
5.6.2.4 A büntetőjogi felelősség 232
5.6.3 Az államigazgatási szervek kárfelelőssége 234
5.6.3.1 Az államigazgatási szervek felelőssége harmadik személynek (ügyfélnek) jogellenesen okozott kárért 234
5.6.3.2 Az államigazgatási szervek kárfelelősségének egyéb, a kártalanítási kötelezettséggel összefüggő alakzatai 244
5.6.3.2.1 A téma elméleti alapvetése 244
5.6.3.2.2 Az egyéb államigazgatási kárfelelősségi alakzatok főbb típusai 247
5.6.3.2.2.1 A kisajátításhoz hasonló beavatkozás 247
5.6.3.2.2.2 A közérdekű áldozathozatal 249
5.6.3.2.2.3 Az államigazgatási kárfelelősség a szolgáltatásokért 251
5.7 A közigazgatási szolgálat főbb etikai kérdései 252
5.7.1 A közéleti erkölcs 252
5.7.2 Hivatástudat az államigazgatásban 255
5.7.3 Torzulások az államigazgatási szolgálatban 256
6. A MAGYAR ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZER SZERVEZETE 261
6.1 Az államigazgatási rendszer szervezeti tagolását meghatározó tényezők 261
6.2 Az általános hatáskörű államigazgatási szervek 264
6.3 Az ágazati szervek 265
6.3.1 Az ágazati szerv fogalma, az ágazati tagolás mélysége 265
6.3.2 Az ágazati szervek feladatai és hatáskörük 268
6.4 Az államigazgatás funkcionális szervei 274
6.4.1 Az államigazgatás funkcionális szerveinek fogalma 274
6.4.2 Funkcionális feladatok és szervek a Magyar Népköztársaság államigazgatási rendszerében 274
6.5 Az államigazgatás speciális szakigazgatási szervei 277
6.6 A területi munkamegosztás érvényesülése a szocialista államigazgatási rendszerben 279
6.6.1 Elvi kérdések 279
6.6.2 A Magyar Népköztársaság államigazgatási rendszerének területi tagolása 287
7. A DEMOKRATIKUS CENTRALIZMUS ELVÉNEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A SZOCIALISTA ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN 301
7.1 A demokratikus centralizmus elvének jelentősége 301
7.1.1 Általános alapelv a társadalomirányításban 301
7.1.2 A demokratikus centralizmus politikai, ideológiai jelentősége 303
7.2 Az államigazgatási rendszer centralizációjának társadalmi gazdasági alapjai 305
7.3 Az államigazgatási szervezeti rendszer hierarchiája (az államigazgatási szervek alá- és fölérendeltsége) 306
7.3.1 Az államigazgatás hierarchikus viszonyai 306
7.3.2 Az államigazgatási szervek alárendeltsége az államhatalmi-népképviseleti szerveknek 309
7.3.3 Az államigazgatási szervek alárendeltségének fokozatai 310
7.3.4 Az államigazgatási szervek alárendeltségének formái 316
7.3.5 Az államigazgatási szervek önállósága 320
7.3.6 A demokratikus centralizmus elvének hatása a szervezet felépítésére, a hatáskörök elosztására, az irányítás módszereire 322
7.4 Az államigazgatási rendszer demokratizmusa 325
7.4.1 Az igazgatás és a demokrácia 325
7.4.2 A szocialista társadalomirányítási rendszer és az államigazgatási rendszer demokratizmusának összefüggése 326
7.4.3 A szocialista demokrácia, mint a szocialista állam formája 329
7.4.4 A szocialista államigazgatási rendszer demokratizmusának szervezeti formái és intézményei 332
7.4.4.1 A népképviseleti szervek irányító tevékenysége 332
7.4.4.2 Közvetlen demokratikus kapcsolatok 334
7.4.4.3 Társadalmi szervek és az államigazgatás 337
7.4.4.4 Az állampolgár egyéni részvételi joga 337
7.4.4.5 A tudományos technikai forradalom és az államigazgatás demokratikus jellege 341
7.5 A bürokratizmus és a szocialista államigazgatás 345
8. AZ IRÁNYÍTÁS ÉS A FELÜGYELET AZ ÁLLAMIGAZGATÁSBAN 351
8.1 A népképviseleti szervek szerepe az államigazgatási szervek irányításában 351
8.2 A kormányzás és az államigazgatás legfelsőbb irányítása 353
8.2.1 A kormányzás elhatárolása az államigazgatás legfelsőbb irányításától 353
8.2.2 A Minisztertanács sajátos jogai az államigazgatás legfelsőbb irányításában 355
8.3 Az államigazgatás pártirányítása 357
8.4 Irányítás az államigazgatásban 361
8.5 A felügyelet az államigazgatásban 366
8.5.1 A nem hierarchikus (külső) felügyeleti formák 366
8.5.2 A hierarchikus felügyelet 371
8.6 Az irányítás (vezetés) jogi és nem jogi eszközei 373
8.6.1 Az irányítás (vezetés) jogi eszközeinek és jogilag szabályozott tartalmi elemeinek elhatárolása 373
8.6.2 Az irányítás (vezetés) jogi és nem jogi eszközeinek együttes alkalmazása 374
8.7 Az államigazgatás irányításának (vezetésének) jogi eszközei 377
8.7.1 A jogszabályok mint az irányítás (vezetés) eszközei 377
8.7.2 Az irányítást (vezetést) szolgáló jogszabályok szerkezeti sajátossága 380
8.7.3 Az utasítások osztályozása 382
8.7.4 A konkrét utasítások fajai 385
8.8 Az utasításoknak való engedelmesség 387
8.8.1 Az utasításoknak való engedelmességre vonatkozó felfogások 387
8.8.2 A normatív utasításoknak való engedelmesség 389
8.8.3 A konkrét utasításoknak való engedelmesség 390
9. AZ ELLENŐRZÉS AZ ÁLLAMIGAZGATÁSBAN 397
9.1 Az ellenőrzés fogalma, célja és rendszere 397
9.2 A népi ellenőrzés 399
9.2.1 A népi ellenőrzés jellemzői 399
9.2.2 A népi ellenőrzés szervezete 400
9.2.3 A népi ellenőrzés feladata és hatásköre 402
9.2.4 A népi ellenőrzési bizottságok működése 404
9.3 Az állami ellenőrzés 407
9.3.1 Az állami ellenőrzés rendszere és alapelvei 407
9.3.2 Az állami ellenőrzés központi irányítása és területi tervezése 408
9.3.3 Az állami ellenőrzés főbb formái és módszerei 409
9.3.4 Az állami ellenőrzést végző és ellenőrzött szervek jogai és kötelességei 411
10. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS KÖZPONTI SZERVEI 413
10.1 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 413
10.1.1 A Minisztertanács helye az államszervezetben 413
10.1.2 A Minisztertanács feladata és hatásköre az államigazgatás irányításában 415
10.1.3 A Minisztertanács működésének szervezeti formái 417
10.2 Az államigazgatás központi különös hatáskörű szervei; minisztériumok és országos hatáskörű szervek 427
10.2.1 Az államigazgatás központi különös hatáskörű szerveinek osztályozása 427
10.2.2 A minisztériumok 431
10.2.3 Az országos hatáskörű szervek 435
11. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS HELYI SZERVEI 440
11.1 Az államigazgatás helyi szerveinek rendszere 440
11.2 A tanácsok és nem tanácsi szervek együttműködése 445
11.3 A tanácsok végrehajtó bizottsága 448
11.3.1 A végrehajtó bizottság létrehozása, jogállása és irányítása 448
11.3.2 A végrehajtó bizottság feladat- és hatásköre 451
11.3.3 A végrehajtó bizottság működése és aktusai 456
11.3.4 A végrehajtó bizottság felelőssége és megbízatásának tartama 460
11.4 A tanács és a végrehajtó bizottság tisztségviselői 461
11.4.1 A tisztségviselők és jogállásuk 461
11.4.2 A tanácselnök 462
11.4.3 A tanácselnök-helyettes 465
11.4.4 A végrehajtó bizottság titkára 466
11.5 A szakigazgatási szervek 468
11.5.1 A szakigazgatási szervek jogállása 468
11.5.2 A szakigazgatási szervek létrehozása és szervezeti formái 469
11.5.3 A szakigazgatási szervek feladat- és hatásköre 473
11.5.4 A helyi szakigazgatási tevékenység irányítása 476
11.6 A tanácsok és szerveik központi irányítása 477
12. A TÁRSADALMI SZERVEK SZEREPE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSBAN 483
12.1 Társadalmi önigazgatás - államigazgatás 483
12.1.1 A társadalmi szervezetek helye a társadalomirányításban 483
12.1.2 A társadalmi önigazgatás, államigazgatás különbsége 484
12.1.3 A társadalmi szervek jogalanyisága az államigazgatási jogviszonyban 486
12.2 A társadalmi szervek szerepe az államigazgatási feladatok megoldásában 488
12.2.1 A társadalmi szervek és az államigazgatási szervek együttműködése 488
12.2.2 A társadalmi szervek részvételének formái az államigazgatási tevékenységben 491
12.2.3 Államigazgatási feladatok a társadalmi szervek átruházása 493
12.3 A társadalmi szervek fajai és az államigazgatási feladatokban való közreműködésük 496
13. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK VÁLLALATIRÁNYÍTÓ TEVÉKENYSÉGE, AZ ÁLLAMI VÁLLALATOK ÁLLAMIGAZGATÁSI JOGVISZONYAI 502
13.1 Az államigazgatási szervezeti rendszer szerepe az állami vállalatok - gazdálkodó szervek - irányításában 502
13.1.1 Az államigazgatási rendszer és a vállalatok 502
13.1.2 A gazdasági mechanizmus, a gazdaságirányítás konkrét rendszere, mint az államigazgatás gazdaságirányító tevékenységét meghatározó tényező. Gazdaságirányítási társadalmi viszonyok 504
13.1.3 Állami vállalat, állami gazdálkodó szerv 511
13.1.4 Az állami vállalatok államigazgatási jogviszonyainak fajai 518
13.1.4.1 Elvi kérdések 518
13.1.4.2 A hatósági jogalkalmazási viszonyok 521
13.1.4.3 A tulajdonosi igazgatási jogviszonyok, az alapító államigazgatási szerv és a vállalat közötti jogviszony 523
13.1.4.4 Kivételes államigazgatási jogviszonytípusok 526
13.2 A tulajdonosi igazgatási jogviszonyok tartalma 527
13.2.1 A vállalat jogi helyzete a tulajdonosi igazgatási jogviszonyokban 527
13.2.2 Az alapító szerv igazgatási jogai a tulajdonosi igazgatási jogviszonyokban 531
14. AZ INTÉZET 538
14.1 Az intézet fogalma, típusai, jogi szabályozásuk 538
14.1.1 Az intézet fogalma 538
14.1.2 Az intézetek típusai 551
14.1.3 Az intézeti jogviszonyok jogi szabályozása 558
14.2 Az intézet és a szolgáltatást igénybe vevők közötti jogviszony 559
14.3 Az intézetek belső igazgatása, vezetése 565
14.4 Az intézetek irányítása 568
15. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI AKTUS 573
15.1 Az államigazgatási aktus fogalma, elhatárolási kérdései 573
15.1.1 Az államigazgatási aktus 573
15.1.2 Tényleges cselekmények 573
15.1.3 Az államigazgatási szervek nem államigazgatási jogi aktusai 580
15.2 Az államigazgatási aktusok fajai 581
15.2.1 Az államigazgatási aktusok osztályozásának, rendszerezésének módszere 581
15.2.2 Az államigazgatás közhatalmi aktusai 585
15.2.2.1 A hatósági jogalkalmazó aktusok 585
15.2.2.2 A hatósági intézkedések 590
15.2.2.3 Az intézeti aktusok 591
15.2.3 Az államigazgatási szervezeti rendszer működése során kibocsátott államigazgatási aktusok 592
15.2.4 Az államigazgatási megállapodások 594
15.3 Az államigazgatási aktusok érvényességi kellékei 597
15.3.1 Az érvényességi kellékek osztályozása, rendszerezése 597
15.3.2 Az államigazgatási aktusok általános érvényességi kellékei 598
15.3.3 A speciális jogi követelmények 609
15.4 A hibás államigazgatási aktus 609
15.4.1 A hibák következményei 609
15.4.2 Érvénytelen aktusok 609
15.4.3 Orvosolható aktusok 612
15.5 Az államigazgatási aktusok hatálya 613
15.5.1 A hatály feltételrendszere 613
15.5.2 A hatály kezdete és megszűnése 614
16. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK HATÓSÁGI-JOGALKALMAZÓ TEVÉKENYSÉGE 615
16.1 Az államigazgatási szervek hatósági-jogalkalmazó tevékenységének fogalma és tárgya 615
16.2 A hatósági-jogalkalmazó cselekmények fajai 624
16.2.1 A cselekmények osztályozása 624
16.2.2 Aktusnak nem minősülő eljárási cselekmények 628
16.2.3 Hatósági ellenőrzés 629
16.2.4 Figyelemmel kísérés 630
16.2.5 Regisztratív tevékenység 630
16.2.6 Szakmai tevékenység 632
16.3 Az államigazgatási szervek jogalkalmazó tevékenységének hatékonysága és eredményessége 633
16.4 Az államigazgatási hatóságok rendszere 637
16.5 A hatósági jogalkalmazó tevékenység irányítása 642
17. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS 647
17.1 Az államigazgatási eljárás fogalma és tagozódása 647
17.1.1 Az eljárás fogalma és fajai 647
17.1.2 A hatósági (külső) eljárás tagozódása 648
17.2 A hatósági (külső) eljárás tételes jogi szabályozása 650
17.3 Az államigazgatási hatósági eljárás alapelvei 658
17.4 Az államigazgatási eljárási törvény hatálya 662
17.5 A hatáskör, az illetékesség és az ezekkel kapcsolatos intézmények 672
17.5.1 A hatáskör 672
17.5.2 Az illetékesség 675
17.5.3 A hatáskör és az illetékesség vizsgálata 676
17.5.4 Az eljáró államigazgatási szerv kijelölése (hatásköri és illetékességi összeütközés elhárítása) 677
17.5.5 A megkeresés 677
17.5.6 Az államigazgatás hallgatása 679
17.5.7 A kizárás 682
17.6 Az elsőfokú eljárás 683
17.6.1 Az eljárás megindítása 683
17.6.2 A jegyzőkönyv 685
17.6.3 A képviselet 686
17.6.4 Az eljárási költségek 688
17.6.5 A tényállás tisztázása és a bizonyítás 689
17.6.6 A bizonyítási eszközök 692
17.6.7 A tárgyalás 696
17.6.8 A tényállás tisztázásával kapcsolatos ügyféli és hatósági jogok 697
17.6.9 A határidő számítása és az igazolás 699
17.7 Az államigazgatási szerv határozata 700
17.7.1 A határozat fajai 700
17.7.2 A határozat kellékei 703
17.7.3 A határozat közlése 704
17.7.4 A határozat kijavítás és kiegészítése 705
17.8 A jogorvoslati rendszer 705
17.8.1 A jogorvoslat fogalma 705
17.8.2 A jogerő problémája 711
17.8.3 A határozat módosítása és visszavonása 717
17.8.4 A fellebbezés 719
17.8.5 A felülvizsgálati kérelem 722
17.8.6 A felügyeleti intézkedés 724
17.8.7 Az ügyészi intézkedések 727
17.8.8 A semmiség 730
17.8.9 Az államigazgatási határozatok felülvizsgálata a bíróság által 731
17.8.9.1 A direkt bírósági felülvizsgálat 731
17.8.9.2 A közvetett (indirekt) bírósági felülvizsgálat 742
17.9 A végrehajtási eljárás 744
17.9.1 A végrehajtási eljárás fogalma, és a jogi szabályozás sajátosságai 744
17.9.2 A végrehajtható határozatok köre 747
17.9.3 A végrehajtás foganatosítás 750
17.9.3.1 A végrehajtás elrendelésének általános szabályai 750
17.9.3.2 A pénzösszeg behajtása 750
17.9.3.3 Meghatározott cselekmény végrehajtása 752
17.9.3.4 A meghatározott ingóság kiadása 755
17.9.4 A végrehajtási eljárás egyéb intézményei 756
17.9.4.1 A végrehajtás felfüggesztése 756
17.9.4.2 A végrehajtás elévülése 757
17.9.4.3 A biztosítási intézkedések 758
17.9.4.4 Jogorvoslatok a végrehajtási eljárásban. A végrehajtási kifogás 759
18. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZANKCIÓ ÉS KÉNYSZER 761
18.1 A szankció és kényszer fogalma 761
18.2 Az államigazgatási szerv által alkalmazható szankció és kényszercselekmény 764
18.3 Az államigazgatási szankciók fajai 766
19. A SZABÁLYSÉRTÉSI JOG ALAPJAI 768
19.1 A szabálysértési jog történeti kialakulása. Összehasonlító jog 768
19.1.1 A szabálysértési jog kialakulása 771
19.1.2 Szabálysértés az európai szocialista országokban 773
19.2 A szabálysértés fogalma. Jogforrások 775
19.3 A szabálysértési felelősség 775
19.4 A szabálysértési büntetések és intézkedések 780
19.5 A szabálysértési eljárás 784
19.5.1 A szabálysértési hatóságok rendszere 785
19.5.2 Az eljárás megindítása. Elsőfokú eljárás 788
19.5.3 Határozat 794
19.5.4 Jogorvoslati eljárás 796
19.5.5 Végrehajtás 798
19.5.6 Egyes szabálysértési ügyekre vonatkozó külön rendelkezések 799
20. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSTUDOMÁNY 802
20.1 A polgári közgazdaságtudomány irányzatai 802
20.2 A szocialista államigazgatástudomány 807
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv