kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Grill Károly Cs. és K. Udv. Könyvkereskedése |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
| Oldalszám: | 649 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Magyar bűnvádi eljárási jog - Általános tanok | |
| Bevezetés | |
| Alapvető tanok és alapfogalmak | |
| Az állam feladatai a büntető törvénykezés terén | 3 |
| Bűnvádi eljárás és az annak folyamán közremüködő hatóságok, közegek és magánegyének | 4 |
| A bűnvádi eljárás kezdeményezése, nemei, főszakai és az annak folyamán felmerülő törvénykezési teendők megoszlása | 6 |
| A bűnvádi eljárás előfeltételei | 11 |
| A bűnvádi eljárás határai | 12 |
| A per fogalma általában és a bűnperé különösen | 13 |
| Birói eljárás | 17 |
| A bűnvádi eljárási jog és a bűnvádi perjog tana | 18 |
| Az általános jogtanba tartozó kérdések | |
| A bűnper jogi természete | 19 |
| Hasonlóságok és különbségek a polgári és a bűnvádi per között | 19 |
| Jogtörténeti előzmények | |
| Bevezetés | 22 |
| A világtörténeti fejlődésnek legelső szakai | |
| Magánbosszu és vérbosszu | 22 |
| A megváltási (kiegyezkedési) rendszer | 25 |
| Átmenet a büntetőjog közjogi jellegének felismerésére | 26 |
| A világtörténeti fejlődésnek néhány főbb tényezője | |
| A kezdetleges fejlődésnek főtényezői | 27 |
| A középkori és ujkori jogfejlődésnek néhány főtényezője | 30 |
| A continentalis bűnvádi perjogok átalakulása a XVIII. század végén, illetőleg a XIX. század folyamán | 31 |
| A jövő fejlődésének néhány tényezője | 31 |
| Szervezeti fejlemények | |
| A büntetőbiróságok világtörténeti fejlődésének főalakzatai | 32 |
| Az angol esküdtbiróság keletkezése | 34 |
| Az állami biróságok kifejlődése | 35 |
| A magyar birósági szervezet fejlődése, kapcsolatban a joghatóság változásával | 36 |
| A bűnvádi eljárási jog világtörténeti fejlődésére a XVI. századig közrehatott fontosabb perjogok | |
| A bűnvádi eljárás és a bizonyitási jog fejlődésének tanulmányozását szükségessé tevő okok | 47 |
| Bevezetés | 49 |
| A germán jogok | 53 |
| A hivatalból való eljárás kifejlődése a karoling korban | 54 |
| A kánoni eljárás | 55 |
| A nyomozó-rendszer kifejlődése | |
| Az olasz glossatorok és practicusok által kidolgozott eljárási rendszer | 63 |
| Az olasz irók által kidolgozott nyomozó rendszernek átvétele a világi törvényhozások által | 64 |
| A nyomozó-eljárás kifejlődése a franczia jogban | 65 |
| A nyomozó eljárás kifejlődése a német birodalomban és az osztrák tartományokban | 70 |
| Eljárás a boszorkányperekben | 73 |
| A büntető törvénykezés reformja a continensen a XVIII. és XIX. század folyamán | |
| A kinvallatás eltörlése | 73 |
| A franczia birosági szervezet és bűnvádi perjog reformja a XVIII. század végén és a XIX. században | 75 |
| A fontosabb többi continentalis perjog reformja a XIX. század folyamán | 80 |
| A büntető itélkezés fejlődése hazánkban | |
| A fejlődés feltüntetésének nehézsége | 81 |
| A jogfejlődésre nagyobb befolyást gyakorolt külföldi jogok | 83 |
| A büntető itélkezés fejlődésének vázlata | 85 |
| Az 1853. évi ausztriai perrendtartás hatálya | 96 |
| Perjogunk átalakitása az országbirói értekezlet által | 96 |
| Az 1872-1881. években beállt fejlemények | 97 |
| A kir. curia reformáló működése 1882-től fogva | 98 |
| Eredmények a jogtörténeti fejlődés vizsgálatából | 98 |
| Bűnvádi eljárási jogunk kutfői a B. P. életbeléptét közvetlenül megelőzőleg | 99 |
| A bűnvádi eljárási jognak három főrendszere | |
| A vezérelvek jelentősége és az egybefoglalásukból alakitott rendszer | 104 |
| A vezérelvek keresztülvitele a vád- és nyomozó-rendszerben | 105 |
| A vádrendszer | |
| A tiszta vádrendszer az ó-kori és középkori tételes jogokban | 106 |
| A vádrendszer előnyei | 107 |
| A kezdetleges fejlődési fokozatok fogyatkozásai | 108 |
| A vádrendszer megvalósitására irányuló törekvések a XIX. században | 109 |
| A vádrendszer dogmatikai vizsgálata | 113 |
| A vádelv lényege | 122 |
| A vádelv folyományai | 127 |
| A terhelt és a védelem jogköre a vádrendszerben | 132 |
| A vádrendszer mint az egyéni jogok biztositója | 135 |
| Tanulságok a vádrendszer tárgyalásából | 137 |
| A nyomozó-rendszer lényege, eljárási elvei és fogyatkozásai | |
| A nyomozó-rendszer tanulmányozásának szüksége | 138 |
| A nyomozó elv lényege és következményei a bűnvádi eljárás szerkezetére, valamint a terhelt helyzetére | 138 |
| A nyomozó-rendszerrel kapcsolatos intézmények és eljárási elvek e ezek tarthatatlanságának okai | 141 |
| A vegyes-rendszer | |
| Eredmények a vád- és a nyomozó-rendszer vizsgálatából | 143 |
| A vegyes-rendszer alapgondolata | 144 |
| A vegyes-rendszer alapelveinek keresztülvitele a részletekben | 145 |
| A vegyes-rendszer elvei az eljárásnak egyes szakaiban | 147 |
| A bűnvádi eljárási jog alapvető kérdéseinek szabályozása és a vegyes-rendszer vezérelveinek keresztülvitele tételes jogunkban | |
| Bűnvádi perrendtartásunk rendszere | 149 |
| A hivatalból való eljárás elve | |
| A hivatalból való eljárás jelentménye és fejlődése | 150 |
| A hivatalból való eljárás elvének keresztülvitele | 151 |
| A törvényesség (legalitás) elve általában | 152 |
| A törvényesség (legalitas) elvének keresztülvitele tételes jogunkban | 157 |
| Az anyagi igazság elve | |
| Az anyagi igazság elvének jelentősége | 158 |
| Az anyagi igazság elérésének perjogi biztositékai | 159 |
| Kivételek a hivatalból való eljárás elve, illetőleg az anyagi igazság érvényre emelése alól | |
| Általában | 163 |
| A csak magánindítvány alapján üldözhető és a magánvádra üldözendő bűncselekmények szembeállitása | 164 |
| A csak magáninditványra üldözhető bűncselekményekre vonatkoó általános tanok | 174 |
| A magánvádra üldözendő bűncselekményekre vonatkozó általános tanok | 194 |
| A többi kivételek | 200 |
| Alkotmányjogi szempontok | |
| A bűnvádi eljárási jognak alkotmányjogi vonatkozásai | 213 |
| Az igazságügyi szervezetnek és a joghatóságnak öszefüggése az alkotmányjoggal | 215 |
| Az egyéni jogok korlátozásának szüksége és kedvezményei | 224 |
| Az alkotmányjogi szempontoknak és az eljárás sikerének ellentéte | 225 |
| A bűnvádi eljárási jog törvényhozási szabályozásának alkotmányjogi jelentősége | 227 |
| A vegyes rendszer álláspontja az alkotmányjogi kérdésekben | 229 |
| Az egyéni jogok korlátozásának törvényes határai B. P.-unkban | 232 |
| A büntető törvénykezés teendőinek elkülönítése tételes jogunkban | |
| Bevezetés | 233 |
| A vád képviselete | 239 |
| A terhelt és a védelem | 296 |
| A vád és a védelem viszonya egymáshoz | 317 |
| A hatóságok | 320 |
| A bünvádi perjog vezérelveinek fejlődése, lényege és keresztülvitele tételes jogunkban | |
| A vádelv | 321 |
| A közvetlenség | 324 |
| A szóbeliség | 331 |
| Az irásbeliség maradványai | 334 |
| A nyilvánosság | 337 |
| A bizonyitási jog általános tanai | |
| Bevezetés | |
| A bizonyitási jog alapfogalmai | 355 |
| Valószinüvététel | 359 |
| Bizonyitási rendszerek és a modern bizonyitási jog vezérelve | |
| A három főrendszer | 360 |
| A bizonyitási rendszerek fejlődése | 361 |
| A bizonyitási rendszerek dogmatikai vizsgálata | 366 |
| A meggyőződés keltésének forrásai a bűnvádi eljárásban | |
| A meggyőződés szerzésének főfajai | 374 |
| A közvetett bizonyitás | 377 |
| A bizonyitás tárgya | |
| Mit kell bizonyitani? | 381 |
| Mit nem kell bizonyitani? | 382 |
| Vélelmek | 384 |
| Mily irényokban esik el a bizonyitás szüksége? | 384 |
| Mily esetekben van kizárva a bizonyitás? | 388 |
| A bizonyitó eszközök és okok megjelölése. A bizonyitás elrendelése és felvétele | |
| Az anyagi és alaki büntetőjog alapelveinek következményei a bizonyitásra | 390 |
| A bizonyitó anyag beszerzésének megoszlása a felek és a hatóságok között | 391 |
| A bizonyitás főirányai | 394 |
| A bizonyitás felvétel | 395 |
| Bizonyitó eszközök és okok | |
| A bizonyitó eszközök felosztása | 397 |
| Az egyéni bizonyitó eszközök | 399 |
| A tárgyi bizonyitó eszközök | 404 |
| Különleges szabályok az okmányokkal való bizonyitásra nézve | 407 |
| Codificatio | |
| A legrégibb codificatorius törekvések | 410 |
| Az 1795. évi javaslat | 411 |
| Az 1827. évi javaslat | 411 |
| A XIX. század első négy tizedében beállitott reformmozgalmak | 412 |
| Az 1843. és 1844. évi javaslatok készitése | 414 |
| Codificatorius törekvések 1861-1867. | 416 |
| Az 1872. évi ideiglenes eljárási szabályok | 416 |
| Csemegi Károly tervezetei | 417 |
| Az 1888. évi törvényjavaslat | 418 |
| A B. P. törvényjavaslatának készitése | 419 |
| Az esküdtbiróságokról, valamint a B. P. életbeléptetéséről szóló törvényjavaslatok előkészítése | 421 |
| Kutfők | |
| A kutfők felsorolása | |
| Igazságügyi szervezetünkre vonatkozó kutfők | 423 |
| Bűnvádi eljárási jogunk kutfői | 424 |
| Kutfőink anyaggyűjteménye | 426 |
| A kutfők hatálya | |
| A kutfők hatálya a terület tekintetében | 428 |
| A kutfők hatálya az ügyek minősége szempontjából | 429 |
| A kutfők hatálya a személyek tekintetében | 430 |
| A területenkivüliség | 431 |
| A consulsági személyzet személyes mentessége | 433 |
| A kutfők hatálya a fegyveres erő és a csendőrség tagjaira nézve | 435 |
| Kutfőink hatálya az országgyülés, valamint a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjaira nézve | 435 |
| A kutfők hatálya az idő tekintetében | 436 |
| A kutfők értelmezése | |
| Bevezetés | 438 |
| A törvénymagyarázat fajai és segédeszközei | 438 |
| A törvénymagyarázat keretei. Szövegbirálat. Szövegezési hibák kiigazitása | 441 |
| A törvénymagyarázatra jogositottak | 441 |
| Törvényhasonszerüség | 442 |
| Döntő biráskodás munkabeszüntetésekben | |
| A szakszervezeti mozgalom | 3 |
| Szakszervezet és sztrájk | 35 |
| A békéltetés egyes európai államokban | 51 |
| Kötelező egyeztetés és bíráskodás | 79 |
| Az új-zélandi törvényhozás | 131 |
| A szakszervezetek jogi személyisége | 177 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.