Magyar Élet 1993. szeptember-október

Előszó

A Magyar Élet folyóirat a maga korában nagyhatású, legszínvonalasabb időszakában több mint tízezer olvasó érdeklődésére számot tartó nemzetpolitikai szemle 1936 őszétől 1944 októberéig jelent meg a Honszeretet Egyesület erkölcsi és anyagi támogatásával. Az Arany Bálint és dr. Szabó Lajos kezdeményezésére alapított folyóiratot az 1937-es esztendő végéig Csuray Károly szerkesztette. Ebben a korai szakaszban még nem találta meg az igazi hangját, valódi küldetését a folyóirat, jóllehet már ekkor jónéhány itt közzé tett dolgozat elemezte a korszak legnyomasztóbb társadalmi gondjait és megoldásra váró nemzeti sorskérdéseit, különös tekintettel az egykézésre, a magyarság pusztulására.
1938-ban közel egy esztendőn keresztül Matolcsy Mátyás közgazdás, a földreformot számos könyvében és szakcikkében sürgető agrárpolitikus a Magyar Élet folyóirat főszerkesztője.
1938 márciusától szűk hat esztendőn keresztül Fitos Vilmos a Magyar Élet folyóirat felelős szerkesztője. Ő tette a népi mozgalom fórumává a lapot, szerkesztői munkásságának évei alatt a népi irodalom majd teljes színskálájának közlésére törekedett. Erdélyi Józseftől, Sértő Kálmánon és Sinka Istvánon keresztül, egészen Szabó Pálig, Veres Péterig, továbbá Kovács Imréig, sőt a kolozsvári munkásíró, Nagy Istvánig szinte valamennyi népi író teret kapott a lapban, de nem a mozgalom jobbszárnya vagy balszárnya határozta meg a folyóirat arculatát, hanem a magyar vonalat követő, harmadik utat hirdető írók esszéi: Szabó Dezső, Németh László, Féja Géza és Kodolányi János rendszeres megszólalása. A szépírói esszé mellett a társadalomtudományi, közgazdasági, pedagógiai, néprajzi, őstörténeti és zenei tárgyú szakcikkek is éppúgy jelen voltak a Magyar Élet folyóirat hasábjain, mint a művészeti kritikák, a képzőművészeti írások, többek között Andrássy Kurta János, Boda Gábor és Medgyessy Ferenc szobrászatáról, a Magyar Képírók festőművész csoportjának törekvéseiről. Vissza