Magyar büntető eljárási jog II.

Állam- és Jogtudományi Karok/Egységes jegyzet/Kézirat

Szerző

Budapest

'Vargha László: Magyar büntető eljárási jog II. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1982
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	297 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi száma: J 1-366. Kézirat.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A büntető eljárás meginditásának és lefolyásának általános rendje	11
A büntető eljárás megindítása	11
A büntető eljárás meginditásának előfeltételei és akadályai	11
A büntető eljárás megindításának módja	15
A büntetőjogi felelősség megállapításának önállósága	16
A büntető eljárás lefolytatásának rendje	18
A büntető eljárás általános és különös formái	18
A büntető és a vétségi eljárás elhatárolásának feltételei	19
A külön eljárások lefolytatásának okai. A külön eljárások kapcsolata az általános eljárási formákkal	23
A nyomozás	25
A nyomozás feladatai és helye a büntető eljárásban. A nyomozás formái	25
A nyomozás feladatai	25
A nyomozás helye a büntető eljárásban	27
A nyomozás formái	30
A nyomozás megindítása	32
A feljelentés	32
A bejelentés; eljárás a nyomozó hatóság észlelése alapján	37
A nyomozás megtagadása	37
A nyomozás teljesítése és befejezése	42
A nyomozás időtartama	42
Az alapos gyanu közlése és a gyanusított kihallgatása	42
Intézkedés a távollevő terhelt kézrekerítéséről	45
Az érdekeltek részvétele a nyomozási cselekményeknél	46
A hatósági tanu	48
A nyomozás rendjének biztosítása	50
A nyomozás mellőzése	50
A nyomozás iratainak ismertetése és a nyomozás befejezése	51
A nyomozás megszüntetése, felfüggesztése; jogorvoslat a nyomozás során	53
A nyomozás felfüggesztése	53
A nyomozás megszüntetése	58
Jogorvoslat a nyomozás során	60
Nyomozás a vétségi eljárásban	63
A büntetti eljárás szabályainak érvényesülése; áttérés a büntetti eljárásra	63
A nyomozási cselekmény egyszerüsítése	65
Áttérés a büntetti nyomozásra	67
Az ügyész feladatai a nyomzás iratainak kézhezvételét követően	68
A nyomozás törvényességének és megalapozottságának vizsgálata, az ügyész határozatai és intézkedései	68
A pótnyomozás	69
A vádemelés	73
A vád fogalma és jelentősége, a vádemelés feltételei	73
A vád fogalma és jelentősége	73
A vádemelés feltételei	74
A törvényes vád	75
A vádirat és a vádinditvány	78
A vádirat tartalma	78
A vádirat szerkezete	79
A vádirat benyujtása, a vádemelés mellőzése	80
Vádemelés a vétségi eljárásban, a vádinditvány	80
Az elsőfoku birósági tárgyalás előkészítése	83
A tárgyalás előkészítésének feladatai és jelentősége. Az előkészítés különböző rendszerei	83
A tárgyalás előkészítésének feladatai és jelentősége	83
A tárgyalás előkészítésének különféle rendszerei	84
A tárgyalás előkészítésének jogi jellege	87
Az iratok megvizsgálása és a döntési jogkörök megoszlása	88
Az ügy iratainak megvizsgálása	88
A döntési jogkörök megoszlása	89
A tanács elnökének jogköre	90
A biróság tanácsának jogköre és eljárásának formái	92
A biróság határozatai, jogorvoslat az előkészítés során hozott határozatokkal szemben	95
Az áttétel	95
Az eljárás felfüggesztése	96
Az eljárás megszüntetése	97
Az iratok visszaküldése az ügyésznek	101
Határozat a kényszerintézkedés alkalmazásáról	103
A vádtól eltérés lehetősége	104
Öttagú tanács elé utalás	104
Határozat a tárgyalás előkészítésének befejezése után	105
Fellebbezés a tárgyalás előkészítése során hozott határozatok és intézkedések ellen	105
A tárgyalás előkészítése a vétségi eljárásban	107
Az első foku birósági tárgyalás	109
A tárgyalás jelentősége, a tárgyaláson résztvevő személyek	109
Tárgyalás, ülés, tanácsülés	109
A tárgyalás jelentősége	109
A tárgyalási rendszerek	112
A tárgyaláson résztvevő személyek	113
A büntetti tárgyalás lefolytatása	115
A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása	115
A tárgyalás megnyitása	118
A tárgyalás megkezdése. A vádirat és a polgári jogi igény ismertetése	120
Az érdemi tárgyalás, a bizonyitás általános szabályai a tárgyaláson	121
A vádlott kihallgatása	123
A tanuk kihallgatása és a szakértők meghallgatása	125
Az okiratok felolvasása	126
A szemle és a bizonyitási kisérlet. A tárgyi bizonyitási eszköz felmutatása	127
A bizonyitás mellőzése és kiegészítése a tárgyaláson	128
A vád elejtése és módosítása	129
A perbeszédek és felszólalások	132
Tárgyalás a vétségi eljárásban és a megismételt eljárásban	136
A vétségi tárgyalás	136
A megismételt eljárás szabályai	137
A biróság határozatai	139
A határozathozatal	139
A tanácskozás és szavazás	139
A határozathozatal előtt (tanácsülésen) eldöntendő kérdések	140
A birósági határozatok nemei	142
A határozatokra vonatkozó általános rendelkezések	142
Az itélet és a végzés, az ügydöntő határozat	143
Az itélet jogi jellege; ténybeli és jogi keretei	144
A bünösséget megállapító és felmentő itélet. Más itéleti rendelkezések	148
A bünösséget megállapító ítélet	148
A próbára bocsátás	149
A felmentő itélet	149
A polgári jogi igény elbirálása az itéletben	153
A szabálysértés elbírálása	153
Az eljárást megszüntető végzés	155
Az eljárás megszüntetése	155
Az eljárás megszüntetésének okai	156
Intézkedések és a polgári jogi igény elbirálása a megszüntető végzésben	157
Az itélet, a megszüntető és a próbára bocsátó végzés szerkezete	159
A rendelkező rész	159
Az indoklás	161
Röviditett indoklás	164
A bünügyi költség viselése	164
A biróság egyéb határozatai	166
Az itélet, a megszüntető és próbára bocsátó végzés kihirdetés	167
A kihirdetés, irásba foglalás, közlés	167
A tárgyalás berekesztése	168
A határozatok jogereje	169
A jogerőre képes határozatok	169
A jogerő társadalmi és jogi jelentősége	170
A jogerő nemei és hatásai	171
A másodfoku birósági eljárás	175
A jogorvoslatok fogalma fajtái a büntető eljárásban	175
A jogorvoslatok fogalma és történet fejlődése	175
A jogorvoslatok felosztása	176
A fellebbezési rendszer	178
A fellebbezési eljárás feladatai és a fellebbezési rendszer meghatározása	178
A fellebbezési rendszer sajátos elvei	179
A fellebbezési rendszerek formái	184
A magyar büntető eljárás fellebbezési rendszerének fő vonásai	186
A fellebbezési rendszer jellegét meghatározó szabályok	188
A fellebbezési jog és tartalma	188
A másodfoku felülbirálat és terjedelme	190
A másodfoku biróság döntési jogköre	193
A sulyositási tilalom	194
A másodfoku birósági eljárás szabályai	198
A fellebbezésre jogosultak, a fellebbezés bejelentése, visszavonása, tartalma	198
Az iratok felterjesztése a másodfoku birósághoz; a másodfoku birósági eljárás előkészítése	202
A másodfoku birósági eljárás lefolytatása, a tanácsülés és a tárgyalás szabályai	204
A másodfoku biróság határozatai	208
Elutasítás, áttétel, felfüggesztés	208
Az első foku itélet hatályon kívül helyezése az eljárás megszüntetésével, hatályon kívül helyezés uj eljárás lerendelésével eljárási szabálysértés miatt	209
Kötöttség az első foku biróság itéletének tényállásához; az itélet megalapozatlansága és orvoslásának módja	213
Az első foku itélet megváltoztatása jogszabály helytelen alkalmazása miatt	218
A másodfoku biróság egyéb határozatai	219
A végzés elleni fellebbezés	222
A végzések megtámadhatósága	222
A végzés ellen bejelentett fellebbezés elbirálásának eltérő szabályai	224
A fellebbezés elintézése a vétségi eljárásban	225
A büntetti és a vétségi fellebbezési eljárás elvi megkülönböztetése	225
A vétségi fellebbezési eljárás lefolytatásának eltérő szabályai	226
A másodfoku biróság határozatai a vétségi eljárásban	227
A rendkívüli perorvoslatok	229
A rendkívüli perorvoslatok fogalma és jelentősége	229
A rendkívüli perorvoslatok általános vonásai	229
A perujítás és a törvényességi óvás sajátosságai	229
Hasonlóságok és különbségek a perujítás és a törvényességi óvás között	231
A perujítás	232
A perujítás jelentősége és a jogi természete	232
A perujítási törvény előfeltételei és okai	233
A perujítási eljárás megindítása	237
A perujítási tárgyalás és az azon hozható határozatok	241
A törvényességi óvás	244
A törvényességi óvás intézményének kialakulása és feladata	244
A törvényességi óvás jogalapja	246
A törvényességi óvás elbirálásának általános elvei	249
A Legfelsőbb Biróság eljárása és határozatai	251
Külön eljárások	255
A fiatalkoruak elleni büntető eljárás	256
Általános elvek és az eljáró hatóságok	256
Az eljárás résztvevői, bizonyítás, kényszerintézkedések, határozatok közlése	258
A birósági eljárás	259
Különleges eljárások fiatalkoruak ügyeiben	260
A magánvádas eljárás	261
A magánvádas eljárás sajátosságai, a magánvádló és az ügyész jogai és kötelezettségei	261
Az eljárás megindítása, a nyomozás	262
Az elsőfoku birósági eljárás	263
A perorvoslatok és a bünügyi költségek sajátos szabályai	266
A katonai büntető eljárás	267
Az eljáró hatóságok	267
Védő, szakértő, kényszerintézkedések	269
Büncselekmény elbírálása fegyelmi jogkörben	270
A bünügyi költség viselése	271
A biróság elé állítás	272
A biróság elé állítás fogalma és feltételei	272
A nyomozás és az ügyész előkészítő tevékenysége	273
A birósági eljárás lefolytatása	274
A tárgyalás mellőzése pénzbüntetés kiszabása esetén	276
Az intézmény jelentősége és alkalmazási köre	276
A végzés tartalma	277
A jogorvoslat	278
Tárgyalás	278
A különleges eljárások	281
A különleges eljárások fogalma és általános szabályai	281
A különleges eljárások fogalma	281
A különleges eljárások általános szabályai	281
A különleges eljárások típusai	282
Az egyes különleges eljárások	283
A különleges eljárások köre	283
Az egyes különleges eljárások	284
Válogatott irodalomjegyzék	289