1.031.464

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar drámákról

1920-as, 1930-as évek

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez a könyv kissé szokatlan.
Az I. és a II. résznek külön Bevezetése és külön Utószava van.
A két Bevezetés több okból szükséges. Az I. rész külön is megjelent azonos címmel és rögzíteni kellet... Tovább

Előszó

Ez a könyv kissé szokatlan.
Az I. és a II. résznek külön Bevezetése és külön Utószava van.
A két Bevezetés több okból szükséges. Az I. rész külön is megjelent azonos címmel és rögzíteni kellet azokat a kérdésköröket, amelyek a darabok kiválasztásáról illetve a szerzőkről tájékoztatták az olvasót. Az itt írottak nem érvényesek a II. rész drámáit és íróit illetően. Más problémakörök kerülnek elő és ezért látszik célszerűnek itt is egy Bevezetés.
A két Utószót is hasonlóképpen indokolhatom. Másfajta elvi-elméleti következtetéseket lehet levonni a két részben értelmezett-elemzett munkákból.
Kissé szokatlan ez a könyv talán azért is, mert mindkét részhez egy meghatározó szempontból válogattam a két évtized magyar drámái közül. A két rész ezért együtt sem a korszak magyar drámáinak a története. Az nemcsak az un. irodalomtörténet problematikussága miatt nem az. Azért nem drámatörténet, mert a válogatás önkényes. Igaz, hogy a sikerdarabok a nagyoperettekkel és egyéb vígjátékokkal együtt dominálták a korszak magyar drámairodalmát és talán igaz az is, hogy a n. részben elemzettek érintkezésbe kerültek, vagy közel kerültek a korszak magyar lírájában, illetve az európai irodalomban megfogalmazott tárgykörrel: az én-és-a világ összefüggésével, válságával - de mégsem adják ki a két világháború között megírt drámák összességének szellemi arculatát. Talán csak egyetlen aspektusban és erről lesz szó a II. rész Utószavában.
Talán szokatlan ez a könyv továbbá azért is, mert megírása némiképp eltér a hasonló munkákban szokásostól; elsősorban, ami módszerét illeti. Az I. rész Bevezetésében utalni kellett arra, hogy mivel a darabok jószerével ismeretlenek, közölni kell cselekményüket. De az eseménymeneteket a II. részeben is közöltem, más okból. Azért, hogy ennek alapján viszonylag ellenőrizhető legyen az az értelmezés, amelyet saját értelmezési keretemben elmondok. Ugyanakkor az I. részben a darabokról keresztmetszetben szólok, vagyis „A siker receptjeinek" különböző összetevői alapján értelmezem a szövegeket. A n. részben nem kellett követni ezt a módszert, mert lényegében egy nézőpont adja az értelmezés keretét: az alakok önreflexiója, önértelmezése. Ez pedig markánsan elemezhető külön-külön vizsgálva a drámákat.
Talán azért is furcsa ez a könyv, mert Utószavában vázolom fel azt a gondolatmenetet, amely a történetek boldog végét megkísérli összekapcsolni a boldogság szimbolikusan elgondolt rendjével. Vissza

Tartalom

Előszó
I. rész: A SIKER RECEPTJEI
Bevezetés 11
A húszas évek 13
Szenes Béla: Az alvó férj
Fodor László: A templom egere
Vitéz Miklós: Egy túlbuzgó fiatalember
Andai Ernő: Hazudj, édes!
Bús Fekete László: 303. Hűségszérum
Vaszary János: Angyalt vettem feleségül
Drámapoétikai kérdések
A harmincas évek 49
Lakatos László: Magas Cé
Bús Fekete László: A méltóságos asszony trafikja
Bónyi Adorján: Egy kis senki
Zágon István: Az ígéret földje
Bónyi Adorján: Édes ellenség
Bús Fekete László: Több mint szerelem
Andai Ernő: Aranyfüst
Bús Fekete László: A hálás kis nő
Zágon István: Feltételes megállóhely
Drámapoétikai kérdések
Három meg nem valósult lehetőség 85
Bús Fekete László: A pénz nem minden
Zilahy Lajos: A Szűz és a Gödölye
Csathó Kálmán: Fűszer és csemege
Drámapoétikai kérdések
Utószó 99
II. rész: AZ ÖNÉRTELMEZÉS VÁLTOZATAI
Bevezetés 107
Az önértelmezés hiányai 111
(Szép Ernő: Patika; Zilahy Lajos: Hazajáró lélek; Heltai Jenő: Jó üzlet; Szép Ernő: Szívdobogás)
A drámaszöveg, mint az alakok önértelmezése 127
(Füst Milán: Catullus)
A stílus mint önértelmezés 137
(Szomory Dezső: Glória, Takáts Alice, Szegedy Annie, Bodnár Lujza)
Viszony a történelemhez 161
(Harsányi Kálmán: Ellák; Herczeg Ferenc: A Híd; Kodolányi János: Pogány tűz)
Reflexiók a társadalmi kérdésekhez 185
(Zilahy Lajos: Süt a nap; Németh László: Villámfénynél; Tamási Áron: Tündöklő Jeromos)
Utószó 205
Jegyzetek 215
Névmutató 221
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv