| Alapfogalmak | |
| Bevezetés az államjogtudományba | |
| A magyar államjog tárgya és fogalma | 3 |
| Az államjog helye szocialista jogunk rendszerében | 8 |
| Az alkotmány | |
| Az alkotmány fogalma | 11 |
| A burzsoa alkotmányosság és alkotmány | 17 |
| A szocialista alkotmányosság és alkotmány | 24 |
| Az államjog és az alkotmány viszonya | 31 |
| A jogforrásokkal kapcsolatos államjogi kérdések | |
| A tárgykör meghatározása | 33 |
| A jogalkotási hatáskörrel felruházott szervek | 34 |
| A magyar jog forrásai, az egyes szervek jogalkotó hatáskörének korlátai, a jogforrások hierarchikus rendje | 36 |
| A jogszabályok kihirdetésének alkotmányos jelentősége és módja | 39 |
| A magyar államjog forrásai | 43 |
| A magyar államjog történetének néhány kérdése | |
| Az alkotmányosságért folyó harc és a polgári átalakulás Magyarországon | |
| Rákóczi államszervező tevékenysége | 51 |
| A magyar jakobinusok: Martinovics Ignác, Hajnóczy József államjogi nézetei | 51 |
| A polgári átalakulás: 1848-49 forradalmi állama | 57 |
| A magyar alkotmányosság hanyatlása a dualizmus alatt | 61 |
| A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság alkotmánya | |
| Az 1918. évi polgári demokratikus köztársaság | 65 |
| A Tanácsköztársaság megalakulása, első államjogi aktusai | 67 |
| A munkás-, katona- és paraszttanácsok országos megválasztása | 68 |
| A Tanácsköztársaság alkotmányának létrehozása | 69 |
| A Horthy fasizmus államberendezkedésének legjellemzőbb vonásai | |
| Az ellenforradalmi államhatalom fasiszta jellege | 74 |
| A király nélküli királyság | 76 |
| A rendi jellegű kétkamarás rendszer visszaállítása, országgyűlés befolyásának csökkenése | 77 |
| A Horthy korszak legjellemzőbb közjogi eszméinek bírálata | 79 |
| Az új államogi helyzet megszilárdítása, a Köztársaságról szóló 1946. évi I. törvény. Népköztársasági Alkotmányunk előkészítése és életbelépése | 81 |
| A Magyar Népköztársaság államszerkezete | |
| Elméleti bevezetés | |
| Az államszerkezet fogalma, az e problémakörben megoldandó államjogi kérdések | 86 |
| A Magyar Népköztársaság szuverenitása | |
| A szuverenitás fogalma | 88 |
| A Magyar Népköztársaság állami szuverenitásának államjogi kifejeződése és nemzetközi elismerése | 90 |
| Az egy államon belüli államalakulatok problémái | |
| Az államszerkezet fő formái, összetett és nem összetett állam | 92 |
| A szocialista területi autonómia | 95 |
| A Magyar Népköztársaság nem összetett állam | 96 |
| A Magyar Népköztársaság területe | |
| Az államterület az államjogban | 97 |
| A Magyar Népköztársaság területe | 98 |
| Az államterület belső igazgatási területi beosztása | 100 |
| Az állampolgárság | |
| Az állam lakossága | 102 |
| Az állampolgárság fogalma | 102 |
| Az állampolgárság jogviszony tartama | 103 |
| Az állampolgársági jog | 104 |
| A magyar állampolgársági jog története | 105 |
| A szocialista állampolgársági jog elvei | 107 |
| A magyar állampolgársági jog hatályos szabályai | 108 |
| Az állampolgárság nemzetközi vonásai | 115 |
| A Magyar Népköztársaság jelvényei, fővárosa | |
| A Magyar Népköztársaság címere és zászlaja | 118 |
| A Magyar Népköztársaság fővárosa | 119 |
| Az állami szervek rendszere a Magyar Népköztársaságban | |
| Elméleti bevezetés | |
| Az államszervezet felépítésében érvényesülő törvényszerűségek jellege | 120 |
| Az államszervezet fogalma | 122 |
| A szocialista állami szervek fő típusai | |
| Az állami tevékenység különböző fajainak elkülönülése és az ezeknek megfelelő alapvető szervtípusok kialakulása | 126 |
| Az állami szervek jelentősebb megkülönböztetése egyéb szempontok szerint | 128 |
| A demokratikus centralizmus mint a szocialista állam legáltalánosabb szervezeti és működési alapelve | 132 |
| Államhatalmi tevékenység - államhatalmi szervek - államhatalmi szervezet | 136 |
| Az államigazgatási tevékenység - államigazgatási szervek - államigazgatási szervezet | 138 |
| Bírói tevékenység - bírói szervek - bírói szervezet | 141 |
| Ügyészi tevékenység - ügyészi szervek - ügyészi szervezet | 141 |
| Az állam termelő, szolgáltató, elosztó egységei | 142 |
| A Magyar Népköztársaság államszervezetének felépítése | 143 |
| Az államhatalom és az államigazgatás legfelsőbb szervei a Magyar Népköztársaságban | |
| Az államhatalom és az államigazgatás legfelsőbb szerveinek egymáshoz való viszonya (Az állam kormányformája) | |
| A kormányzás, kormányforma, a kormányzati tevékenység gyakorlásában résztvevő állami szervek | 145 |
| A burzsoa kormányformák főbb típusai | 146 |
| A kormányforma szocialista megoldásának elvei | 155 |
| A szocialista kormányformák kialakulása és fejlődése | 157 |
| Az országgyűléssel kapcsolatos általános tanítások | |
| Bevezető elméleti megjegyzések | 162 |
| A magyar burzsoa parlament jellemző vonásai | 164 |
| A magyar népi demokrácia országgyűlése | 165 |
| A Magyar Népköztársaság országgyűlése | |
| Az országgyűléssel kapcsolatos rendelkezések államjogi jellege és jogforrásai | 167 |
| Az országgyűlés feladatai és hatásköre | 168 |
| Az országgyűlés szervezete | 173 |
| Az országgyűlés megalakulása és megbízásának megszűnése | 178 |
| Az országgyűlés aktusai | 181 |
| Az országgyűlés működési rendje | 185 |
| A törvényhozás legfontosabb mozzanatai | 191 |
| A képviselők jogai és kötelességei | 195 |
| Az országgyűlési képviselők megbízásának megszűnése | 201 |
| A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa | |
| A legfelsőbb államhatalom gyakorlásának folyamatosságát biztosító szervek a szocialista államokban | 204 |
| A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának megalakulása, szervezete és jogállása | 206 |
| Az elnöki tanács feladatai | 207 |
| Az elnöki tanács aktusai | 214 |
| Az elnöki tanács működési rendje és titkársága | 216 |
| Az államigazgatás legfelsőbb szerve a Magyar Népköztársaságban | |
| Az államigazgatás legfelsőbb szervének fogalma | 215 |
| A minisztertanács helye legfelsőbb állami szerveink rendszerében | 219 |
| A minisztertanács feladatai és hatásköre az államigazgatási szervezet legfelsőbb irányításában | 224 |
| A minisztertanács megalakítása, megbízatásának időtartama | 228 |
| A minisztertanács testületi jellege | 230 |
| A minisztertanács tagjainak egyéni felelőssége | 232 |
| A minisztertanács működése | 234 |
| A minisztertanács aktusai | 238 |
| A minisztériumok | 243 |
| A minisztertanácsnak alárendelt országos hatáskörű államigazgatási szervek | 247 |
| Függelék | |
| Az 1949. évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmányáról | 248 |
| Az országgyűlés 1956. évi 2. számú határozata: Az országgyűlés ügyrendje | 260 |
Folytatás Microsoft-tal