Magyar büntető eljárási jog I-II.

Egységes jegyzet/Kézirat - Állam- és Jogtudományi Karok részére

Szerző

Lektor

Budapest

'Bárd Károly: Magyar büntető eljárási jog I-II. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1991
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	640 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi száma: J 1-434-435.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
A büntető eljárási jog alapfogalmai	9
A büntető eljárás meghatározása	11
A büntető eljárás feladata: az igazság megállapítása	14
A büntető eljárás feladata: a törvényesség érvényesítése	19
A büntető eljárási jog (jogszabálytan)	25
A büntető eljárási jog és forrásai	27
A büntető eljárási jogra vonatkozó más jogszabályok	31
A büntető eljárási jog hatálya és értelmezése	36
Fejezetek a büntető eljárás történetéből és a magyar büntető eljárásjog tudományának történetéből	39
A büntető eljárás történeti rendszerei	41
Az alapfogalmak leírása	41
A büntető eljárás történelmi rendszerei Magyarországon	43
A magyar büntető eljárásjog fejlődése 1945 után	45
A büntető eljárásjog 1945-1951 között	45
A büntető eljárásjog 1951-1973 között	46
A magyar büntető eljárásjog tudományának történeti áttekintése	51
A büntető eljárásjog tudományának kezdetei (1791-től)	51
A jogtudomány 1848-ig. Az 1843-44-es törvényjavaslatok és előkészítésük	55
A büntető eljárásjog tudományának fejlődése az első kódexig, 1896-ig	60
A jogdogmatika eredményei az első kódex után 1945-ig	65
A büntető eljárási jogtudomány 1945 után	70
Alapelvek a büntető eljárási jogban	73
Az alapelvek fogalma, jelentősége, felosztása	75
Az alapelvek jelentősége	75
Szervezeti alapelvek	80
A büntető eljárás működési alapelvei	87
A hivatalból való eljárás elve	87
Az eljárási feladatok megoszlásának elve	89
Az ártatlanság vélelmének elve	94
A védelem alapelve	96
A jogorvoslati jogosultság elve	97
Az anyanyelv használatának elve	99
A szóbeliség alapelve	99
A közvetlenség alapelve	101
A nyilvánosság alapelve	103
A büntető eljárás alanyai	105
A büntető eljárás alanyairól általában	107
A büntető eljárás alanyainak fogalma és csoportosítása	107
A jogképesség és a cselekvőképesség	112
A büntető ügyekben eljáró hatóság	116
A nyomozó hatóság	116
Az ügyész	120
A bíróság	124
A büntető ügyben eljáró hatóságok tagjainak kizárása	129
A kizárás általános szabályai	129
A kizárásra vonatkozó különös szabályok	131
A büntető eljárás résztvevői	134
A terhelt	134
A védő	139
A sértett	145
A magánvádló	147
A magánfél	150
Egyéb érdekelt, képviselők, segítők	152
A büntető ügyekben eljáró hatóságok hatásköre és illetékessége	155
A hatáskör és illetékesség általános szabályai	157
A hatáskör és illetékesség fajtái	157
Ügyek egyesítése és elkülönítése, az eljáró hatóság kijelölése	158
A büntető ügyekben eljáró hatóságok hatásköre	161
A nyomozó hatóság hatásköre	161
Az ügyész hatásköre	162
A bíróság hatásköre	163
A büntető ügyekben eljáró hatóságok illetékessége	165
A nyomozó hatóság és az ügyész illetékessége	165
A bíróság illetékessége	165
A büntető eljárási cselekmények	169
A büntető eljárási cselekmények fogalma, szabályozása és sajátosságai	171
A büntető eljárási cselekmények fogalma és szabályozása	171
A büntető eljárási cselekmények sajátosságai	172
A büntető eljárási cselekmények általános tana	173
A büntető eljárási cselekmények csoportosítása	175
Általános csoportosítási szempontok	175
Az eljárási cselekmények fajtái	182
A büntető eljárási cselekmények általános szabályai	184
Az eljárási cselekmények alakszerűségei	184
Az eljárási cselekmények helye	187
Az eljárási cselekmények ideje	187
Általános szabályok egyes fontosabb eljárási cselekményekről	193
A büntető eljárási cselekmények érvénessége	196
Az érvényesség általános fogalma	196
Az érvényesség vizsgálata	197
A büntető eljárási kényszerintézkedések	199
A kényszerintézkedésekről általában	201
A kényszerintézkedések fogalma	201
A kényszerintézkedések felosztása	201
A személyi szabadság és más állampolgári jogok biztosításának alapelve és a kényszerintézkedések törvényessége	204
A kényszerintézkedések törvényességének egyéb jogi biztosítékai	206
Az előzetes letartóztatás	208
Az előzetes letartóztatás fogalma	208
Az előzetes letartóztatás feltételei	209
Az előzetes letartóztatás elrendelése	213
Az előzetes letartóztatás tartama	215
Az előzetes letartóztatás foganatosítása és az előzetes letartóztatott jogállása	218
Az előzetes letartóztatás megszüntetése	220
A személyi szabadságot korlátozó egyéb kényszerintézkedések	221
Az ideiglenes kényszergyógykezelés	221
A lakhelyelhagyási tilalom	223
Az őrizetbevétel	224
Az elővezetés	226
A más állampolgári jogokat korlátozó kényszerintézkedések	228
A házkutatás	228
A motozás	230
A lefoglalás	231
A zár alá vétel	233
Az állampolgári jogokat nem korlátozó kényszerintézkedések	236
A rendbírság	236
Egyéb eljárási szankciók	237
A bizonyítás általános szabályai	239
A bizonyítás alapfogalmai	241
A bizonyítás meghatározása	241
A bizonyítás célja	241
A bizonyítás elvei	246
A bizonyítás törvényessége	257
A bizonyítási eszközök és a bizonyítékok csoportosítása	256
A bizonyítás tárgya, alanyai, a közvetett bizonyítás	257
A bizonyítás tárgya	257
A bizonyítási tevékenység alanyai	259
A közvezetett bizonyítás	260
A bizonyítás eszközei	263
A szakvélemény	265
A szakértő meghatározása	265
A szakértői szervezet. Ki lehet igazságügyi szakértő?	265
A szakértő kirendelése	267
A szakértő jogai és kötelezettségei	269
A szakértői vizsgálat	270
A szakvélemény	272
A hibás, hiányos szakvélemény helyesbítése	273
A szakvélemény jelentősége és értékelése	279
A szaktanácsadó	275
A tolmács	276
A tanúvallomás és a terhelt vallomása, mint bizonyítási eszköz	277
A tanúvallomás	277
A terhelt vallomása	284
A törvényben felsorolt többi bizonyítási eszköz	287
A tárgyi bizonyítási eszközök	287
Az okirat	288
A szemle	290
A bizonyítási kísérlet	291
A felismerésre bemutatás	291
A helyszínelés	292
II. kötet
A büntető eljárás megindításának és lefolytatásának rendje	13
A büntető eljárás megindításának feltételei	15
Az eljárási feltételek és akadályok viszonya	15
Az eljárási feltételek fogalma	16
Az eljárási feltételek jogi szabályozása	17
Ténybeli feltételek	18
Jogi feltételek	20
Eljárási feltételek bizonyos ügyekben, illetőleg az eljárás egyes szakaszaiban	22
A büntető eljárás akadályai	25
Az eljárási akadályok jogi természete	25
Az eljárási akadályok szabályozása a törvénykönyvekben	26
A büntető eljárás akadályai a magyar jogban	27
Határozatok eljárási akadály esetén	32
A büntető eljárás ideiglenes akadályai	33
A büntető eljárás megindításának és lefolytatásának jogi szabályozása	35
A büntető eljárás megindításának módja	35
A büntetőjogi felelősség megállapításának önállósága	36
A büntető eljárás lefolytatásának általános és különös formái	37
A bűntetti és a vétségi eljárás elhatárolása	38
A külön eljárások fogalma és kapcsolata az általános eljárási formákkal	42
A nyomozás	45
A nyomozás feladatai és helye a büntető eljárásban. A nyomozás formái	47
A nyomozás feladatai	47
A nyomozás helye a büntető eljárásban	49
A nyomozás formái	51
A nyomozás megindítása	53
A feljelentés	53
A feljelentés módja	55
Intézkedések a feljelentés alapján, a feljelentés kiegészítése	56
A bejelentés, eljárás a nyomozó hatóság észlelése alapján	59
A nyomozás megtagadása	59
A nyomozás elrendelése	62
A halaszthatatlan nyomozási cselekmények	64
A nyomozás teljesítése és befejezése	66
Az alapos gyanú közlése	66
A gyanúsított kihallgatása	67
Intézkedések a távol lévő terhelt kézrekerítésére	67
Az érdekeltek részvétele a nyomozási cselekménynél	68
A hatósági tanú	71
A nyomozás rendjének biztosítása	72
A nyomozás mellőzése	74
A nyomozás iratainak ismertetése és a nyomozás befejezése	76
A nyomozás felfüggesztése, megszüntetése jogorvoslati nyomozás során	76
A nyomozás felfüggesztése	81
A nyomozás megszüntetése	84
Jogorvoslat a nyomozás során	86
Nyomozás a vétségi eljárásban	86
A bűntetti eljárás szabályainak érvényesülése, áttérés a bűntetti nyomozásra	86
A nyomozási cselekmények egyszerűsítése	87
Áttérés a bűntetti nyomozásra	89
Az ügyész feladatai a nyomozás iratainak kézhezvételét követően	91
A nyomozás törvényességének és megalapozottságának vizsgálata, az ügyész határozatai és intézkedései	91
A pótnyomozás	92
A vádelemelés	95
A vád fogalma és jelentősége, a vádemelés feltételei	97
A vád fogalma és jelentősége	98
A vádemelés feltételei	99
A törvényes vád	101
A vádirat és a vádindítvány	101
A vádirat tartalma	102
A vádirat szerkezete	103
A vádirat benyújtása, a vádemelés mellőzése	108
A vádemelés a vétségi eljárásban, a vádindítvány	105
Az elsőfokú tárgyalás előkészítése	105
A tárgyalás előkészítésének feladatai, rendszerei, az előkészítés jogi jellege és hatékonysága	107
A tárgyalás előkészítésének feladatai	108
A tárgyalás előkészítésének különféle rendszerei	108
A tárgyalás előkészítésének jogi jellege	111
A tárgyalás bírói előkészítésének hatékonysága	112
A tárgyalás előkészítése a bűntetti eljárásban, az iratok megvizsgálása és a döntési jogkörök megoszlása	113
Az ügy iratainak megvizsgálata	113
A döntési jogkörök megoszlása (összefoglaló áttekintés)	113
A tanács elnökének jogköre	114
A bíróság tanácsának jogköre és eljárásának formái	117
A tárgyalás előkészítése a bűntetti eljárásban, a bíróság határozatai, jogorvoslat az előkészítés során hozott határozatokkal szemben	120
Az áttétel	120
Az eljárás felfüggesztése	121
Az eljárás megszüntetése	123
Az iratok visszaküldése az ügyésznek	126
Határozat a kényszerintézkedések alkalmazásáról	128
A vádtól eltérés lehetősége	129
Öttagú tanács elé utalás	130
Határozatok a tárgyalás előkészítésének befejezése után	130
Fellebbezés a tárgyalás előkészítése során hozott határozatok és intézkedések ellen	130
A tárgyalás előkészítése a vétségi eljárásban	132
Az elsőfokú bírósági tárgyalás	133
A tárgyalás jelentősége és sajátosságai	133
Tárgyalás, ülés, tanácsülés	133
A tárgyalás sajátossági	133
A bűntetti tárgyaláson részt vevő személyek	137
A bűntetti tárgyalás lefolyása	140
A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása	140
A tárgyalás megnyitása	144
A tárgyalás megkezdése. A vádirat és a polgári jogi igény ismertetése	145
Az érdemi tárgyalás, a bizonyítás általános szabályai a tárgyaláson	147
A tanuk kihallgatása és a szakértők meghallgatása	148
Az okiratok felolvasása	150
A szemle és a bizonyítási kísérlet. A tárgyi bizonyítási eszközök felmutatása	152
A bizonyítás mellőzése és kiegészítése a tárgyaláson	154
A vád elejtése és módosítása	155
Perbeszédek és felszólalások	156
Tárgyalási rendszerek	160
A kontinentális tárgyalási rendszer	162
Az angolszász tárgyalási rendszer	164
Tárgyalás a vétségi eljárásban és a megismetelt eljárásban	168
A vétségi tárgyalás	168
A megismételt eljárás szabályai	168
A bíróság határozatai	171
A határozathozatal	173
Tanácskozás és szavazás	173
A határozathozatal előtt (tanácsülésen) eldöntendő kérdések	173
A bírósági határozatok nemei	176
A hatorozatokra vonatkozó általános rendelkezések	176
Az ítélet és a végzés, az ügydöntő határozat	178
Az ítélet jogi jellege, ténybeli és jogi keretek	183
A bűnösséget megállapító és a felmentő ítélet, más ítéleti rendelkezések	183
A bűnösséget megállapító ítélet	184
A próbára bocsátás	185
A felmentő ítélet	188
A polgári jog igény elbírálása az ítéletben	189
A szabálysértés elbírálása	189
A bűnösség megállapítása büntetés kiszabásának mellőzésével	190
A szülői felügyeleti jog megszüntetése	191
Az eljárást megszüntető végzés	191
Az eljárás megszüntetetése	192
Az eljárás megszüntetésének okai	193
Intézkedések és a polgári jogi igény elbírálása a megszüntető végzésben	193
Az ítélet, a megszüntető és a próbára bocsátó végzés szerkezete	195
A rendelkező rész	195
Az indoklás	197
Rövidített indoklás	200
A bűnügyi költségek viselése	200
A bíróság egyéb határozatai	202
Az ítélet, a megszüntető és a próbára bocsátó végzés közlése	203
Írásba foglalás és a közlés (kihirdetés, kézbesítés)	203
A tárgyalás berekesztése	204
A határozat jogereje	205
A jogerőre képes határozatok	205
A jogerő társadalmi és jogi jelentősége	206
A jogerő nemei és hatásai	207
A másodfokú bírósági eljárás	211
A jogorvoslatok fogalma és fajtái és büntető eljárásban	213
A jogorvoslatok fogalma és fajtái a büntető eljárásban	213
A jogorvoslatok felosztása	214
A fellebbezési rendszer	216
A fellebbezési eljárás feladatai és a fellebbezési rendszer meghatározása	216
A fellebbezési rendszer sajátos elvei	217
A magyarr büntető eljárás fellebbezési rendszerének fő vonásai	220
A fellebbezési rendszer jellegét meghatározó szabályok	222
A fellebbezési jog és tartalma	222
A másodfokú felülbírálat és terjedelme	224
A másodfokú bíróság döntési jogköre	227
A súlyosítási tilalom	228
A másodfokú bírósági eljárás szabályai	232
A fellebbezésre jogosultak, a fellebbezés bejelentése, visszavonása és tartalma	232
Az iratok felterjesztése a másodfokú bírósághoz, a másodfokú bírósági eljárás előkészítése	236
A másodfokú bírósági eljárás lefolytatása, a tanácsülés és a tárgyalás szabályai	237
A másodfokú bíróság határozatai	242
Elutasítás, áttétel, felfüggesztés	242
Az első fokú ítélet hatályon kívül helyezése az eljárás megszüntetésével, hatályon kívül helyezés új eljárás elrendelésével eljárási szabálysértés miatt	243
Kötöttség az első fokú bíróság ítéletének tényállásához, az ítélet megalapozatlansága és orvoslásának módjai	248
Az első fokú ítélet megváltoztatása jogszabály helytelen alkalmazása miatt	252
A másodfokú bíróság egyéb határozatai	254
A végzés elleni fellebbezés	257
A végzések megtámadhatósága	257
A végzés ellen bejelentett fellebbezés elbírálásának szabályai	259
Fellebbezés a vétségi eljárásban	260
A vétségi fellebbezési eljárás sajátosságai, az eljárás lefolytatása	260
A másodfokú bíróság határozatai a vétségi eljárásban	261
A rendkívüli perorvoslatok	263
A rendkívüli perorvoslatok fogalma és jelentősége	265
A rendkívüli perorvoslatok általános vonásai	265
A rendkívüli perorvoslatok fajtái és sajátosságai	267
Hasonlóságok és különbségek a perújítás és a törvényességi óvás között	268
A perújítás	268
A perújítás jelentősége és jogi természete	268
A perújítás törvényi előfeltételei	268
A perújítási okok	268
A perújítási eljárás megindítása	273
A perújítási tárgyalás és az azon hozható határozatok	277
A törvényességi óvás	280
A törvényességi óvás intézményének kialakulása és feladata	280
A törvényességi óvás jogalapja	282
A törvényességi óvás elbírálásának általános elve	285
A Legfelsőbb Bíróság eljárása és határozatai
A külön eljárások	291
A külön eljárások fogalma és felosztása	293
A külön eljárások létjogosultsága	293
A külön eljárások viszonya a rendes eljáráshoz	293
A külön eljárások viszonya egymáshoz	294
A fiatalkorúak elleni büntető eljárás	295
Általános elvek	295
A fiatalkorúak bűnügyeiben eljáró hatóságok	295
Az eljárás résztvevői	297
A bizonyítás	298
A bírósági eljárás	298
A magánvádas eljárás	300
A magánvád és a viszontvád köre	300
A magánvádló jogállása	301
Az ügyész jogállása	301
Az eljárás megindítása, a nyomozás	302
A személyes meghallgatás	303
A tárgyalás	305
Perorvoslatok, bűnügyi költség	306
A katonai büntető eljárás	308
Az eljáró hatóságok	308
Az eljárás résztvevői	310
Kényszerintézkedések	310
A bűncselekmény elbírálása fegyelmi jogkörben	311
A bűnügyi költség viselése	312
A bíróság elé állítás	313
A bíróság elé állítás fogalma és feltételei	313
A nyomozás és az ügyész előkészítő tevékenysége	314
A bírósági eljárás lefolytatása	315
Perorvoslat	316
A tárgyalás mellőzése	317
Az intézmény jelentősége és alkalmazási köre	317
A végzés tartalma	318
Tárgyalás tartása iránti kérelem	319
A tárgyalás	320
Másodfokú bírósági eljárás	321
A különleges eljárások	323
A különleges eljárások fogalma, felosztása és általános szabályai	325
A különleges eljárások fogalma	325
A különleges eljárások felosztása	326
A különleges eljárások általános szabályai	327
Egyes gyakoribb különleges eljárások	328
A büntetések végrehajtásával kapcsolatos különleges eljárás	328
Egyes fő- és mellékbüntetéseket érintő különleges eljárások	328
Egyes intézkedésekkel összefüggő különleges eljárások	329
Vegyes jellegű kérdésekhez kapcsolódó különleges eljárások	330
Válogatott irodalomjegyzék	325

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem