Magyar államigazgatási jog

Általános rész

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Dr. Berényi Sándor: Magyar államigazgatási jog ' összes példány

Kiadó:	BM Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1984
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	867 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	1736-2

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E tankönyv a magyar államigazgatási jog - egyetemi szintű jogászképzésben elvárt - tudományos ismeretanyagát tartalmazza.
Az államigazgatás bonyolult társadalmi jelenség, amelynek tudományos törvényeit az államigazgatási tudományok különféle ágai: az államigazgatási jogtudomány, a szervezéstudomány, az igazgatás, a szociológia stb. kutatják, vizsgálják. Ezt figyelembe véve a magyar államigazgatási jog - általános rész - című tankönyvünk a szocialista államigazgatási rendszer kérdéseit komplex módon - az államigazgatási tudományok különböző ágaiban folyó kutatások eredményeit összegezve - közelíti meg. Ez összhangban van az államigazgatási tudományok fejlődésének ma már általánosan elfogadhatónak minősíthető új eredményeivel is.
Ezért a jogi felsőoktatásban sem lehet az államigazgatást kizárólag jogtudományi nézőpontból vizsgálni. Ebből következően az államigazgatás alapvető intézményeit (az államigazgatási rendszer, az államigazgatás feladatai, szervezete, személyzete, stb.) komplex módon, multidiszciplinárisan elemezték a szerzők. A tankönyv természetesen elsősorban az államigazgatási jog, illetve az államigazgatási jogtudomány kérdéseit vizsgálja, tovább tudományosan elemzi a hatályos magyar szocialista államigazgatási jog alapintézményeit is.
Az államigazgatási rendszer ma az egész világon a korszakos átalakulás folyamatához jutott el. A társadalmi, gazdasági korszakváltás mellett a tudományos-technikai forradalom következtében mind struktúrájában, mind működésében új minőségű államigazgatási rendszer van kialakulóban. A szocialista államokban felismerték a korszakváltás jelentőségét és átfogó államigazgatási fejlesztési programokat dolgoztak ki, amelyek végrehajtása is jelentőse előrehaladt. Mindezek következtében a tankönyvben tárgyalt államigazgatási intézményeknél nagy figyelmet fordítottak a szerzők a tudományos előrejelzésre. E téren szükségszerű az alternatívák felvázolása, a kialakulóban levő új intézmények sajátosságainak meghatározása, a tudományos nézetek ismertetése, sőt szembeállítása is. A korábbi tankönyvekhez képest hangsúlyozottabb az összehasonlító tudományos módszer alkalmazása. Mind a tudományos nézetek, mind az egyes intézmények tudományos elemzésében jelentős a külországok intézményeivel való egybevetés, illetve az ott folyó tudományos kutatások eredményeinek a megismertetése.
Hazánkban az elmúlt évtizedben az államigazgatási rendszer továbbfejlesztése folyamatos, több jelentős reform megvalósult, azonban az átalakulás még nem zárult le. Az MSZMP politikai döntései, a kormányzati szintű határozatok megfogalmazták a továbbfejlődés irányait és megvalósításuk ütemét is. A tankönyv kéziratát 1983. március 31-ével zártuk le, de kivételesen - egyes jelentősebb törvényi szintű változásokat (pl.: a szabálysértési jogban) a nyomdába adás időszakáig a kéziraton átvezettük. Az előbbiekben említett politikai döntések alapján kétségtelen, hogy a közeljövőben is több jelentős reformintézkedésre kerül sor: a járások megszüntetése, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése stb. E változások irányait, elméleti alapjait a tankönyv tartalmazza, magától értetődő azonban, hogy a hatályos jogra vonatkozó új ismereteket az oktatási folyamatban (előadások, gyakorlati foglalkozások) kell elsajátítani.
A szerzők figyelembe vették a korábbi tankönyveik pedagógiai, tapasztalatait hasznosítva, új didaktikai megoldásokat alakítottak ki, amelyek segítik a tananyag megértését, magas szintű elsajátítását. Vissza

Tartalom

Az igazgatás	9
Az igazgatás fogalma	9
Az igazgatás alanya és tárgya	11
A szervezet	11
A társadalmi munkamegosztás hatása az igazgatás alanya és tárgya elkülönülésére	13
Az igazgatás tartalma, az igazgatási ciklus	19
Az igazgatási ciklus fogalma	19
A célkitűzések	20
Az információ gyűjtése és értékelése	21
A tervezés	22
A döntés	22
A végrehajtás szervezése	23
A koordináció	24
Az ellenőrzés	24
Az igazgatás, mint társadalmi jelenség: igazgatási társadalmi viszonyok	25
Az igazgatás, mint társadalmi viszony	25
Az igazgatás főbb fajai	26
Az igazgatási hatalom	28
Az igazgatás és vezetés, irányítás	30
Az igazgatás eszközei	32
A szocialista államigazgatás	33
Az államigazgatás a szocialista társadalom irányítási rendszerében	33
A szocialista társadalom irányításának rendszere	33
A funkciók megosztásának változata a politikai rendszerben	42
Az államigazgatás az állam szervezeti rendszerében	46
Az államszervezeti rendszer és az államigazgatás	46
Az államigazgatási rendszer elkülönülése az államrendszerben	47
Az államigazgatás rendeltetése az állami szervezetben	50
Az államigazgatás mint hivatásos személyzet által végzett tevékenység	61
Az államigazgatás tárgya	61
Az államigazgatás, mint közhatalmi igazgatás	62
Az államigazgatás társadalmi irányítottsága és kötöttsége (államigazgatás és társadalom)	64
Az államigazgatás fogalma	70
Az államigazgatás mint az államhatalmi-népképviseleti szervek végrehajtó rendelkező tevékenysége	70
A szocialista államigazgatási rendszer feladatai	81
A feladatokat meghatározó tényezők	81
Az államigazgatási feladatok rendszerezése	84
A szocialista államigazgatás feladatai az állami funkciók rendszerében	92
Az államigazgatás működési fajai	95
Az osztályozás ismérvei	95
Az államigazgatási szervek jogalkotó tevékenysége	99
Az államigazgatási szervek jogalkotó tevékenysége	100
Az államigazgatási szervek irányítása	103
Az államigazgatási szervek vállalatirányító tevékenysége	104
Az intézetek irányítása	105
A társadalmi szervek állami felügyelete	106
Az államigazgatási szervek belső igazgatási tevékenysége	107
A fegyveres erők, testületek irányítása	108
Az államigazgatási szervek materiális tevékenysége	108
Az államhatalmi-népképviseleti szervek tevékenységének kiszolgálása	110
Az államigazgatási jog	112
Az államigazgatási jog fogalma, kialakulása, viszonya az államigazgatáshoz és tagozódása	112
Az államigazgatási jogforrásokkal kapcsolatos sajátos kérdések	121
A jogszabályszerkesztéssel és jogszabályrendezéssel kapcsolatos államigazgatási tevékenység	133
Az államigazgatási jogi norma	137
Az államigazgatási jogviszony	146
Az államigazgatási szerv	151
Az államigazgatási szerv fogalma	151
Az államigazgatási szerv meghatározása és sajátosságai	151
Az állami vállalat és intézet jellegének problámája	154
Az államigazgatási tevékenységet végző egyéb szervek	156
Az államigazgatási szev elhatárolása annak belső szervezeti egységeitől	156
Az államigazgatási szervek jogképessége	157
Az államigazgatási szervek létrehozása, megszüntetése	158
Az államigazgatási szerv munkaszervezete: a hivatal	160
A testületi és egyedi szervek (vezetés)	162
A testületi és egyedi vezetés fogalma	162
A testületi vezetés alkalamazásának köre	165
A tanácsadó testületek	166
Egyedi szervek	169
Az államigazgatási szervek belső szervezeti felépítése	169
Az államigazgaátsi szerv belső igazgatása	172
Az államigazgatási szervek belső vezetése és igazgatása	172
Az igazgatástechnika	178
Az államigazgatási ügyvitel	179
Az államigazgatás személyzete	184
A személyzeti politika és az államigazgatási munkaviszony jogi szabályozása	184
A kiválasztási rendszer	192
A minősítési rendszer	196
Az előléptetési rendszer	203
Az illetményrendszer	212
Az államigazgatás felelősségi rendszere	219
Az államigazgatási felelősségi rendszer fogalma és összetevői	219
Az államigazgatási alkalmazottak (dolgozók) felelőssége	222
Az államigazgatási szervek kárfelelőssége	234
A közigazgatási szolgálat főbb etikai kérdései	252
A közéleti erkölcs	252
Hivatástudat az államigazgatásban	255
Torzulások az államigazgatási szolgálatban	256
A magyar államigazgatási rendszer szervezete	261
Az államigazgatási rendszer szervezeti tagolását meghatározó tényezők	261
Az általános hatáskörű államigazgatási szervek	264
Az ágazati szervek	265
Az ágazati szerv fogalma, az ágazati tagolás mélysége	265
Az ágazati szervek feladatai és hatáskörük	268
Az államigazgatás funkcionális szervei	274
Az államigazgatás funkcionális szerveinek fogalma	274
Funkcionális feladatok és szervek a Magyar Népköztársaság államigazgatási rendszerében	274
Az államigazgatás speciális szakigazgatási szervei	277
A területi munkamegosztás érvényesülése a szocialista államigazgatási rendszerben	279
Elvi kérdések	279
A Magyar Népköztársaság államigazgatási rendszerének területi tagolása	287
A demokratikus centralizmus elvének érvényesülése a szocialista államigazgatási rendszerben	301
A demokratikus centralizmus elvének jelentősége	301
Általános alapelv a társadalomirányításban	301
A demokratikus centralizmus politikai, ideológiai jelentősége	303
Az államigazgatási rendszer centralizációjának társadalmi gazdasági alapjai	305
Az államigazgatási szervezeti rendszer hierarchiája (az államigazgatási szervek alá- és fölérendeltsége)	306
Az államigazgatás hierarchikus viszonyai	306
Az államigazgatási szervek alárendeltsége az államhatalmi-népképviseleti szerveknek	309
Az államigazgatási szervek alárendeltségének formái	316
Az államigazgatási szervek önállósága	320
A demokratikus centralizmus elvének hatása a szervezet felépítésére, a hatáskörök elosztására, az irányítás módszereire	322
Az államigazgatási rendszer demokratizmusa	325
Az igazgatás és a demokrácia	325
A szocialista társadalomirányítási rendszer és az államigazgatási rendszer demokratizmusának összefüggése	326
A szocialista demokrácia, mint a szocialista államformája	329
A szocialista államigazgatási rendszer demokratizmusának szervezeti formái és intézményei	332
A bürokratizmus és a szocialista államigazgatás	345
Az irányítás és a felügyelet az államigazgatásban	351
A népképviseleti szervek szerepe az államigazgatási szervek irányításában	351
A kormányzás és az államigazgatás legfelsőbb irányítása	353
A kormányozás elhatárolása az államigazgatás legfelsőbb irányításától	353
A Minisztertanács sajátos jogai az államigazgatás legfelsőbb irányításában	355
Az államigazgatás pártirányítása	357
Irányítás az államigazgatásban	361
A felügyelet az államigazgatásban	366
A nem hierarchikus (külső) felügyeleti formák	366
A hierarchikus felügyelet	371
Az irányítás (vezetés) jogi és nem jogi eszközei	373
Az irányítás (vezetés) jogi eszközeinek és jogilag szabályozot tartalmi elemeinek elhatárolása	373
Az irányítás (vezetés) jogi és nem jogi eszközeinek együttes alkalmazása	374
Az államigazgatás irányításának (vezetésének) jogi eszközei	377
A jogszabályok mint az irányítás (vezetés) eszközei	377
Az irányítást (vezetést) szolgáló jogszabályok szerkezeti sajátossága	380
Az utasítások osztályozása	382
A konkrét utasítások fajai	385
Az utasításoknak való engedelmesség	387
Az utasításoknak való engedelmességre vonatkozó felfogások	387
A normatív utasításoknak való engedelmesség	389
A konkrét utasításoknak való engedelmesség	390
Az ellenőrzés az államigazgatásban	397
Az ellenőrzés fogalma, célja és rendszere	397
A népi ellenőrzés	399
A népi ellenőrzés jellemzői	399
A népi ellenőrzés szervezete	400
A népi ellenőrzés feladata és hatásköre	402
A népi ellenőrzési bizottságok működése	404
Az állami ellenőrzés	407
Az állami ellenőrzés központi irányítási és területi tervezése	408
Az állami ellenőrzés főbb formái és módszerei	409
Az állami ellenőrzést végző és ellenőrzött szervek jogai és kötelességei	411
Az államigazgatás központi szervei	413
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa	413
A Minisztertanács helye az államszervezetben	413
A Minisztertanács feladata és hatásköre az államigazgatás irányításában	415
A Minisztertanács működésének szervezeti formái	417
Az államigazgatás központi különös hatáskörű szervei; minisztériumok központi különös hatáskörű szerveinek osztályozása	427
Az államigazgatás központi különös hatáskörű szerveinek osztályozása	427
A minisztériumok	431
Az országos hatáskörű szervek	435
Az államigazgatás helyi szervei	440
Az államigazgatás helyi szerveinek rendszere	440
A tanácsok és nem tanácsi szervek együttműködése	445
A tanácsok végrehajtó bizottsága	448
A végrehajtó bizottság létrehozása, jogállása és irányítása	448
A végrehajtó bizottság feladat- és hatásköre	451
A végrehajtó bizottság működése és aktusai	456
A végrehajtó bizottság felelőssége és megbízatásának tartama	460
A tanács és a végrehajtó bizottság tisztségviselői	461
A tisztségviselők és jogállásuk	461
A tanácselnök	462
A tanácselnök-helyettes	465
A végrehajtó bizottság titkára	466
A szakigazgatási szervek	468
A szakigazgatási szervek jogállása	468
A szakigazgatási szervek létrehozása és szervezeti formái	469
A szakigazgatási szervek feladat- és hatásköre	473
A helyi szakigazgatási tevékenység irányítása	476
A tanácsok és szereik központi irányítása	477
A társadalmi szervek szerepe az államigazgatásban	483
Társadalmi önigazgatás - államigazgatás	483
A társadalmi szervezetek helye a társadalomirányításban	483
A társadalmi önigazgatás, államigazgatás különbsége	484
A társadalmi szervek jogalanyisága az államigazgatási jogviszonyban	486
A társadalmi szervek szerepe az államigazgatási feladatok megoldásában	488
A társadalmi szervek és az államigazgatási szervek együttműködése	488
A társadalmi szervek részvételének formái az államigazgatási tevékenységben	491
Államigazgatási feladatok a társadalmi szervek átruházása	493
A társadalmi szervek fajai és az államigazgatási feladatokban való közreműködésük	496
Az államigazgatási szervek vállalatirányító tevékenysége, az állami vállalatok államigazgatási jogviszonyai	502
Az államigazgatási szervezeti rendszer szerepe az állami vállalatok - gazdálkodó szervek - irányításában	502
Az államigazgatási rendszer és a vállalatok	502
A gazdasági mechanizmus, a gazdaságirányítás konkrét rendszere, mint az államigazgatás gazdaságirányító tevékenységét meghatározó tényező. Gazdaságirányítási társadalmi viszonyok	504
Állami vállalat, állami gazdálkodó szerv	511
Az állami vállalatok államigazgatási jogviszonyainak fajai	518
A tulajdonosi igazgatási jogviszonyok tartalma	527
A vállalat jogi helyzete a tulajdonosi igazgatási jogviszonyokban	527
Az alapító szerv igazgatási jogai a tulajdonosi igazgatási jogviszonyokban	531
Az intézet	538
Az intézet fogalma, típusai, jogi szabályozásuk	538
Az intézet fogalma	538
Az intézetek típusai	551
Az intézeti jogviszonyok jogi szabályozása	558
Az intézet és a szolgáltatást igénybe vevők közötti jogviszony	559
Az intézetek belső igazgatása, vezetése	565
Az intézetek irányítása	568
Az államigazgatási aktus	573
Az államigazgatási aktus fogalma, elhatárolási kérdései	573
Az államigazgatási aktus	573
Tényleges cselekmények	573
Az államigazgatási szervek nem államigazgatási jogi aktusai	580
Az államigazgatási aktusok fajai	581
Az államigazgatási aktusok osztályozásának, rendszerezésének módszere	581
Az államigazgatás közhatalmi aktusai	585
Az államigazgatási szervezeti rendszer működése során kibocsotott államigazgatási aktusok	592
Az államigazgatási megállapodások	594
Az államigazgatási aktusok érvényességi kellékei	597
Az évényességi kellékek osztályozása, rendszerezése	597
Az államigazgatási aktusok általános érvényességi kellékei	598
A speciális jogi követelmények	609
A hibás államigazgatási aktus	609
A hibák követekezményei	609
Érvénytelen aktusok	609
Orvosolható aktusok	612
Az államigazgatási aktusok hatálya	613
A hatály feltételrendszere	613
A hatály kezdete és megszűnése	614
Az államigazgatási szervek hatósági-jogalkalmazó tevékenysége	615
Az államigazgatási szervek hatósági-jogalkalmazó tevékenységének fogalma és tárgya	615
A hatósági-jogalkalmazó cselekmények fajai	624
A cselekmények osztályozása	624
Aktusnak nem minősülő eljárási cselekmények	628
Hatósági ellenőrzés	629
Figyelemmel kísérés	630
Regisztratív tevékenység	630
Szakmai tevékenység	632
Az államigazgatási szervek jogalkalmazó tevékenységének hatékonysága és eredményessége	633
Az államigazgatási hatóságok rendszere	637
A hatósági jogalkalmazó tevékenység irányítása	642
Az államigazgatási eljárás	647
Az államigazgatási eljárás fogalma és tagozódása	647
Az eljárás fogalma és fajai	647
A hatósági (külső) eljárás tagozódása	648
A hatósági (külső) eljárás tételes jogi szabályozása	650
Az államigazgatási hatósági eljárás alapelvei	658
Az államigazgatási eljárási törvény hatálya	662
A hatáskör, az illetékesség és az ezekkel kapcsolatos intézmények	672
A hatáskör	672
Az illetékesség	675
A hatáskör és az illetékesség vizsgálata	676
Az eljáró államigazgatási szerv kijelölése (hatásköri és illetékességi összeütközés elhárítása)	677
A megkeresés	677
Az államigazgatás hallgatása	679
A kizárás	682
Az elsőfokú eljárás	683
Az eljárás megindítása	683
A jegyzőkönyv	682
A képviselet	686
Az eljárási költségek	688
A tényállás tisztázása és a bizonyítás	689
A bizonyítási eszközök	692
A tárgyalás	696
A tényállás tisztázásával kapcsolatos ügyféli és hatósági jogok	697
A határidő számítása és az igazolás	699
Az államigazgatási szerv határozata	700
A határozat fajai	700
A határozat kellékei	703
A határozat közlése	704
A határozat kijavítás és kiegészítése	705
A jogorvoslati rendszer	705
A jogorvoslat fogalma	705
A jogerő problémája	711
A határozat módosítása és visszavonása	717
A fellebbezés	719
A felülvizsgálati kérelem	722
A felügyeleti intézkedés	724
Az ügyészi intézkedések	727
A semmiség	730
Az államigazgatási határozatok felülvizsgálat a bíróság által	731
A végrehajtási eljárás	744
A végrehajtási eljárás fogalma, és a jogi szabályozás sajátosságai	744
A végrehajtható határozatok köre	747
A végrehajtás foganatosítás	750
A végrehajtási eljárás egyéb intézményei	756
Az államigazgatási szankció és kényszer	761
A szankció és kényszer fogalma	761
Az államigazgatási szerv által alkalmaztható szankció és kényszercselekmény	764
Az államigazgatási szankciók fajai	766
A szabálysértési jog alapjai	768
A szabálysértési jog történeti kialakulása. Összehasonlító jog	768
A szabálysértési jog kialakulása	771
Szabálysértés az európai szocialista országokban	773
A szabálysértés fogalma. Jogforrások	775
A szabálysértési felelősség	775
A szabálysértési büntetések és intézkedések	780
A szabálysértési eljárás	784
A szabálysértési hatóságok rendszere	785
Az eljárás megindítása. Elsőfokú eljárás	788
Határozat	794
Jogorvaslati eljárás	796
Végrehajtás	798
Egyes szabálysértési ügyekre vonatkozó külön rendelkezések	799
Az államigazgatástudomány	802
A polgári közgazdaságtudomány irányzatai	802
A szocialista államigazgatástudomány	807